Fezejet

 1       2|       előtáncosnak”.~Háládatlan haza!~És aztán ki volt, aki miatt
 2       4|    éjjel két-három órakor kerül haza, s akkor elkezd dalolni;
 3       8|   mellett árpakalászokat hozott haza. Odahaza előttem csak a
 4       8|   agarait, azt mondá, ne várjam haza az ebédre, csak este jön
 5       8|        mint aki az orgiából tér haza s azt hazudja, hogy konferencián
 6       8| nyeregkápájához, s úgy hurcolom haza a kastélyomba! Ha én vagyok
 7       8|     engem pedig az ispán vigyen haza brevi manu. Az ispán addig
 8       8|         utcán. Késő este vetett haza.~Egyedül voltam. Az inasom
 9       9|        hölgyeket, hogy menjenek haza, itt mind összeáznak, s
10       9|      Azt aztán diadallal hoztuk haza nyitott hintóban Pestre,
11       9|     akart feltűzni, annak előbb haza kellett menni. Tíz perc
12      10|         szó, hogy „veszélyben a haza! áldozzunk a közügyért!”
13      10|      ezüstgombokat, s beküldi a haza oltárára.~Hogy én ezek alatt
14      10|        kocsiból s gyalog mentek haza. A tudós kocsisnak pedig
15      10|     abban a tervben, hogy a nőm haza menjen Pestre, s kiváló
16      10| tehetnénk egyebet? nincs már se haza, se nemzet, se szabadság.
17      11|   átadtam Telepinek, hogy vigye haza a feleségemnek.~Telepinek
18      12|      mondtam, hogy ma ne várjon haza ebédre; felballagok rajzolni
19      12|       tetején? Én magamban soha haza nem találok az erdőn keresztül.~
20      12|            Kedves barátom! vidd haza őt magaddal.~Ez volna a
21      12|  utánaláttam, hogy visszatérjek haza, a Gyuricza Péter karámjához.
22      12|         is megunná. Csak térjen haza szépen, lelkem, nagyságos
23      12|    asszony, hogy én kísérhessem haza a kastélyig. Valami baja
24      13|  tapasztalásom.~– Sietni fogunk haza.~– Tardonán tetszik lakni,
25      16|   századomból nem hoztam többet haza negyven legénynél. – És
26      17|       egészséges tüdővel tértem haza. Az üstököstől pedig azt
27      17|       csak egy hét múlva vártam haza.~Ez még súlyosbító körülmény
28      18|     három napig, együtt jöttünk haza a nőmmel, a vendégjátékok
29      19|       akit az oltár elől hozott haza. Hát vegyen el engem feleségül.~
30      20|    kiáltanom: – „Ne menj többet haza, szerencsétlen asszony!”~