Fezejet

 1       2|        Én hüledezve kérdezém. – Önt ütötték meg?~Amire az bosszúsan
 2       2|      lám, én napok óta elnéztem önt, amint itt babrál, s folyvást
 3       3|         van.~– Apropó „sziget”. Önt sokszor látom a szigeti
 4       8| jelenetek voltak, nem fárasztom önt a megismertetésükkel. –
 5       8|     kegyosztását!~– Nem untatom önt a párizsi mulatságainkkal.
 6       8|          emlékezik ön rá, mikor önt meglátogattam a gunyhójában?
 7       8|        sajnálom, hogy mégis nem önt választottam. Milyen derék
 8       8|         meg valaha valakit, aki önt vissza nem üthette?~El kellett
 9       8|   piócák sincsenek.~– Nem látta önt meg valaki?~– Aki akart.
10       8|        szolgál.~– S nem ismerte önt fel valaki?~– Dehogynem!
11       8|        itt, de sohasem találtam önt. Pedig el kell mondanom
12      13|     tábornok úr!”~– „Ki nevezte önt ki századossá?”~– „A hadügyminiszter.”~– „
13      13|   szemembe.~– Nem édes barátom! Önt nem akarom megcsalni, mint
14      13|        elégetés végrehajtásával önt bízom meg«”.~Kezdtem már
15      14|       én legjobban rettegek. Én önt jól ismerem. Ön nem az az
16      14|      mása a francia költőkének; önt a francia közönség a saját
17      14|         maradni. Hát nem élteti önt a remény, hogy egyszer diadallal
18      15|       miért kellett nekem éppen önt kéretni fel arra az áldozatra,
19      15|        Tudom. Éppen azért kérem önt, hogy legyen szigorú gondnokom,
20      15|        vitae-jéből megértettem, önt kezdetben papnak szánták
21      15|            És mármost újra kell önt kérnem, hogy legyen nekem
22      18|  fölöttem; s azt hiszi, hogy én önt most valami kelepcébe csaltam.
23      19|       Fővárosi Lapok”-ban, hogy önt kik és hányan látogatták,
24      19|        a gyámi hivatalhoz, hogy önt mentse fel a gyámi teendők
25      19|    téged jó vastagon”. Mi lelte önt?~– Semmi sem, csak rám jött
26      19|  elveszteni, arra az esetre, ha önt valaha hűtlenül elhagynám.~(–
27      20|      hirdesse ki. Felhatalmazom önt rá, hogy ha meghaltam, írjon