Fezejet

 1       1|         van tiltva az égbe nőni. Csupa virágoskert a vízfenék.
 2       2|       felelé nevetve:~– Akkor én csupa veres lennék.~– Kérem! Nekem
 3       3|      bolond könyvtár előtt, mely csupa saját munkáimmal van tele,
 4       5|         délutánonként körülülte. Csupa fiatal írók. Pálffy Albert,
 5       5|     Júlia, Pákh Albert, Sarolta, csupa ifjú tűz, túlömlő lelkesülés,
 6       6|        véres, jéggel borogatják! Csupa komédia!~A szekundáns komolyan
 7       8|       Akkor került elő a férjem. Csupa szánalom volt ránézni. Engem
 8       8|   tolvajszemű, sugár szemöldökű; csupa élet és frisseség. Igazi
 9       8|         Isten teremté az embert. Csupa erő és igazság. Semmi nevelés,
10       8|          követelik a moslékot.~– Csupa gyönyörűség az ilyen élet!~
11      10|       azt, hogy „Hársas-forrás”. Csupa hársfák veszik körül. Rátértem
12      11|        akiknek az egész birtokuk csupa erdőség, s a gazdálkodásuk
13      11|        gömbölyű alak és amellett csupa elevenség, villogó szemeivel,
14      12|          a föld emelkedik elénk; csupa hegy, hegy, hegy! Még semmi
15      12|        volnék én az, ami vagyok! Csupa idegen arcok voltak. Hiába
16      13|         életem ezen epizód alatt csupa dínom-dánomból állt; volt
17      13| cigányprímást, majd megveretett, csupa udvariasság volt irántam.
18      15|     főhadnagyát.~Klatopil Vencel csupa szabadkozó nyájasság volt.~–
19      15|        igazi magyar vicispánnak. Csupa kordiális kedélyesség, joviális
20      17|        csigákká bodoríttattam. – Csupa súlyosító körülmények!~ ~
21      18|          vehetem el, kérem, mert csupa tészta mind a két kezem. (
22      19| kínszenvedéseit! – Van eszemben!~Csupa tréfa és mulatság volt az
23      19|       milyen szép búcsúztatókat. Csupa versekben.~– Tehát Ézsaiás
24      19|     kánoni hibának” neveznek, az csupa veszedelem. Lehet valaki „
25      21|  elfoglalva.~Egy hosszú teremben csupa fehér ruhát varrnak. A finomabb