Fezejet

 1       4|             minapi megbántást, s én ismét visszakerültem a kegybe.~
 2       6|          mikor hosszú távollét után ismét közeledik ahhoz az ábrándképhez,
 3       8|            sőt privátfájdalmas sem.~Ismét belejöttem az arcképfestésbe.
 4       8|        hivalkodás és unatkozás után ismét egyedül lehettem, s az árokpartról
 5       8|         természetében. – Egy reggel ismét lóra kapott, s magával szólítva
 6       8|          Igen szépen köszönöm.~Majd ismét féltréfával, félkomolyan
 7       8|       kinyílt.~Ő jött vissza.~Tehát ismét itt van.~De nem jött beljebb,
 8       9|             zúdítá egész haderejét. Ismét futni kellett, elhagyni
 9      11|           eredeti szőke haja; akkor ismét előjön, mint Bálványosi
10      11|             közepe is eljött.~Ekkor ismét vendég érkezett Tardonára.~
11      12|              Egy derült őszi reggel ismét vettem a kezembe az ólmosbotomat;
12      13|            az országútra. Ott aztán ismét elkezdtem lelkendezve könyörögni,
13      13|             szűz a vár ormán.~Azzal ismét felszökött a lovára, s folytatta
14      13| Praeferentissime eléje bocsátottak.~Ismét leültetett a belső szobájában,
15      13|       visszamentem Bécsbe.~Útközben ismét betértem az osztrák őrnagyhoz.
16      14|        elkobzott gyémánt ékszer. Ön ismét bele fog menni abba a balvégzetbe,
17      14|             már semmi baj, csakhogy ismét együtt vagyunk!~De meddig
18      15|              Igenis, pipáztunk.~Itt ismét kölcsönös derültségnek engedénk
19      17|             nehéz sorsát.~Egy napon ismét meglátogatott az én főhadnagyom;
20      17|          akkor annál rosszabb.~S az ismét az elhihetetlen képtelenségek
21      18|             lengyel forradalom; azt ismét leverték, osztrákok, poroszok,
22      19|            Elvesztettük a szívünket ismét?~Erzsike eltakarta a piruló
23      19|       voltam a keresztelőjén. Tehát ismét feltalálta kegyed az ideálját?~–
24      20|            mondott! Már tudok sírni ismét. Nem fáj úgy a szívem. Ön