Fezejet

 1       1|     nősző virágkelyheiket. Nagy, egyenesen álló növények, alakra a
 2       2|       kádenciát! – aposztrofált, egyenesen engemet értve, Bagotay Muki.~
 3       2|      nevetősen! – Ne üljön olyan egyenesen. – Emelje fel a mutatóujját. –
 4       4|         a rögtöni sorsfordulatot egyenesen az én Mencsikoffomnak köszönhetem.~
 5       5|         szempár, melyek közül az egyenesen ránk néző egészen kőmerevnek
 6       8|         folytatá:~– A templomból egyenesen hajtottunk a férjem kastélyába;
 7       8|         majd ők helybe vezetnek. Egyenesen a tanyára vezettek. Bizonyosan
 8       8|      mentem vajt és túrót árulni egyenesen az anyám háza elé. Az igen
 9       8|        most olyan rohanva halad, egyenesen az akasztófához vezet:” –
10       9|         a gyülekezőhelyre; onnan egyenesen a tűzbe a fütyülő golyók
11      11|   mindent igazán, szépítetlenül.~Egyenesen a feleségem kértére és annak
12      12|         hogy itt embert ölnek.~– Egyenesen erre felé tartanak! – suttogá
13      12|       sem váltottunk egymással – egyenesen. Egyszer aztán mégiscsak
14      12|         találtam a tűzhelynél. – Egyenesen benyitottam a szobába: –
15      13|          ott más választás, mint egyenesen keresztülcsúszni az ellenséges
16      13|    csapatok mozdulatairól.~Engem egyenesen Damjanich elé vittek.~Én
17      13|          a szánkóból leszálltam, egyenesen a tábornokhoz siettem.~Az
18      13|       felbőszült néptömeg. Aztán egyenesen áttértem az idejövetelem
19      14| öltözetben. Ez annyi volna; mint egyenesen levetni magamat a hegytetőről,
20      16|        kíváncsi vagyok.” – Ezzel egyenesen ide rohantam hozzád. Kedves
21      17|            No mármost ez a levél egyenesen kötelességemmé teszi, hogy
22      17|          hogy nem féltékeny, sőt egyenesen megbíz vele, hogy búsongó
23      18|         barázdabillegetővel, sőt egyenesen kijelölt a számomra egy
24      18|  megteszi, akkor rászolgál, hogy egyenesen elvigyék Döblingbe!”~– Nekem