Fezejet

 1       2|       ilyen embernyelvű állatnak mondani.~– „Add ide a fejedet!”~
 2       3|    hízelgő bókkal ellenvéleményt mondani; de egyszerre, mintha rögtön
 3       3|   valamit. Ez a képe azt látszik mondani: „én leszek Petőfi”, a többi
 4       8|           s kénytelenek mind azt mondani magukban: „egymáshoz illő
 5       8|  menyecskének valami olyan bókot mondani, amitől az jobban elpiruljon.
 6       9|     észre, hogy furcsát találtam mondani „vak ember” és „viszontlátás”.
 7      11| Bálványosi Bálint, s ki meri azt mondani, hogy ő valaha Rengetegi
 8      12|     kérem alássan, azt ne tessék mondani, hogy megvesztegetett. Én
 9      13|           Ohó, babám! Azt könnyű mondani; de nehéz elhinni! Majd
10      13|             Akkor mégis meg kell mondani önnek, hogy kinek hívják
11      13|      hanem azért azt fogják neki mondani, hogy most kegyeskedjék
12      13|          a hazáért! Meg tudja ön mondani, hol töltötte a napjait
13      14|       igen jó tervet tudok önnek mondani. Nekem van angol útlevelem.
14      14|        szívemből.~Nem tudtam mit mondani. Nem akartam elhinni, hogy
15      15|               Méltóztatott válét mondani a szemináriumnak.”~Ezen
16      15|        El lehet ez előtt mindent mondani. Ön odáig tudja a történetemet,
17      15|     Láttam, hogy azt akarja most mondani, hogy „hozzá vagyok szokva”,
18      18|        mindenki gratulálva fogja mondani: „Frau Rittmeisterin!” titkolt
19      19|        Ézsivel?~– Kérem; ki kell mondani egészen a nevét, mert megharagszik.
20      19|          énekelni és búcsúztatót mondani?~– De még milyen szép búcsúztatókat.
21      19|     Figulus figulum odit” szokta mondani Ézsaiás.~– Bizonyosan Erzsébet
22      20|   bámulatomban nem tudtam rá mit mondani.~– Ez elhatározott szándékom.