Fezejet

 1       2|         Hanem, hogy az a fodor még jobban lecsúszott, az igen.)~–
 2       3|         haját félresimította, hogy jobban hallhasson; ahol valami
 3       4|       rettenetes választ.~De annál jobban megértette az anyám, azt
 4       8|        mentül tovább néztem, annál jobban elámultam.~Ez az Erzsike
 5       8|           bókot mondani, amitől az jobban elpiruljon. Valamennyinek
 6       8|         körülfordult előttem, hogy jobban meglássam.~– Azután kimentem
 7       8|             Volt egy ideálom, amit jobban imádtam, mint a kedvesemet,
 8       9|         függönyt; erre a lárma még jobban fokozódott; a karzatok dörömböltek;
 9      11| gyöngélkedik, nagy beteg volt. Már jobban van. Amint felépül, sietni
10      12|            a keble sem piheghetett jobban. Hanem az arcán volt valami
11      12|            a te szíved nem dobog-e jobban e felséges helyen?~– Dobog,
12      12|         hold felé, hogy a vendégei jobban lássák.~– „Elsbeth!” – sóhajta
13      12|          nem találtam ki.~– Én még jobban sajnáltam. Kénytelen voltam
14      12|          sem gondolhattam volna ki jobban.)~– Én egyszerre kéket-zöldet
15      12|           képes kiejteni. De annál jobban fel volt vágva a nyelve
16      13|          fulladozásnál. – Én annál jobban tudtam a magam szerepét.
17      13|           el.”~A nagylelkűsége még jobban megalázott, mint a vádja.
18      14|          cselédünk sem volt; annál jobban szerettük egymást. A kis
19      18|    nevettem rajta.~– Az ügyvéd még jobban nevetett. – „Hogyan? – mondá. –
20      20|          ideálnak: meghízni.~Annál jobban megdöbbentett aztán, mikor
21      20|            nekem olyan nagyon fáj! Jobban, mintha a sárba dobnák a