Fezejet

 1       2|           prímfestésnek még én nem hallottam hírét. Ilyenkor az arckép
 2       4|            Hisz én magam láttam és hallottam, hogy kinevettek és mégsem
 3       6|          voltam ott, csak másoktól hallottam. Kétségtelenül párbaj lesz
 4       8|            ezt a nevető hangot már hallottam volna valaha. Odafordultam,
 5       8|           mondanom önnek azt, amit hallottam. Ne haragudjék érte.~Kértem,
 6       9|         soha egy panasz szavát nem hallottam. Ha csüggedtem, ő bátorított.
 7      10| Budapestről a derék Csányi Bénitől hallottam, aki saját maga vitte fel
 8      11|           hogy férjhez ment?~– Úgy hallottam én is.~– Valami Jókai Mórhoz.
 9      11|           forradalomban.~– Sohasem hallottam a hírét.~– Hát azért, hogy
10      11|  szitkozódó derék komikus szájából hallottam volna meg! De ő annyira
11      12|          Folyvást azt az egy nevet hallottam emlegettetni. – Azét, a
12      12|           ön anyjának ezt a szavát hallottam, megint új rémület fogott
13      13|           volt már.~– A tisztektől hallottam, hogy a Tisza melletti füzes
14      13|         Egy kétségbeesett ordítást hallottam:~– „Ne hagyj pajtás!”~A
15      13|         éreztem a bűzös leheletét; hallottam az agyarainak a csattogását.
16      16|          Ezalatt az Erzsikéről sem hallottam semmit.~Egyszer azonban
17      18|        arca.~A hátam mögött sírást hallottam.~Erzsike sírt. A pamlagra
18      18|              Én: – „Soha hírét sem hallottam én szegénynek.”~Anna: – „
19      18|         bevégeztéig semmi hírt nem hallottam a „férjemről.” Eddig szólt
20      19|       közel négy esztendeig nem is hallottam az Erzsikéről semmit. Azon