Fezejet

 1       3|    kísértetektől körülvéve – Kiss Bálint hazánkfiától.~A nagyságos
 2      11|           XI. FEJEZET ~Bálványosi Bálint és Rengetegi Tihamér~Amint
 3      11|         Csak ismeri ön Bálványosi Bálint direktort?~Majd kiszalasztottam
 4      11|       dolgot, amice. A Bálványosi Bálint színházdirektor a forradalom
 5      11|           előjön, mint Bálványosi Bálint, s ki meri azt mondani,
 6      12|           mosolyának lehet venni.~Bálint pajtás vette észre a kérdező
 7      12|         tenyerem, ami betapassza.~Bálint úr nevetett.~– Ilyen asszony
 8      12|          sokat tudnának beszélni. Bálint barátom jónak látta elragadtatásba
 9      12|        hordjak össze egy rakásra. Bálint azalatt deklamált a fellegeknek.~–
10      12|            ne gondold azt – szólt Bálint barátom büszke lenézéssel. –
11      12|     nézhette, hogy mi lesz ebből?~Bálint barátom szörnyen bízott
12      12|       ezen a bölcs elővigyázaton.~Bálint barátom pedig annál tüzesebben
13      12|       szítsam a száraz harasztot.~Bálint barátom ijedten kapta meg
14      12|         vígan kezdett el ropogni.~Bálint barátom ezalatt kiállt az
15      12|          prózai teremtés! – feddé Bálint a hölgyet. – Ily ünnepélyes
16      12|        alá a felhőszakadékból. Ha Bálint barátom hamis pátosza nem
17      12|    borulnunk. Itt istenek járnak!~Bálint barátom térdre bocsátkozék,
18      12| pillanatban? – rivalgott Bálványi Bálint vadul, a szemére lecsúszott
19      12|           költők kezei hosszúk.~– Bálint barátom – mondám, fel sem
20      12|     tartanak! – suttogá hüledezve Bálint barátom. – Ha megkapnak,