Fezejet

 1       2|         madár.~– No ritmuscsináló uram, erre találjon kádenciát! –
 2       2|        értette senki.~– No, poéta uram, ez a ballada sikerült! –
 3       5| városkapitányhoz panaszt tenni.~– Uram! Az én szomszédságomban
 4       6|           vett a rossz indulata~– Uram – mondám, vállára téve a
 5       8|      Hiszen gőzhajó jár.~– De az „uram” nem adhat ám gőzhajóra
 6       8|     reggel felé került elé az én „uram”, mikor már én fel voltam
 7       8|             Természetesen. Az én „uram” nemcsak a repce meg a gyapjú
 8       8|    kenddel szokott birkózni az én uram?”~A megszólított Hercules
 9       8|           is tudja kendet ütni az uram a birkózásban?” – Erre a
10       8|          a papnál, sem a régebbik uram, annálfogva most már bíró
11      10|      össze az ellenséget” kurátor uram felkiáltott rá az első padból~– „
12      10|           Nem való a, tiszteletes uram!”~Valóságos kis odyssea
13      12|       azok a pakulárasszonyok; az uram a saját szövöttesemet fogja
14      15|        volt.~– Megint itt vagyok, uram. Elfogtak, láncravertek.
15      16|         Felmentem az ezredeshez: „Uram, exellenz! Én már tizenkét
16      18|         ám a sztenográfia.~– „Ah, uram, hát ezzel a gondolattal
17      20|         Marcsa” volt a neve, s az uram mindig úgy kiáltotta be,
18      20|         ki az arca.~– Ha engem az uram csak egy ütéssel is meggyaláz,