Fezejet

 1       4|           mégis tudja!~Nem szóltam semmit, folytattam a levelemet:~… „
 2       9|          asszony”-nak nem szóltunk semmit. Mindegyikünknél volt fegyver;
 3       9|           nagy világfelfordulásból semmit.~A nagy napot fényesen kellett
 4      10|        október közepéig nem tudtam semmit abból, ami odakinn a világban
 5      11|             bankóért itt nem lehet semmit kapni. Azután meg kávét.
 6      12|        Hiszen én sem hittem belőle semmit. Óh, dehogy – sietett a
 7      12|           S ha megtenném, sem érne semmit. Ezóta megláthatták.~– Mondtam,
 8      12|         bele. Nem tud már az ördög semmit. Nem állja ki a konkurrenciát
 9      13|   nagysámnak esni. Aztán ne féljen semmit. Ott áll még a fügét mutató
10      14| honoráriumért? vagy éppen nem tesz semmit, hanem él a felesége mellett,
11      14|       kölcsönkapott. Csak kölcsön, semmit ajándékban. Még, kevésbé
12      14|            talán azóta sem hallott semmit a künn történtekből, amióta
13      15|            velem, nem kér, nem vár semmit. – Ez már ki van próbálva. –
14      16|       múlva lásd meg az eredményt. Semmit többé, mint tiszta vizet.~
15      16|           Erzsikéről sem hallottam semmit.~Egyszer azonban megint
16      18|   forradalom, én többé Klatopilról semmit sem tudtam meg. Hol jár,
17      19|            hallottam az Erzsikéről semmit. Azon nők sorába került,
18      19|             nem ér az ilyen börtön semmit; hisz nincs ebben semmi