Fezejet

 1       2|              én csupa veres lennék.~– Kérem! Nekem kék vérem van!~Oh,
 2       6| házigazdájának a három szép leánya?~– Kérem, a legidősebb kilenc esztendős.~–
 3       8|               fiatal barátunk, akkor, kérem, mondja ön meg neki, hogy
 4      12|                mindenekelőtt szavadat kérem, lovagias szavadat, hogy
 5      12|            őmiatta elcsapott?”~– „Óh, kérem alássan, azt ne tessék mondani,
 6      13|              a vámszedőnek, csak arra kérem hogy vegyenek fel a kocsijukra,
 7      15|            kardmarkolathoz kapott.)~– Kérem, nem tettem kérdőjelt a
 8      15|               elpusztulni! Az Istenre kérem.~Meg kellett őt szánnom.
 9      15|        forintja.~– Tudom. Éppen azért kérem önt, hogy legyen szigorú
10      17|         komoly közlendőm volna önnel. Kérem, látogasson meg. Minthogy
11      17|         ajtóig. Végre megsürgetett.~– Kérem. Nekem ebédet kell főznöm
12      18|                Tessék csak besétálni, kérem alássan!~S egészen feltárta
13      18|          névjegyem.~– Nem vehetem el, kérem, mert csupa tészta mind
14      19|            nem valami provisorista?~– Kérem, ne sértsen meg!~– Éltem
15      19|     végighallgassa a történetünket?~– Kérem. „Ma” egész nap itthon maradok.~–
16      19|      ismerkedtem meg…~– Az Ézsivel?~– Kérem; ki kell mondani egészen
17      19|           méltóztatik eljárni?~– Még, kérem, nem megszokásból. Hanem,
18      19|           szaktudós! De arra az egyre kérem mégis, hogy a háza melletti