Fezejet

 1       2|         kezem fejére nyugtatva, elkezdett csókokat osztani. De úgy
 2       3| deklamálni. – Hanem egy helynél elkezdett a szavam akadozni.~– No,
 3       3|   könnycsepp eltemette. A leány elkezdett hevesen zokogni, azután
 4       8|        hogy erre nem álltam rá, elkezdett keservesen sírni, s a pisztolyát
 5       8|       szólnak. Az én két agaram elkezdett csaholva előreszaladni,
 6       8|      ruhát, a delipiros kendőt, elkezdett kiabálni: – „Gyere csak,
 7       8|       büszkeséggel mondá.~Aztán elkezdett valódi rajongással beszélni
 8       9|   mondogattam én akkor!~Eközben elkezdett esni az eső, ez a legreakcionáriusabb
 9       9|       én ázott, sáros alakomat: elkezdett ujjongani, s a lárma lassankint
10      12|       én dupla minőségű emberem elkezdett kacagni. A legszabályszerűbb
11      12|        S azzal odament hozzá, s elkezdett a táskájában kotorászni.~–
12      12|       Ekkor aztán az asszony is elkezdett szépen beszélni hozzám,
13      13| kiállanom!~Egyszer aztán megint elkezdett valami mormogás, szuszogás
14      14|       feltalálják egymást. A hó elkezdett már szállingózni. Megindultam
15      15|        a két tenyerébe takarva, elkezdett keservesen sírni.~Hát ilyen
16      18|        a tél?~– Be.~Ekkor aztán elkezdett pajkosan nevetni. Felugrott
17      18|    gyermeke van.~S erre a szóra elkezdett görcsösen zokogni, egyik
18      20|    ezután megátkozzalak?” akkor elkezdett mosolyogni.~– Ön először