Fezejet

 1       4|         Jól vagy vele?~– Én nem ismerem a németet; hanem Nagy Ignác
 2       8|      végeztem azzal, hogy önben ismerem egyetlen önzés nélküli jó
 3      11|       Azt mondtam, hogy híréből ismerem.~– No, ez pedig magát jól
 4      13|       innen, hagyjon békét! Nem ismerem a kisasszonyt. Én nem vagyok
 5      13| következni, mint az éjszaka. Én ismerem az időjárást; mikor ilyen
 6      13|      Stúdiumom van nekem ebben. Ismerem már ezeket a hippokratészi
 7      13|      csizmáját hagyták meg. Jól ismerem! A múlt héten vette Cegléden!
 8      13|      megfelelnem:~– „Igenis jól ismerem, azt is tudom felőle, hogy
 9      14| asszonynál! Higgye el nekem. Én ismerem a magam nemét. Az ön asszonya,
10      14|  legjobban rettegek. Én önt jól ismerem. Ön nem az az ember, aki
11      18|         komolyan, hogy amint én ismerem azt az embert, az képes
12      19|       közbeszóltam: – Alighanem ismerem én ezt a kegyed Ézsaiását.
13      19|        is torkoskodik! – Én nem ismerem a tréfát. – Látja a ténsasszony
14      19|     Lássa, édes tensasszony, én ismerem ám magának azt a tréfás
15      19|  törökmeggyfával, mert ahogy én ismerem a kálvinista rektor természethistóriáját,
16      19|        hölgyek” természetrajzát ismerem, azt hiszem, hogy kegyed