Fezejet

 1       1|  mindegyik azt tartotta, hogy minek vigyázzon ő a kisasszonykára,
 2       2|    renomé” járt előttem.~Hogy minek tértem vissza, annak is
 3       3| viszonyából kiokoskodom, hogy minek kellett aközben lefolyni,
 4       3|          Ezt nem értem. Aztán minek tölti ön azzal az időt,
 5       8|     már kezdtem sejteni, hogy minek köszönöm ezt a látogatást.
 6       8|   eltegyem a fiókomba. De hát minek is rejtettem volna el? Tartozom
 7      12|       Tüzet rakok, barátom!~– Minek az, barátom?~– Szalonnát
 8      12|   megy fel rá a régi topánka. Minek volt már ez a nagy szeleskedés!
 9      13|     az eltaszított imádót. – „Minek önnek egy zászlóalj? Elég
10      13|        ami be fog következni. Minek tépjem fel ezt a sebet?
11      19|    órakor?~– Az nincs. De hát minek maradjak itt, ha nem lesz
12      19|       saját rendelkezésére.~– Minek?~– Azért, hogy teleültethesse
13      20| enyvtengerben kellene úsznom. Minek beszéli előttem azokat a