Fezejet

 1       3|         nem akarom elolvasni.~– Micsoda? Hát írhat ön olyan dolgot,
 2       8|     volt, megértetni vele, hogy micsoda világrészben vagyunk, s
 3      12|      hangolni magát.~– Barátom! Micsoda asszony ez! Egy heroina!
 4      12|         én elmondom önnek, hogy micsoda rettenetes csapásokon mentem
 5      12|         a parasztnak ölelgetni! Micsoda szép fehér vállak! De kár
 6      13|        ezen az embertelenségen. Micsoda szívtelen asszony lehet
 7      15|       gondolja ezt?~– Hát ugyan micsoda akkor?~– Asszonyság, akinek
 8      15|      akarok! Isten őrizz!~– Hát micsoda?~– Lutheránus akarok lenni.~–
 9      16| Pajtáskám, te azt nem is tudod, micsoda üdvösség az, mikor az ember
10      18|        lefelé húzta.~Hát ez már micsoda?~Mikor egy főhadnagynénak
11      19|          Egyik sem.~– Hát ugyan micsoda?~– Az én vőlegényem egy
12      20|         Így kívánta „Politika”. Micsoda parádéja volt, mikor a diadalszekéren
13      20|        is fizettette a kegyeit! Micsoda „petit souper”-k! ötszáz