Fezejet

 1       8|         a gazda megjön, asszony, cseléd, mind a guzsaly mellett
 2      12|          Alázatos volt, mint egy cseléd. Megcsókolta a kezemet,
 3      17|      Felbontottam, elolvastam. A cseléd ott állt.~Egyszer aztán
 4      17|  Elkezdtem alá s fel járkálni.~A cseléd csak nézte, hogy vajon megszámláltam-e
 5      18|       szakácsné volt az egyetlen cseléd, szobaleány, mindenes.~–
 6      18| besétálni a szalonba – unszolt a cseléd.~– De jelentsen be elébb.
 7      18|        abba a szobába, amelyet a cseléd szalonnak nevezett.~Senki
 8      18|     félbeszakadt beszélgetést; a cseléd szüntelen keresztüljárt
 9      18|       éppen fésülködtem, bejön a cseléd jelenteni, hogy egy kopottas
10      18|         a konyhából a szobába. A cseléd szerencsére nem ért németül.
11      18|      messen neki, azt szereti.~A cseléd mentette magát, hogy hiszen
12      18|         elég lesz.~Mikor aztán a cseléd kiment, folytattuk.~(Nincs
13      18|       mint amelyet a benyitogató cseléd tíz percenkint félbeszakít.)~–