Fezejet

 1       9|      nyomort.~És soha egy panasz szavát nem hallottam. Ha csüggedtem,
 2      12|       Mikor az ön anyjának ezt a szavát hallottam, megint új rémület
 3      14|  világváros közepett emeli föl a szavát, az olyan lehet, mint Józsue
 4      14| csendesen.~– Kinek?~– Annak, aki szavát adta nekem, hogy fel fog
 5      14|     regényből, a hős kürtjének a szavát: „wasa hóa!” Erre a szóra
 6      15|      sajátsága volt, hogy minden szavát egy magyarázó kézmozdulattal
 7      15|           Képzelje, nekem lovagi szavát adta, hogy soha magyar emberrel
 8      15|      kimondott szavának; azért a szavát könnyen oda nem adja. Valóságos
 9      16|       lekötötte nálam a lovagias szavát, hogy soha több puncsot
10      19|         provisorius lesz. – Erre szavát is adta, hogy nem cselekszi.~
11      20|      tartani a hallgató fájdalom szavát.~Nagyon megszántam. Nem
12      20|        sem! Megígéri ön? Férfiúi szavát adja rá?~– Barátném! Ez