Fezejet

 1       2|          nóta. Aztán úgy kellett nekik szégyenszemre visszagázolni,
 2       2|   félesztendős házasok.~Úgy kell nekik!~Nem is néztem aztán, hogy
 3       8|          gondolva, hogy én fogok nekik helyet szerezni. Sokszor
 4       8|  tudományát, mint ahogy tanítják nekik térképről a városok ismeretét
 5       8|        nyulászni!” Füttyentettem nekik, arra visszatértek; rám
 6       8|        sem nekem volt baj, hanem nekik. – Utoljára még pórul is
 7       8|       maradt e rémek kezében, de nekik a fejük. Mind a kettőjökön
 8      12| megvédjük magunkat.~– Bar-rátom! Nekik puskájuk van, ami négyszáz
 9      13|      feltámadást.~Én azt mondtam nekik, hogy ne jajgassanak, hanem
10      13|           de az mégis magas volt nekik.~Ekkor a cigányoknak az
11      13|         hajlamairól, s elkezdtek nekik a klarinéttal meg a hegedűvel
12      13|        manőver sikerült volna is nekik. Ekkor láttam csak, hogy