Fezejet

 1       1|      nem tudta vele elhagyatni. Jaj volt annak a táncosnak,
 2       2|         a terített asztalon.~– „Jaj, csak a fejemre ne repüljön!” –
 3       8|       Beszélgetnek egymás közt. Jaj anyám, a fonás! Nehéz a
 4      12|      azt a szép nagyságos urat. Jaj, de fáin egy uraság. Ha
 5      12|          a cselédhízelgésbe:~– „Jaj, milyen szép karcsú termet!
 6      12| menyecske, hogy miért sírok.~– „Jaj, lelkem, nagyságos asszonyom,
 7      12|         nincs itt az én fiam?”~(Jaj! Mi esett a szemembe?)~Az
 8      13|         lábaink nyomát hóval.~– Jaj, csak farkasokra ne bukkanjunk! –
 9      13|       egészen kimerült bele.)~– Jaj! Egészen belefáradtam. Még
10      13|      felelt rá magyarul:~– „Óh, jaj, óh, jaj! Megették az átkozott
11      13|       magyarul:~– „Óh, jaj, óh, jaj! Megették az átkozott farkasok
12      17| mindennap levelet a táborból.~– Jaj, barátom, a levél nem teszi