Fezejet

 1       9|     soha, amikor éjjelente az ég szakadt a fejünkre.~A fényes
 2      11|       olyan kék, mint maga az ég, csak a havas csúcsok gyémánt
 3      12|   Jézus Mária, a Szent András ég!” Már az egyik tornya annak
 4      12|    Azért, mert a dobogóhíd is ég!” Rettenetes látvány volt!
 5      12|    helyt állni, s amíg a tető ég a feje fölött, az árvák
 6      13| hídpénzt követelték: Az, hogy ég a város, őrájuk nem tartozott,
 7      13|       gerillák danáján is: – „Ég a gunyhó, ropog a nád! Szorítsd
 8      13|     farkasok énekelték, hogy „Ég a gunyhó!” majd meg a szerezsánok
 9      13|     amikben össze van keverve ég a pokollal. Csillagfény
10      14|  Pestre visszakerülhet. Az az ég, az a föld, amit imádott,
11      14|    nem teljesül a jóslata. Az ég egészen beborul. Még itt
12      20|      nem azért adta nekünk az ég, hogy azt visszadobáljuk