Fezejet

 1       8|  csakugyan nem számítottam.~– Nohát – mondám – Bagotay Nepomuk
 2      12|     édes Móric…~„Édes Móric?” Nohát mégiscsak segítek rajtad.
 3      15|       Tudom. Megmondta nekem. Nohát lesz neki násznagya!~– Készséggel.~–
 4      15| nyilatkozatra bírhattam, hogy nohát elvesz. Sohasem láttam én
 5      15|       van?” – „Egy sonka.” – „Nohát, mielőtt meghalnánk a hazáért,
 6      16|  őfelségétől a szentesítést.”~Nohát ezt nem mondtam el neki.~
 7      16|   attól lesz vörös az orrod.~(Nohát ez volt az az „igaz”, ami
 8      17|     az övé lehettem volna!”~– Nohát ez legjobban bizonyítja,
 9      18|       Elhiszem!” Ez az egész?~Nohát ha gyöngéd érzelmeink ennyire
10      18|   kiváló tért foglalnak el.~– Nohát én erre azt feleltem, hogy: – „
11      19|      volna vallató bírónak!~– Nohát ez nagyon természetes. Kegyed