Fezejet

  1       1|           vidám nevetés ez. Majd meg ha végigfodrozza a szellő,
  2       1|       világoskék marad a tükörlap. – Ha pedig egészen leszállunk
  3       1|              nagy titkolózással jár. Ha pedig a teremben volt és
  4       2|      táncrend valcerrel kezdődött. – Ha engem decretáltak volna
  5       2|             hogy igenis nem félek, s ha megengedi, nagy örömömet
  6       2|        örömömet fogom benne találni, ha Erzsi kisasszonyt lefesthetem.~
  7       2|              kész volt a bókjával.~– Ha én festeném le nagysádat,
  8       2|     nyilvánítá, hogy hozzá nem nyúl, ha azt a házat nekiadják is.
  9       2|            az orrára.~– Csalatkozik, ha azt hiszi. Mikor én arcképet
 10       2|              csúnya. Annál rosszabb, ha a hasonlatosság megvan.
 11       2|             volt. Ezúttal elég volt, ha a beállítás sikerült; az
 12       2|     kétségbeejtett. Azt hiszem, hogy ha valóságos művész lettem
 13       2|            Fájni fog erősen. De hát, ha egy leány kiállhatja. Ráálltam.~
 14       3|           gazdag nagynénje Ógyallán, ha ennek egy szót szól, hát
 15       3|             a könyvét. Szokta tenni, ha neki ajánlják?~– De én nem
 16       3|            megjelenhetésre elég jog, ha valaki egy vénasszonyt fejbe
 17       3|             a képzeletemnek; – hanem ha egy emberarccal találkozom,
 18       3|   mocsárvilágot; de nem a szerelmet. Ha szív ki nem találja, fej
 19       3|            csinálhat valaki ördögöt, ha mindjárt templomot épít
 20       3|               nem jobb lett volna-e, ha csak magamnak írtam volna
 21       3|   kereszteltek el; nem jobb volna-e, ha ahelyett egy gunyhóm lenne
 22       3|               Nem! Én akartam így! S ha még egyszer visszatérhetnék
 23       4|           engemet ne adj ráadásul!~– Ha hallanád, milyen pompásan
 24       4|            azt Nagy Ignác?~– Hogyne! Ha én viszem oda hozzá a munkádat!
 25       4|            lehetett kifogást tennem. Ha az ember költő és protestáns,
 26       4|         szegény rabok segélyezésére.~Ha sikerült volna a vállalat,
 27       4|        melyet azonnal elfoglalhatok. Ha azonban három nap alatt
 28       4|              s ma még csak kedd van. Ha pénteken ott nem vagyok,
 29       5|              V. FEJEZET ~Olympi harc~Ha Homernak elnézi a világ,
 30       5|          volna az adeptusokra nézve, ha szerencsére hozzá nem járult
 31       5|    következett. Rettenetes gondolat! Ha én most valami hírhedett
 32       5|     pecsovics” lapok munkatársaiból. Ha nekünk voltak költőink,
 33       5|               koncessziót” új lapra. Ha annyi lap lenne, ki győzné
 34       6|            az egyik fog vele lőni, s ha ez nem talált, átadja a
 35       6|              fiú, akit meglőttem. De ha édestestvérem lett volna
 36       6|          nevetségessé tehetném most, ha elmondanám, hogyan történt. –
 37       7|       neveznek bolond alchimistának, ha ezt az aranyat keresem.~
 38       7|             fel ezt a Bábel-tornyot, ha egy egészséges földindulás
 39       7|          lángra.~„Férfi sorsa a nő!”~Ha akkor az a hölgy, amikor
 40       7|            előkerül.~Így lett volna, ha az a hölgy azt mondja, hogy „
 41       7|           azt mondja, hogy „maradj”. Ha pedig azt mondja az a hölgy,
 42       7|           mely azt a hármat megölte…~Ha az a hölgy azt mondja: „
 43       8|            lakott. Restelltem volna, ha valami rosszat gondolna
 44       8|    képzelődés. Olyan jólesett volna, ha valaki a homlokomra tette
 45       8|            azzal fenyegetőztem, hogy ha erőszakkal betör, én kiugrom
 46       8|        kegyét! Nem! Bagót nem rágok, ha mindjárt maga Melpomene
 47       8|             méregnek van antidotuma. Ha vannak Párizsban „kaméliás
 48       8|       szalonnával meg daragombóccal. Ha készen van, kitálalják,
 49       8|         asszonynak: „igyál te is!” – Ha nem becsülné az asszonyt,
 50       8|               a vajat megköveszteni. Ha ez megvan, hozzálátni a
 51       8|           aki nem mossa ki a száját, ha fokhagymát evett, mint aki
 52       8|               hogy létezik.~– Nos és ha létezik, nem folyik-e már
 53       8|              a gazdája. Ezer villám! Ha én vagyok a helyében!~Erzsike
 54       8|              a térdei fölött.~– Nos, ha ön volna a Mukica helyében,
 55       8|         hurcolom haza a kastélyomba! Ha én vagyok a Bagotay Muki
 56       8|            Milyen derék dolog volna, ha eldicsekedhetném vele, hogy
 57       8|           Bagotay Muki volna ő maga, ha lehetne.~– Hiszen megpróbálta
 58       8|     pandúrkáplár fenyegetőzött, hogy ha ellenállnak, lövetni fog.
 59       8|              Rátértem volna én erre, ha ön nem kérdezi is. Hiszen
 60       8|          kiegyeztetést, akkor aztán, ha nem sikerül, kimondja, hogy „
 61       8|       egyiptomiak a papiruszt.~– Hát ha a fáraók leányainak jó volt
 62       8|      Eljárásomat teljesen igazoltam. Ha egy csepp méltányossága
 63       8|          mint Széchenyi István, aki, ha porzós levelet kapott, elébb
 64       8|              míg életben vagyok. De, ha meghalok, akárhol vesszek
 65       8|             de teljes jósággal) „No, ha kedves kegyed előtt az a
 66       8|           ideálom: a szabadság elve. Ha a szeretőmet bántja valaki,
 67       9|             az utcai szegletkörül. – Ha már az esőcseppek ellen
 68       9|           csak ágyúval lehet lelőni. Ha beszélni akar velünk az
 69       9|          lakott a Ferencvárosban. De ha közel lett volna is, kegyetlenség
 70       9|            ember” és „viszontlátás”. Ha a közönség elkezd nevetni,
 71       9|         panasz szavát nem hallottam. Ha csüggedtem, ő bátorított.
 72       9|            csüggedtem, ő bátorított. Ha minden reményem elfogyott,
 73      10|           azt a bölcs tanácsot, hogy ha egyszer „kiesik a világnak
 74      10|      asztalos- és kerékgyártóműhely; ha törik valami a szekéren,
 75      10|    hadjáratokról. Újságot nem járat; ha valami vers megtetszik neki,
 76      10|          mert tele a város kémekkel; ha ő ír nekem, azt Miskolcra
 77      10|              sem jártak sehova. Majd ha tél lesz, szánút lesz, akkor
 78      11|            Kérdezősködött is felőle. Ha megtudja, hogy itt dégál,
 79      11|              megerősíté a mondást.~– Ha megkaphatják, bizony elfúj
 80      11|       szolgálni a forradalmat.~– No, ha ez megtudja, hogy maga itt
 81      11|           Milyen gyönyörű motívumok; ha azokat tanult művész keze
 82      11|              vele, nem tehetek róla, ha én estem alul.~Egy hatalmas
 83      11|             lett elevenen eltemetve!~Ha én e Hiób híreket nem a
 84      11|              az öklét mutogatja. – S ha mindezekre a fejemet csóváltam,
 85      12|            vedd el az eszem világát!~Ha énnekem ilyen áron kellene
 86      12|              Ah, a becsületszót, még ha a feleségének adta is az
 87      12|          beteg gyermeket azzal, hogy ha meggyógyul, majd kap hintalovat.~
 88      12|             egy krumpucfenyő fára, s ha belefáradtam a ködtenger
 89      12|             a tisztelt úr mellett, s ha a szája el talál járni,
 90      12|             míg napja eljő. De majd, ha üt a megtorlás órája, mintegy
 91      12|             itt a Bükkben tanyáztak. Ha engem ottan ostrom alá próbálnának
 92      12|              alá a felhőszakadékból. Ha Bálint barátom hamis pátosza
 93      12|            el gyorsan azt a tüzet!~– Ha tehetném, se tenném meg.
 94      12|           tehetném, se tenném meg. S ha megtenném, sem érne semmit.
 95      12|          hüledezve Bálint barátom. – Ha megkapnak, veszve vagyok.~
 96      12|    reszkírozhatjuk meg. Egészen más, ha én a sötét barlangban vagyok,
 97      12|             lobog a személyleírásom. Ha ide jönnek, mondd azt, hogy
 98      12|              Erzsike – de hát aztán? Ha maga ott marad az odúban,
 99      12|         egyiknek kell bekövetkeznie. Ha az a két puskás férfiú itt
100      12|          visszatéréssel fárasztanod. Ha azonban néhány óra múlva
101      12|       tekintetet vetve reánk. – Még, ha kínpadra vonnának, se mondjátok
102      12|     végtelenül megvet most, ugye? De ha én elmondom önnek, hogy
103      12|          majd visszafizethetek neki, ha a peremet megnyertem. Én
104      12|           mit fogok én majd kezdeni, ha a vagyonomat a kezemhez
105      12|              a Péter nagyon szereti, ha vásárkor hozzájuthat. –
106      12|           lesz majd lepetve a Péter, ha én viszem ki utána a fazekat
107      12|            kell elbolondítani? – Hát ha már nem elégszik meg a maga
108      12|  kötelességét, mint a parancsolat. – Ha ráverek meg sem nyikkan! –
109      12|             nélkülözök, nyomorgok, s ha egyszer megkapom a vagyonomat,
110      12|             Jaj, de fáin egy uraság. Ha nekem a Péterem nem volna!” (
111      12|          szeleskedés! Édes Istenkém! Ha minden úriasszony mindjárt
112      12|            férfi csak férfi, kivált, ha gavallér. Grófnékat is láttam
113      12|           legjobb étel a világon, de ha mindennap csokoládés kókot
114      12|        adósságot nem lehet csinálni. Ha elválik a nagyságos asszonytól,
115      12|         asszonyom: engedelmet kérek, ha valamivel megbántottam volna,
116      12|          hogy: – No, Gyuricza Péter! ha még az én asszonyomat is
117      12|             felforrt a méreg! Tudja? Ha engem dühbe hoznak, akkor
118      12|         elölni. Azt szerettem volna, ha igaz lett volna, mivel gyermekkorunkban
119      12|              ijesztgettek bennünket, ha a vízbe kihajolva néztünk
120      12|               de szeretett az engem; ha ő meg nem halt volna, nem
121      12|              a mi estélyeinkre. Még, ha felismernek, engem is a
122      12|         anyámat nőül akarta venni, – ha a forradalom közbe nem jön.~(
123      12|                hová tetted a fiamat? Ha ezek a te átkozott színváltozó
124      13|          lenni egy ezüst tizes, hogy ha koldussal találkozom, odaadhassam
125      13|        tartsa meg hát azt a százast, ha nem tud visszadni belőle,
126      13|            szekeret. Gondoltam, hogy ha egyszer a hídon túl leszünk,
127      13|            más fájából tüzet raktam? Ha igen, megtérítem a kárt; –
128      13|          ember! Ez volt a fődolog. S ha ismerőssel találkoztam,
129      13|             s az ágyúknál szolgál. – Ha kérdezték hol lakom, hát
130      13|         Cicelléről. Felfogadta, hogy ha szerencsésen bevégzem ezt
131      13|    összeszedtem magamnak egy bandát. Ha egyedül jár a cigány, elfogják
132      13|              elfogják mint kémet; de ha kvartettben jár, akkor vígan
133      13|             csak akkor jár a cigány, ha valami uraság viteti, s
134      13|            volt a vidéken. Útközben, ha találtunk egy csereklyével
135      13|            vár körül volt zárolva. – Ha egyszer kijutunk a világba,
136      13|              az magát egész Európán, ha ráveti a fejét. Így vegyegtünk
137      13|            kérdezték: honnan jövünk? Ha pedig valahol vallatóra
138      13|             Milyen derék lett volna, ha véletlenül összetalálkozunk.
139      13|               Volt pénz, bor elég, s ha nagy volt a lelkesedés,
140      13|             rendes országútról, hogy ha üldözni találnak bennünket,
141      13|          előbb kémszemlét tartottak. Ha egy-egy közel sunnyogott,
142      13|           közöttük lehetett a vezér. Ha egy fiatalabb elvakkantotta
143      13|               Még most is reszketek, ha visszagondolok rá. Életemben
144      13|            hogy a nyomomra vezessen. Ha rám találnak, végem van.~
145      13|            az algebrai igazság, hogy ha kettőt a háromból kivesznek,
146      13|           odavaló vagyok. – „No, hát ha odavaló vagy, mondd el,
147      13|             ilyeneket nem tudhatnék, ha ott nem jártam volna. Ezeket
148      13|              Tihamér, százados?”~Én, ha csak saját érdekemet kellett
149      13|              az alakban felismernek, ha újra szemük elé kerülök.
150      13|             megmondhatom önnek, hogy ha az ön hölgye magának Windischgraetz
151      13|           azt szíveskedjék felvenni, ha valamivel bővebb a viseltnél,
152      13|            bízunk a futárunkra, hogy ha azt útközben el találják
153      13|          ember olyan, mint a szajkó. Ha százszor elolvas valamit,
154      13|    ákombákomot.~– Tudja kegyed, hogy ha arra rájön a tábornok, hát
155      13|            szaladtam ide lóhalálába. Ha a mama most nekem azonnal
156      13|   vagyonunkat. A házunk már elégett, ha még a pénzünket is elégetik,
157      13|          látott senki Komáromban.~– „Ha az kiderülne, amit a világ
158      13|             a kormánybiztosnak, hogy ha már valami megjutalmazásra
159      13|     lefoglaltunk, azt elhamvasztjuk, ha a saját apámnak a vagyona
160      13|         autodafé lángjainak átadjuk, ha a gazdagok negyven-ötvenezer
161      13|          keresztül, a várba repülni? Ha erre jön, szívesen látom
162      13|            elskizzirozhatta magát. S ha én egyszer-egyszer szemére
163      13|   kötelességem van a művészet iránt; ha féllábamat ellövik, nem
164      13|        többet”. – Hanem azért aztán, ha vége volt egy ütközetnek,
165      14|          fényes életpályát. Nem! Még ha angyal volna ön, akkor sem.~
166      14|           aztán mi lesz önből akkor, ha a felesége közbenjártára,
167      14|             mint a nyitott könyvben. Ha megijedek, hiába mondom,
168      14|           mondom, hogy bátor vagyok; ha haragba jövök, hasztalan
169      14|            hogy mesteréhez eljusson. Ha megcsal is a hitem, és elmerülök.
170      14|            vagy élek, vagy meghalok! Ha élek, tornyot építek hazám
171      14|           építek hazám dicsőségéből, ha elbukom, a sírom oltárrá
172      14|             az utamról le nem lépek. Ha a nevem alatt nem írhatok,
173      14|               Sajó”1: ugatni fogunk, ha nem beszélhetünk, de el
174      14|              Az Istenért, vigyázzon! Ha hátralép, lebukik a szikláról.~–
175      14|               mindig önnel vagyok, s ha gondolkozom, önről gondolkozom.
176      14|             volna e küzdelem sikere, ha azt ön külföldön folytatná.
177      14| Franciaországban. Gondoljon rá, hogy ha ön most Párizsban megjelenne,
178      14|           külföld nem hallja meg, de ha odakinn, egy nagy nemzet,
179      14|             most jó helyen van, majd ha elfogy az élelmiszere, előjön
180      14|     emigráció-kasszához folyamodnék. Ha egyszer aztán elfoglalja
181      14|        kulcsolva, mintha könyörögne.~Ha csak egy hajszálnyit megingok,
182      14|            ember lett volna belőlem! Ha én akkor ővele elfutok,
183      14|             én szavamra keltek fel – ha a földön fekszenek, fekszem
184      14|                 Igen!~– S hát aztán, ha fölkeresi?~– Akkor szabadulást
185      14|              élnek ott az asszonyok, ha még nem is pletykáznak?~–
186      14|         nyitotta meg ez a hírmondás.~Ha az én ledőlt bálványom fölött
187      14|          megteltem keserűséggel.~Hát ha ez megtörténhetett; mért
188      14|               Azt befutja a repkény.~Ha engem most itt széttépnének
189      14|           gondoltál-e énrám azalatt?~Ha én erre azt nem felelhettem
190      14|                mindig csak terád!” s ha ezt mondva, őszintén, igazán
191      15|          mikor elvégeztük, örültünk, ha pihenhettünk.~Én – vesztemre –
192      15|         hosszú beszédem uraságoddal; ha megenged.~Erre én széket
193      15|        felelte, hogy „muszáj!” – No, ha már ezt a magyar szót is
194      15|         választottja?~– Természetes. Ha csak az első nevét megmondom,
195      15|            egy ideig. Nem szeretném, ha valami könnyelmű félrecsapásnak
196      15|          Hihetetlennek fog látszani, ha elmondom, hogy három évig
197      15|             hogy ő „fél éntőlem”. – „Ha én olyan gyáva volnék a
198      15|             gyám?~– Hát, teszem föl, ha a férjes nő könnyelműen
199      15|      próbálva. – Azt hallotta ön – s ha nem is hallotta volna, kitalálhatná
200      15|             egész komolyan a dolgot. Ha főhadnagy úr is beleegyezik?~
201      15|            lát valamit, s szeretném, ha a készpénzből minél többet
202      15|               Én azután kértem, hogy ha már ennyire vagyunk a sincerisatióban,
203      15|              szigorú gondnokom, mert ha az én kezemben marad a pénz,
204      15|           zár csak akkor szűnik meg, ha egy derék, rangbeli úrhoz
205      15|              bízta volna ön ezt rám. Ha egyszer én az adósságait
206      15|              vőlegényénél nem bánom, ha mahomedánus lesz is.~– Magával
207      15|           Erzsike konvertálni.)~– És ha mindjárt el kellene is kárhoznom,
208      15|             el kellene is kárhoznom, ha elveszteném is az öröküdvösséget,
209      15|              az öreganyámnak a képe, ha történetesen kézbe kerül.
210      16|           igazán szájában hordott, s ha nem is tömjénnel, de annál
211      16|            puncs soha el nem maradt. Ha aranyért volt kapható a
212      16|           csak főhadnagynénak híják. Ha ő nem volna, rég golyót
213      16|             mentem hozzájuk puncsra. Ha aztán összetalálkoztunk,
214      16|               hogy „Kedves Klatopil! Ha te meg akarod tudni az okát,
215      16|              dolláros bankjegyekről? Ha te énhozzám járogatsz, írdogálsz,
216      16|         járogatsz, írdogálsz, pláne, ha még én is szüntelen ott
217      16|              magadnak is jobb lenne, ha felhagynál a puncsivással,
218      16|              mennybéli üdvösségedre, ha engem szeretsz, ha szeretted
219      16|     üdvösségedre, ha engem szeretsz, ha szeretted valaha Erzsikét,
220      16|           szeretted valaha Erzsikét, ha egy emberéletet meg akarsz
221      16|            is a feje fölött magasan. Ha elérheti, megfoghatja, az
222      16|               megfoghatja, az övé; – ha maga el nem éri: mástól
223      17|              tízparancsolatot. Jobb, ha tiszta bort töltünk a pohárba.~–
224      17|     hadakozás, neked meg a versírás. Ha én egy nap lovon nem ülhetek,
225      17|           nem ülhetek, beteg vagyok, ha te egy nap regényt nem írhatsz,
226      17|             nem írhatsz, beteg vagy; ha egy szépasszonynak egy nap
227      17|              a mi távollétünk alatt. Ha énrajtam megesik az a gyalázat,
228      17|         szentélyembe meggyalázzon. – Ha egy ilyen kakadu meglátja
229      17|         azonnal semmisítsd meg; mert ha megtalálják, engemet a legnagyobb
230      17|        elmutogatni, s a baj meglesz.~Ha fényes nappal megyek hozzá,
231      17|            akarna is elsomfordálni.1~Ha pedig olyankor megyek Erzsikéhez,
232      17|           hogy ki megy be a kapun. S ha egy meglátott, holnap már
233      17|           örömest teszem. Szeretném, ha te is elkísérnél”. – Erre
234      17|              csak magunk leszünk!” – Ha még ez sem kísértés?~Elkezdtem
235      18|         licet bovi: non licet Jovi”.~Ha visszafordulok még rosszabb.~
236      18|        Elhiszem!” Ez az egész?~Nohát ha gyöngéd érzelmeink ennyire
237      18|      nyomathat változott rangcímmel; ha még ez sem idézi elő azt
238      18|              a másik előtt honlétét? ha nem az én kedvemért?~Ohó!
239      18|              könnyelmű vagyok. Pedig ha énnekem valami fáj, az azután
240      18|        látogatásokat el nem fogadok. Ha a régi ismerősök közül látogat
241      18|     cselédemnek meg van hagyva, hogy ha látogató jön, – egy ember
242      18|              az egy kivétel? azt ön, ha akarja, kitalálhatja, ha
243      18|             ha akarja, kitalálhatja, ha nem találhatja ki, az sem
244      18|         aztán azon rimánkodott, hogy ha már megcsalom, legalább
245      18|              legjobban. Azt mondta: „ha te engem más férfiért megcsalsz,
246      18|               álmomból felriasztott. Ha idejött hozzám egyik-másik
247      18|              falat a torkomon akadt, ha arra gondoltam, ő most talán
248      18|             ahhoz ő hű maradt azért, ha kitért is. Legszebb úton
249      18|              Nagyon szerettem volna, ha ön hébe-hóba meglátogatott
250      18|            madámnak a becsináltat?~– Ha készen van, vigye be.~Aztán
251      18|            tudom, hová lettek volna, ha én be nem fogadom. Már akkor
252      18|             királyokat koronázták, s ha meghaltak eltemették. Én
253      18|              volt az szokásban, hogy ha egy leány katonatiszthez
254      18|          fenyegetett bennünket, hogy ha a férjem felsőbbsége megtudja
255      18|        rangfokozaton előrehaladni, s ha egyszer azután őrnagy lesz,
256      18|             Ezt nem tudta átgázolni. Ha rád gondolt és a gyermekére,
257      18|              kétségbeesését nevelte. Ha levelet írt volna hozzád,
258      18|             jámbor teremtésnek, hogy ha én ennek most azt felelem,
259      18|          Dunkircher Annára nézve az. Ha rendes, békességes időkben
260      18|              marad főhadnagynak, sőt ha vitézül viselkedik, kapitánnyá
261      18|        megharagudott, azt mondta: – „Ha kegyed ezt megteszi, akkor
262      18|              alszik ebben a szívben! Ha lett volna ember, aki azokat
263      18|            lett volna ebből a nőből, ha egy olyan férjre talált
264      18|         Klatopilja, vagy élve marad. Ha elesik, akkor meggyászolják
265      18|        vesznek az asszonyok össze. – Ha pedig megéri Klatopil a
266      18|          nevettünk e leveleken! Hej! ha keresztül nem jártam volna
267      19|            őt vissza, mint őrnagyot, ha rajtam függne; dehát a sors
268      19|      következményeket le ne vonja; s ha még egyszer választani fog,
269      19|             sok volt már ez a jóból.~Ha egyik tisztelőm a másiknak
270      19|              szegény rabnak jólesik, ha börtöne sötét éjszakáját
271      19|           szép művésznők; gondoltam, ha azoknak illik, nekem éppen
272      19|          atyám mondaná. Szidjon meg, ha valami hóborton kap. Engedelmes
273      19|           gyámleánya leszek ezentúl, ha ön el nem kerget magától. –
274      19|              hát minek maradjak itt, ha nem lesz énekpróba?~– Hát
275      19|              Hát nagyon jól értheti. Ha egy fiskális, egy doktor,
276      19|              sem ugatja meg érte, de ha a rektort látják ide bejönni
277      19|                Bocsássatok meg neki, ha sokat vétkezett, mert sokat
278      19|              bocsát meg az eklézsia. Ha én jövök hírbe, engem kihordanak
279      19|          aranyszájú szent János”, de ha kánoni hibában találják,
280      19|             a feleségeik kikapásait. Ha én a ténsasszonyt feleségül
281      19|             törökmeggyfa pipaszárat? Ha az én feleségem lesz, s
282      19|             erkölcsi szabályoknak, s ha megszegem a hűséget, nem
283      19|                Ma itt, holnap amott. Ha megtörténik az, hogy én
284      19|             mint más halandó emberé. Ha engem a feleségem elhágy,
285      19|          elveszteni, arra az esetre, ha önt valaha hűtlenül elhagynám.~(–
286      19|       jósláshoz is értek. Nem bánom, ha kegyed a jövendőbeli férjének
287      20|            eresztett szabadon.~S még ha valami szép menyecske lett
288      20|            megváltoztam ugye? Csoda, ha rám ismer. Nagyon beteg
289      20|         kelek.~– Mi vágy lehet az?~– Ha az arcomra tekint ön, elgondolhatja,
290      20|               s üdvözülést az égben, ha áttérhetek a katolikus hitre.~–
291      20|          fenséges, sok eszményi van. Ha katolikusnak születtem,
292      20|          néptanító hivatalát veszti, ha annak a felesége hitéből
293      20|           nem találja vigasztalónak. Ha kegyed az igaz áhitatban
294      20|      menekülése az önvádak elől; az, ha vétett, kérhet bűnbocsánatot,
295      20|             mindig jóakarója voltam. Ha önnek van olyan nehéz gondolatja,
296      20|           Felhatalmazom önt rá, hogy ha meghaltam, írjon rólam regényt;
297      20|           között az is áll ott, hogy ha a nádmézet sokáig állni
298      20|              kísér minden lépésemen. Ha szólok, a szavamat magyarázzák
299      20|          szavamat magyarázzák félre, ha hallgatok, a némaságomért
300      20|              némaságomért dorgálnak, ha sírok, a könnyeimért fognak
301      20|            az áhítatomat megzavarja. Ha délben, este, mikor a zárda
302      20|         felfogásban.~– Nem szeretem, ha nevét a szájára veszi. Egy
303      20|              kegyeddel összeitattak. Ha kegyed a szentekbe kapaszkodik,
304      20|           installálja. Hisz a férje, ha azt a szándékát megtudja,
305      20|             mit beszélek. Igaza van. Ha nekem fáj az élet, akkor
306      20|            hogy összerogyott alatta. Ha hinni akarsz a szentekben,
307      20|             példájukat! Légy mártír, ha Isten úgy akarta: – ez az
308      20|          ismerkedem meg vele. Talán, ha én hatok rá, ő is fog engedni
309      20|         azzal fenyeget, hogy megver. Ha ezt meg találja tenni, akkor
310      20|             pirult úgy ki az arca.~– Ha engem az uram csak egy ütéssel
311      21|         esztendeje lesz. Elszédülök, ha visszatekintek rá.~De sok