Fezejet

1       8| törődtem soha. – Keserű utóízt hagyott csupán az, hogy a hitvesi
2       8|        Engem valami ösztön nem hagyott nyugodnom. Kimentem a kertbe,
3       9|        a rettentő napokban sem hagyott el soha, amikor éjjelente
4      12|         hogy vegyem fel az itt hagyott ruháimat, s vessem le a
5      13|  mellett falatozunk. A sziklán hagyott albumomban a megkezdett
6      13|    puskákat. Csak éppen nálunk hagyott meg egypárt. Nappal ugyan
7      16|     annyi keserű kiábrándulást hagyott hátra, egy délután megint
8      16|     puncsot nem fog inni.”~Nem hagyott békét; amíg ezt be nem írtam
9      18|           Ez a szó aludnom nem hagyott, álmomból felriasztott.