Fezejet

1       8|         úgy, hogy az ajkának a forró leheletét éreztem az arcomon
2       8|       el a képzeletemet ezek a forró hallucinációk.~Az íróasztalom
3       9|       megragadta a kezemet egy forró kéz. Az övé volt. Az asszonyé,
4      12|       szél fújt, olyan száraz, forró, mintha fűtött kemencéből
5      12|      fel a porfelleges égbe.~A forró számum a város felé vitte
6      13|        folyvást hazudik. Olyan forró, lángoló meggyőződéssel
7      16|     egy tündért, aki egy pohár forró punccsal várja.~– Tudom –
8      18| kölcsönösen kézről kézre adva, forró csókjainkkal vetekedve elhalmoztuk;
9      20|    Azzal odahajolt a fülemhez, forró lehelete égeté az arcomat,