Fezejet

1       1| Aztán megkönyörült rajtam.~– Várjon csak, majd én összetűzöm
2       4|         Azért, hogy senki se várjon belőle valami rendkívüli
3       6|     erősködék a Muki.~– Majd várjon sorára, megkapja a nevenapján.~
4      12|      azt mondtam, hogy ma ne várjon haza ebédre; felballagok
5      13|   hogy csak a jutalomjátékig várjon a kontójával, s akkor egyszerre
6      17|      ember?” – ez a válasz: „várjon és tűrjön”, hanem a „tűrjön”
7      18|   amit maga kigondolt. Hanem várjon egy kis ideig. – Nagy háború