Fezejet

1       3|          gunyhómba belépve.~Nekem a fejem is szédelgett.~– Óh, inkább
2       8|         tudtam aludni. Megfájdult a fejem. Megismertem először életemben
3       8| szerezhettem abból a neszből, ami a fejem fölötti szobából lehangzott
4       9|        levegőben, keresztülrepült a fejem fölött, a hegyével a falba
5      12|           egy szellő sem lendült; a fejem ott pihent a nagy, zöld,
6      14|        rajtam. „Vergődhetel már!”~A fejem tetejétől a sarkamig megteltem
7      16|         Egyszer azt mondtam, hogy a fejem fájt; másszor meg sürgős