Fezejet

1      12|  vendégei jobban lássák.~– „Elsbeth!” – sóhajta fel keservesen
2      12|   akkor aztán visszajöhetsz Elsbeth nagysámhoz. Akkor aztán –
3      13|    s a nevemen szólított:~– Elsbeth nagysám! Hogy jön ide? Az
4      13|   az elemózsiás tarisznyám, Elsbeth nagysám. Ma bizonyosan nem
5      13|     ő”. – „Hogy érzi magát, Elsbeth nagysám? Ez itt az én kis
6      13|      Ettől fogva vagyok én „Elsbeth nagysám”.~Ezzel Erzsike
7      13| szobába Rengetegi, hogy:~– „Elsbeth! Itt az óra, amelyben búcsút