Fezejet

  1       2|               a zene abbamaradt, s ők ott találták magukat a terem
  2       2|        villisebességgel. A mama pedig ott marasztott. Egy üres szék
  3       2|         előszobában. Kénytelen voltam ott állni és várni, míg valaki
  4       2|           farkú, nagy orrú szörnyeteg ott állt a kávésasztal közepén,
  5       2|             ajtaját, s egyszerre csak ott termett a kávézó társaság
  6       2|          menni a munka.~Másnap megint ott voltam, jókor ebéd után.
  7       2|             lehet az?~– Az a szemölcs ott a jobb kezén.~A jobb kezemnek
  8       2|            lencsényi folt, mely ma is ott van; fehér színével a kéz
  9       3|       szigetnek a leírását.~– Járt ön ott valaha, azon a mocsári szigeten?~–
 10       3|           mégpedig egész félévre.~Még ott voltam, amikor a posta elhozta
 11       3|           kertünk kis fagunyhójába, s ott senkitől nem háborgatva,
 12       3|              bírám!~Az a kis fagunyhó ott a Duna-szigeti gyümölcsöskertben, (
 13       3|              amiben valaha tanyáztam. Ott írtam meg az első regényemet.~
 14       3|        világosság deríti fel. – Ő áll ott a gunyhóm ajtaja előtt;
 15       3|              mámornak. Senki sem volt ott rajtunk kívül, sem távol,
 16       4|             délután a szigetre (akkor ott volt a gőzös kiszállója)
 17       4|              város népe. Erzsikéék is ott voltak. A bencések, meg
 18       4|   magistratust, s a vármegye részéről ott volt Bagotay Muki (valami
 19       4|           keresztültörte magát rajta, ott hagyva szép asszonyokat
 20       4|   felvilágosítani a helyzetről.~– Te! Ott van az a szép leány, akiről
 21       4|           soirée-ját. Sejtettem, hogy ott most énrám erősen apprehendálnak.
 22       4|         gondolám magamban!~Hazasietve ott találtam a pesti ügyvéd
 23       4|            csak kedd van. Ha pénteken ott nem vagyok, más ül a helyembe.~
 24       5|              művészi pályán.~– „Hagyd ott, ahol találtad! Hiszen nincs
 25       5|      újdonatúj házban egy szállást, s ott volt nekem egy szobám, a
 26       5|              rajongás! Aztán magam is ott voltam. És mindannyiunk
 27       6|           ment a dolog. Én nem voltam ott, csak másoktól hallottam.
 28       6|            közvélemény asztalánál már ott találtam a  barátokat,
 29       6|     principálisomat is meglátogattam; ott is volt egy szép kisleány,
 30       6|            láttam e fiatal művésznőt, ott mindenesetre nagyon tisztelem,
 31       6|              most aztán csak azért is ott maradtam. Lássák, hogy egészen
 32       6|             kimegyek a pusztámra. Van ott nekem egy számadó gulyásom,
 33       6|             mikor azt látták, hogy én ott térdelek a Mukinak a mellén.~–
 34       6|              valamelyikünknek a sarka ott hagyta rajta az önlenyomatát.~
 35       7|           Saint Juste, madame Roland. Ott azután feleségestől együtt
 36       7|             már álom, ébren látjuk. S ott leszünk az elsők között.~
 37       7|          mondja: „maradj itt!” bizony ott maradok. Bizony beérem a
 38       7|            tizenötödikén velem együtt ott álltak a népsokaság előtt
 39       8|           Ismerte mindenki a „mámit”. Ott lakott a Hatvani utcában,
 40       8|           egész város, a fél vármegye ott volt. Gondolom, le is írták
 41       8|        álmodtam őrült dolgokat. Ön is ott volt mindig. Eh, mit emlegetem
 42       8|       bereteszelve mögöttem az ajtót. Ott dörömbözött sokáig. Én azzal
 43       8|              párizsi mulatságainkkal. Ott úgy láttam, hogy a rendes
 44       8|             ahol a tulkok delelnek. – Ott ízletes ozsonna várt ránk,
 45       8|            benyitottam a szobába. No, ott nem volt senki. Hanem a
 46       8|                a feleséged nem jöhet, ott tanul franciául az én urammal.
 47       8|               az uramnak a karikását; ott találtam a te asztalodon.
 48       8|          esznek cinkanállal. Nem kell ott kínálás. Vizet maga hoz
 49       8|           ostorával, mert tudja, hogy ott áll avalakia kisajtóban,
 50       8|            déli harangszó hallik, már ott legyen az étel a leterített
 51       8|            nem emlékezik ön , mikor ott a kis deszkagunyhóban azt
 52       8|           boldogabb, akinek a csákója ott nem maradt.~– Hisz ez már
 53       8|          beszélték, hogy Petőfi és ön ott állanak a Rákoson, negyvenezer
 54       8|       kötényem teleszedve paszullyal, ott találok a tanyánk ajtajára
 55       8|            Gyuriczának egy pusztát, s ott leszünk önálló birkások.~
 56       8|               véka fülére. Úgy járják ott az utat az asszonyok mind.~–
 57       8|              fürdőben mulattam volna. Ott még annyi öltözet sem volt
 58       8|              az evezőt, s úgy hagyták ott őket a víz közepén, összevissza
 59       8|               odaadtam a kezébe.~Csak ott állt meg az íróasztalom
 60       8|              Az íróasztalom fiókjában ott volt az arcképe, melyet
 61       8|               Hanem az a másik arckép ott feküdt az asztalomon, s
 62       9|             el volt döntve, az ítélet ott élt minden  hazafi szívében;
 63       9|        Petőfinek ajándékul; ő maga is ott volt a februári barikádokon.)
 64       9|      intelligenciának, apesti kör”, ott lett fogalmazva atizenkét
 65       9|         összecsukódott, a hallgatóság ott maradt.~Csak akkor vettem
 66       9|            jöjjön a városházára, hogy ott a városi tanáccsal is elfogadtassuk
 67       9|             asztalra állt fel s aztán ott is maradt, úgy, hogy utoljára
 68       9|           megyünk, a fülébe kiáltjuk. Ott van a dicasteriumok ódon
 69       9|              parancsnokság székhelye. Ott az állambörtön. Abban a
 70       9|              színpadra hurcolni, hogy ottmint valami híres muzsikus –
 71       9|             És másnap minden embernek ott volt a mellén a háromszínű
 72       9|                Budavára ostrománál is ott volt mellettem. – Még azokban
 73       9|         elnöke, már megadta a példát. Ott feküdt előttem a világosi
 74      10|          parasztszekéren, hogy engem, ott ahol, az országban felkeressen;
 75      10|         zivataros időkben a családját ott rejti el. El is küldte oda,
 76      10|                engemet is vigyen oda, ott senki sem talál rámTardona
 77      10|              nádasok világába értünk, ott egy lovas betyár vett bennünket
 78      10|               elterülő mederbe rakva.~Ott egy mélyen elrejtett, gyönyörű
 79      10|            ment, fel a Kárpátok felé. Ott beállt egy nagybirtokú grófhoz (
 80      10|              gyönyöréért.~Akkor aztán ott maradtam egy rengeteg közepett;
 81      10|           kocsiülésből a fővárosig. – Ott gonosz idő jár, Haynau még
 82      11|        Hagytál volna inkább Ázsiában: ott nem kellene németül tanulni.~
 83      11|               elvész az esteli ködben ott egy kis gunyhó látszik,
 84      12|           szellő sem lendült; a fejem ott pihent a nagy, zöld, mohos
 85      12|     valahonnan, nem messziről:~„Nézd, ott a hegytetőn~      Egy bátor
 86      12|           közelebbről hangzott.~„Nézd ott a kalpagján~      Egy vérszín
 87      12|           aztán én állok jót. Majd én ott leszek a tisztelt úr mellett,
 88      12|            szája el talál járni, majd ott lesz az én tenyerem, ami
 89      12|               magam ebbe a barlangba, ott van eltéve számomra élelmiszer
 90      12|               azt a két puskás embert ott a hegyi úton felfelé jönni?~–
 91      12|        szalonnatartó nyársammal, hogy ott jönnek, ni!~Ő is meglátta
 92      12|           forog. Minden utcaszegleten ott lobog a személyleírásom.
 93      12|                 de hát aztán? Ha maga ott marad az odúban, a mi 
 94      12|        Gyuriczát  messze, Erdélybe, ott veszek neki egy birtokot,
 95      12|           Amint a konyhába beléptemott senkit sem találtam a tűzhelynél. –
 96      12|                Az én Gyuricza Péterem ott ül az asztal melletta
 97      12|               néztem.~Az mind ezalatt ott ült az asztalra tehenkedve,
 98      12|          pruszlikot lerakni magamról, ott előttük.~Ekkor aztán a másik
 99      12|                 átvitt a kis szobába; ott előszedte az almáriomból
100      12|               alig kap pénzt. Az urak ott Pesten meghozták a morgatoriumot –
101      12|        cserépfedeles ház gyulladt ki, ott, mint a tűzijáték röppentyűi,
102      12|           arra gondoltam, hogy nekünk ott van egy nyári lakunk (boldog
103      12|          fogom sohasem elfelejteni. – Ott állt a  öreg asszonyság
104      13|         eltorlaszolták volna az utat. Ott a révnél meg kellett állnia,
105      13|       túljutottunk, ki az országútra. Ott aztán ismét elkezdtem lelkendezve
106      13|   eltakarodjam, ahol agyongázolnának. Ott azután fekve maradtam, nekidőlve
107      13|               úgy vitt a szekeréig, s ott elhelyezett a  illatos
108      13|              is kiterjedt a gondja:~– Ott van az elemózsiás tarisznyám,
109      13|               Aztán ne féljen semmit. Ott áll még a fügét mutató szűz
110      13|           Isten áldja meg az urat. Én ott ismerek minden embert.~Azt
111      13|              lakás irigylett állapot! Ott bombamentesek a szobák.
112      13|         zenekart a bástya tetejére, s ott jártuk, nagy muzsikaszó
113      13|            várütegek alatt fekszik; s ott meghúzza magát addig, amíg
114      13|              arra felkérezkedtünk; de ott meg majd elfagyott a lábunk.
115      13|         legelső faluban, Ógyallán már ott találtuk az osztrák cernirozó
116      13|           szabadkozni, hogy nem lehet ott maradnunk a városban, a
117      13|               majd megtáncoltatom én! Ott a deres.” A klarinétos tréfás
118      13|          Érsekújvárig meg sem álltok, ott aztán muzsikálhattok.” Mi
119      13|           egyszer kijutunk a világba, ott azután nem kell félteni
120      13|         deréksereggel vonulok tovább, ott szívesen látták a cigányzenészt.
121      13|           Debrecenbe jussak. Nem volt ott más választás, mint egyenesen
122      13|              Tisza partjáig eljutunk, ott azután megint barátságos
123      13|            Nagyon emlékezem. Magam is ott jártam akkor feleségestől
124      13|                mint hogy a szerszámát ott hagyja veszni. Őt hát ott
125      13|             ott hagyja veszni. Őt hát ott hagytuk bajra. – Bandára
126      13|              lóger” körül járni; mert ott mindig vandeg”.~Ahol a
127      13|           helyre, amelyről felrepült. Ott valamideglesz.~Amint
128      13|              bennünket, s arra rögtön ott hagyták a hullát, s csúnya,
129      13|            fűzfa koronájáig, csakhogy ott várta ám a bátor kontrás,
130      13|              lakomán osztozó farkasok ott a közelben elkövettek.~Én
131      13|             ne vegyék, hogy még én is ott vagyok. Én Istenem! Milyen
132      13|       kitalálnom, hogy mi történt. Az ott maradt cigány, hogy a saját
133      13|              volt, hogy a brúgós esze ott jár, hogy én valahol el
134      13|           ilyeneket nem tudhatnék, ha ott nem jártam volna. Ezeket
135      13|           vittek aSzikra” csárdáig, ott puncsot itattak velem, gulyáshússal
136      13|           vissza a jégen Cibakházára, ott van a Damjanich előcsapatja.~
137      13|             tudtam elaludni; folyvást ott kavargott a szemem előtt
138      13|             Debrecenben, fiacskám, az ott már nem parancsol. Hát ti,
139      13|        besétálni ide a mellékszobába; ott talál egy teljes kész női
140      13|              még a feltűző fésűjét is ott fogják tartani a hajából,
141      13|         társaságunk átkelt Eszékre. S ott eljátszottunk horvát nyelven
142      13|          császári hadseregben. Az meg ott szolgált a hadügyminisztériumnál.
143      13|           énnekem is sietős ügyem van ott, megmenteni a vagyonunkat.
144      13|          részt vettek benne. Magam is ott voltam. Még ilyen remekül
145      13|       érdekében. Menjünk a szobánkba, ott majd mindent elmondok.”~
146      13|            lángok közé. Kegyed legyen ott a kenyérsütőnék csarnoka
147      13|        kulisszák mögül. AVilág uraott könyörög a szabójának, hogy
148      13|             tőkepénzének a kamataiból ott gond nélkül megélhetnének.~–
149      14|            XIV. FEJEZET ~A démon-csáb~Ott hagytam el, hogy a hölgy
150      14|               költői sorába emelné, s ott azután írhatna Magyarország
151      14|               közönség, mint idehaza. Ott gazdag úr lenne, itt pedig
152      14|          ostorpattogás a kezemtől, az ott villámdörgés volna!~– De
153      14| takarékpénztárban letett tőkepénzemet ott is hagyhatom, utánam is
154      14|     Rettenetes világ! Hát mivel élnek ott az asszonyok, ha még nem
155      14|             legyen üdve a túlvilágon. Ott bizonyosan Petőfi is megbocsátott
156      14|       emlékezet többé! Ahol elestünk, ott hagynak.~Az egyikünk meghal
157      14|             Ez már  kalauz. A patak ott folyik a Csányiék háza mellett,
158      14|           hogy annyi időt eltöltöttem ott a „Pogány-oltáron” azzal
159      14|               mellett; szekerek, ekék ott álltak a félszer alatt.
160      14|               befűtött kályha mellett ott ült a feleségem.~A kitörő
161      15|            amíg a hölgyet bevezettem.~Ott azután elébb engedelmet
162      15|              látott soha.~Az Erzsikét ott hagyta énrám. Borzasztó
163      15|               felesége miért nem volt ott.~Kényes kérdés! Sőt mondhatnám
164      15|      Erzsikének arcképe is volt, s az ott volt az én íróasztalom fiókjában.
165      15|               fiókjában. Még akkor is ott volt, amikor már megnősültem.
166      15|               én csak magamban voltam ott az Erzsikének az esküvőjén.~
167      15|            mint mikor a svadrony élén ott ül a nyeregben a tiszt;
168      15|          vőlegénye.~Erzsike szállásán ott várta a násznépet a pompás
169      16|            Itt a gallérjára mutatott. Ott bizony még most is csak
170      16|        ragyogott.~– Semmi avancement. Ott vagyok, ahol voltam. Pedig
171      16|          kvártélyára visszavergődött, ott találni egy tündért, aki
172      16|                ha még én is szüntelen ott mulatok a te katonatiszt
173      17|              rabot és rabtartót. Most ott tátong, mint egy körhegy
174      17|              ulánusok; a huszárok már ott vannak. Ide jönnek helyettünk
175      17|    Felbontottam, elolvastam. A cseléd ott állt.~Egyszer aztán megsokallta
176      17|          vigyenek kísértetbe, mert én ott maradok.~Erősen kicsíptem
177      18|           kapuján be akarok surranni, ott meg a Sági Tóni ütközik
178      18|           értem, éppen akkor rángatta ott a csengettyűfogantyút egy
179      18|          nevezett.~Senki sem volt még ott. Körülnéztem.~Nem találtam
180      18|       tanúsított hős magaviseleteért, ott a harcvonal előtt kinevezte
181      18|           vendégelt meg engem. Tudja? ott a Pogányoltaron! Sohasem
182      18|             pohár. Hát az a harmadik, ott a hálószobában? – Vagy nem
183      18|          félrehúzta az ágy függönyét. Ott pedig egy gyermekleányka
184      18|             abban az órában meghalok. Ott állok naponta-éjente, ahol
185      18|     Kihajtattam az indóházhoz, estére ott voltam Szegeden.~Ott is
186      18|           estére ott voltam Szegeden.~Ott is maradtam három napig,
187      18|          Férjed egész napokat, éjeket ott tölt a régi ideáljánál,
188      19|         szigorú kormányzatot tartanak ott. Ott eltántorodni, megbotlani,
189      19|            kormányzatot tartanak ott. Ott eltántorodni, megbotlani,
190      19|      tönkrejutásig vitt. Éjjel-nappal ott kellett dolgoznom az íróasztalom
191      19|        könyveimet, faragóeszközeimet, ott készítettem el a feleségemnek
192      19|              a svábhegyi nyaralónkba; ott a feleségem pompás vacsorát
193      19|               bennünket a kocsijához, ott fogadtuk el a vizitet az
194      19|           Csak négy évvel. Jól tudom; ott voltam a keresztelőjén.
195      19|             Dankóék, a mi Csicsánk is ott akar lenni. Cigány nélkül
196      19|              hogy ő volt az. Én aztán ott marasztottam őket ozsonnára,
197      19|              kánoni hibában találják, ott reked „Bergengóciában”.~–
198      20|       idegenít el a vallásomtól. Hogy ott vagyok a tűzhely mellett,
199      20|               többek között az is áll ott, hogy ha a nádmézet sokáig
200      21|     Meglátogattam a Mária-Nostrát is. Ott a női elítéltek vannak.~
201      21|            szabad tenni e fegyházban.~Ott példás rend uralkodik; a
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA1) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2009. Content in this page is licensed under a Creative Commons License