Jókai Mór A tengerszemu hölgy Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fezejet grey = Comment text
1005 8 | Szabad!”~Kinyitják, belép rajta egy kackiás parasztmenyecske.~ 1006 6 | világ az enyém, s ahová belépek, a diadal jár előttem, utánam.~ 1007 15 | voltak még világosabbak.~A belépő, amíg az ajtóból az íróasztalomig 1008 6 | készült. Amint észrevette beléptemet, hirtelen rádobta a zsebkendőjét, 1009 3 | szívesen? – kérdé a gunyhómba belépve.~Nekem a fejem is szédelgett.~– 1010 8 | szükséges kősót és dohányt, beleraktam a vékába, s azt megint a 1011 4 | fűzöld kossuthkája, rózsaszín bélésű bő ujjakkal s nagy zöld 1012 4 | az én családom tagjai is beleszóltak.~Petőfi aztán nagy nyugodtan 1013 12 | olyan szelíd lett, úgy beletalálta magát a parasztnyájasságba, 1014 13 | szánakoztak rajta. Én is beletaláltam magamat a katonaéletbe. 1015 12 | leskelődik egy ördög, az beletaszít”. – Dehát nem taszított 1016 8 | levet habartam rá, aztán beletöltöttem a mázos fazékba, meg is 1017 13 | kálvinista toronyban az óraütés belevegyült a félrevert harangkongásba. 1018 5 | vezércikkírója, Emődy Dániel, a „Belföld” vezetője a „Pesti Hírlap”- 1019 5 | sztrájk veszedelmesen hatott a belletristikus lapokra. A tíz legszorgalmasabb 1020 8 | jobbról is, balról is, azzal belöktem a kamrába, s rázártam az 1021 13 | vizsgáltatni a fát, nem odvas-e belől, nem rejtőzik-e benne valaki.~ 1022 5 | neki!” – feleltem rá.~– „De belőled nem lesz kritikus.”~És így 1023 13 | egy nagy nyílás van, a fa belseje egész odvas, úgy, hogy egy 1024 13 | hegedűmnek a fenekére volt belülről felragasztva. A cigánynak 1025 8 | vele. Az, hogy az idén a belvizek mind kiáradtak, s valamennyi 1026 13 | keresztül a magyar kormánytól Bem tábornokhoz.”~– Az sem igaz – 1027 8 | rávehető, hogy még egyszer bemenjen a városba. Ezt a Péternek 1028 6 | van a szobájában.~– Szabad bemennem hozzá?~– Óh, tessék.~Ugyanazon 1029 19 | nyilvános mulatóhelyek bemocskolása miatt.”~Azonban valahogy 1030 13 | leragasztott iratokat, s azoknak a bemutatásával igazoltam magamat.~A hatalmas, 1031 12 | önmérséklet, hogy erre a bemutatásra ne viszonozzak ezzel a szóval:~– 1032 12 | fordult a kísérő hölgye felé, bemutatva őt nekem e szavakkal:~– 1033 4 | Erzsikéék is ott voltak. A bencések, meg a kálvinista és lutheránus 1034 19 | keresztültörte, azalatt Benedek a jobb szárnnyal győzedelmesen 1035 4 | kabátot senki sem viselt, a benedictinusok gvárdiánján kívül.~Mikor 1036 19 | pöfékelve; mindannyiszor benézett az ablakon; látta, hogy 1037 10 | egy kis birtokot a Csányi Bénié mellett, s szántunk, vetünk 1038 10 | Budapestről a derék Csányi Bénitől hallottam, aki saját maga 1039 4 | Az egyszerre fel fogja benned ismerni a veszedelmes vetélytársát – 1040 10 | ahová látogató nem járt, s a bennelakók sem jártak sehova. Majd 1041 3 | hátratéve, mintha rejtegetne bennük valamit. Ez a képe azt látszik 1042 15 | vagyok, akinek sohasem fog benőni a fejelágya. Nekem kell 1043 13 | szél, a völgyeik gyéren benőve csenevész nyírfákkal. Kísérteties 1044 13 | az anyám odamenekült, s benső barátságot tart fenn azzal 1045 12 | helyettem; „gyerünk ezzel a benyílóba”, átvitt a kis szobába; 1046 18 | világon, mint amelyet a benyitogató cseléd tíz percenkint félbeszakít.)~– 1047 15 | engedelmeskedett.~Rám egészen azt a benyomást tette a vőlegény, mint mikor 1048 18 | fogom azokat Klatopil ellen beperelni a változott viszonyok után 1049 3 | egyéb arcképet láttunk volna berámázva, mint Wesselényi Miklósét, 1050 5 | volt a bibliánk. – Petőfi Bérangert imádta, én Hugo Victorban 1051 3 | nádkunyhóról, fatörzsről, bércsevirágról össze nem szedem a hozzákötött 1052 8 | szobámba kísértek. Remekül volt berendezve, bécsi tapecéros fáradt 1053 8 | összeszedem a hajdúimat, béreseimet, rajtahajtok a gulyáson, 1054 8 | Inkább itt hagyja veszni a bérét. – Pedig hát hetivásár napján 1055 13 | külsőnek az ajtaját tolózárral bereteszelte.~Az asztalán volt kiterjesztve 1056 8 | szobaleányom szobájába, bereteszelve mögöttem az ajtót. Ott dörömbözött 1057 19 | hibában találják, ott reked „Bergengóciában”.~– S ön sohasem esett kánoni 1058 19 | Patikárusék, Bunkóék, Rácz Paliék, Berkesék, Salamonék, Dankóék, a mi 1059 18 | asszonyfejekkel. Én aztán bérkocsiba vágtam magamat. Kihajtattam 1060 19 | beruházásokra szükséges?~– Nem bérlő.~– Hát talán éppen kereskedő? 1061 5 | Frankenburg, Garay, Egressy Gábor, Bernát Gáspár, Antunovics, Adorján 1062 13 | várost, s a legelső bombát beröpítették a Városház térre, az egész 1063 13 | ellenséges katonákat a városba berohanni. – „Ölnek, pusztítanak! 1064 16 | Egyszer azonban megint csak beront hozzám a főhadnagyom. Még 1065 13 | sírni is meg elájulni, mikor berontottam hozzá, de nem vitte tovább 1066 19 | akinek az az összeg hasznos beruházásokra szükséges?~– Nem bérlő.~– 1067 19 | odabenn, s továbbment.~Végre besaszírozott a táncmester. Láttam a vigyorgó 1068 14 | szabadságukat biztosítja, s a besoroztatástól is fölmenti. Egy ilyen menlevelet 1069 1 | riktig. Embrassieren ist besser, als embarrassiren! Pouah! 1070 13 | örökkévalóságnak tetsző időig tartott a bestiális ordítozás, amit az átkozott 1071 6 | bizonyos „kisujja”, aki mindent besúg.~Törte be magát a szobába. 1072 17 | aknákat, a kivájt hegy teteje beszakadt s maga alá temetett rabot 1073 4 | Én természetesen rögtön beszaladtam az egész várost s minden 1074 10 | Miskolc között; akkor lehet beszállítani a városba a fát. Abból volt 1075 15 | válaszoltam, hogy ez nem jön beszámítás alá.~– Apám volt (itt a 1076 13 | a „Fehér lóba”. Senkivel beszédbe ne elegyedjen. Maradjon 1077 15 | Csak az az egy, hogy a beszédében nem ismerte a pontot, meg 1078 9 | magyar országgyűlésen heves beszédeket tartottak. Azonban Pozsony 1079 7 | Más épeszű ember, az ilyen beszédekre, az ablakon át szökött volna 1080 15 | szolgálatjára?~– Nekem van hosszú beszédem uraságoddal; ha megenged.~ 1081 8 | fogadják, hitelt sem adnak a beszédének, azért arra a szívességre 1082 19 | pedig a nagyszabású védelmi beszédért.”~Az ítéletünk nem szólt 1083 13 | mintha tudnák, hogy a kormány beszedette mind a puskákat. Csak éppen 1084 18 | mindannyiszor félbeszakította a beszédfonalát, s háziasszonyi nyájasságra 1085 5 | Egressy Gábor maszkban, beszédmodorban, taglejtésben tökéletes 1086 13 | nemigen épültem ettől a beszédtől.)~Erzsike vette észre, hogy 1087 13 | ismerősünknek, a mama ezredesének. Beszélgetés közben előhozta, hogy Komárom 1088 18 | folytatta a félbeszakadt beszélgetést; a cseléd szüntelen keresztüljárt 1089 12 | beledanoltak a mi kihallgatatlan beszélgetésünkbe.~Erősen zavarta az idilli 1090 8 | Lyányok fonják a lenszöszt. Beszélgetnek egymás közt. Jaj anyám, 1091 5 | celebritásairól, mint jó pajtásokról beszélhetett. Otthon volt a mágnási kaszinóban, 1092 20 | enyvtengerben kellene úsznom. Minek beszéli előttem azokat a maszatos 1093 18 | mulattassam? Az időjárásról beszéljek?~– Szabad kegyednek gratulálnom? – 1094 15 | hölgyeket mulattatni, hogy azok beszéljenek, én meg hallgassak. Amíg 1095 2 | közvetlen szomszéd szobában beszélnek.~– „Maga semmirekellő gazember! – 1096 3 | egymást. – Mindig volt mit beszélnünk egymással. – Hitet, reményt, 1097 10 | intelligens ember; diákul, németül beszélő, jogot is végzett, és amellett 1098 19 | sorába került, akik nem beszéltetnek magukról. A legjobb kategória. 1099 19 | tették, hogy becsukták! Most beszélünk egymással utoljára az életben!~ 1100 19 | rendes úton határoztunk el beszerezni.~– Azaz jótékony hangverseny 1101 19 | tápszereket aláírás útján beszereztünk; pénzt pedig a rendes úton 1102 15 | montúrt és magyar bankót beszolgáltassanak, mert akinél egy tiltott 1103 4 | kabát volt. Egész sarkig betakart. Valóságos Mencsikoff kabát. 1104 4 | azzal a félköpönyegével betakarva, vitt magával ragadva a 1105 13 | színpadi próbákon a szerepemre betanított.~– Bálványosi úr! Direktor 1106 11 | volt az, aki „Erzsikét” betanította a szerepére, amit velem 1107 13 | összerótt egész sürgönyt betanuljon könyv nélkül?)~Erzsike félig 1108 12 | lesz az én tenyerem, ami betapassza.~Bálint úr nevetett.~– Ilyen 1109 18 | magyaros ételeinktől halálos betegek lennének. Azért nem teríttettem 1110 16 | aki Graefenbergben feküdt betegen. – Új nevem volt: „Kakas 1111 19 | Az is megesett, hogy egy betegeskedő mágnásnő, aki nem jöhetett 1112 19 | majd magam álltam ki nehéz betegséget, mely szinte a halál révéig 1113 18 | Megvártam, míg a kis betegtől visszajő.~Megnyugtatott, 1114 18 | egymással ellenkező imádságot beteljesítsen. Férjem visszatért Krakkóba, 1115 19 | Medvési Ézsaiás~Csakugyan beteljesült az általam megjósolt esetek 1116 8 | fejük. Mind a kettőjökön betelt a prófécia.~– E naptól kezdve 1117 9 | annak a háznépnek, amelyhez betértünk.~A zűrzavaros hadjárat aztán 1118 13 | maradt negyvenezer forintomat betettem a bécsi takarékpénztárba. 1119 18 | Amint azonban az ajtót betéve maga mögött, felém fordult, 1120 20 | azzal mérgezi meg minden betevő falatomat, hogy ami csúfondáros 1121 5 | talált képmásának. (Másnap betiltották a darabot.)~Végre oly elkeseredetté 1122 4 | üres helyet mással fogják betölteni.~No ez szép kis vásárfia! 1123 8 | fenyegetőztem, hogy ha erőszakkal betör, én kiugrom az ablakon. 1124 5 | gyilkosság, önkivégzés és betörés történik, mint akkor egész 1125 6 | nem hagyom olyan könnyedén betörni. Erzsike sikongatott s felmenekült 1126 13 | azzal a rémordítással, hogy „betört a városba az ellenség!” 1127 15 | hogy mikor az orosz seregek betörtek az országba, én is, előre 1128 19 | medvetáncoltató komédia lenne”.~Erre betoppan az Ézsaiás. Meglátva az 1129 8 | cselekszenek. Amikor a konyhaajtón betoppantam, a kis szolgáló „Jézus Máriát!” 1130 13 | az egymás után következő betűi az alfabet jegyeit más meg 1131 13 | adott írásban összezagyvált betűk voltak szavakká csoportosítva; 1132 13 | arra is lehet microscopicus betűkkel valami izenet felírva.”~– „ 1133 9 | dolgoztunk a kézi sajtón. A betűszedőt, aki az első szabad szót 1134 10 | világába értünk, ott egy lovas betyár vett bennünket védelmébe, 1135 5 | fölöttünk: az, hogy a félvilágot beutazta, s a magas köröknek és a 1136 14 | hogy előálljon, önmagát bevádolni. „Nem ő volt az, aki március 1137 8 | látogatást. Szerettem volna bevágni az útját azzal a szóval, 1138 19 | sorsomat akarja gyászolni.~Bevágtam az útját egy komplimenttel:~– 1139 7 | félrevezettem az igaz útról. Maga bevallá, hogy a „Hóhér kötele” című 1140 19 | erényes, s azt nem szégyenli bevallani!)~– „Unikum!” Én pedig erre 1141 7 | művésznőhöz írva. Ma már bevallhatom, hogy azoknak a költeményeknek 1142 4 | mert én rontottam el, hát bevallom.~Mikor már többen meg voltak 1143 6 | törhetett benn miatta; de hiszen bevallott célja volt az eltávozásomnak: 1144 15 | szobrot utánozza, s ekkor bevallotta Klatopil egész őszintén, 1145 15 | akadály le lett győzve. Én beváltam gyámatyának, Klatopil Vencel 1146 16 | napijáróra elment a városba, hogy bevásárolja. Gyémántszívű asszony!– 1147 8 | nappal. Én aztán a vaj árából bevásároltam az otthon szükséges kősót 1148 9 | nagy napot fényesen kellett bevégezni, s várost estére kivilágították, 1149 18 | viselhettem azt; a háború bevégeztéig semmi hírt nem hallottam 1150 8 | holtakat táncolni viszi.~Bevégeztem a volt principálisaimhoz 1151 18 | nőmmel, a vendégjátékok bevégeztével.~S e három nap alatt mindennap 1152 13 | Felfogadta, hogy ha szerencsésen bevégzem ezt a küldetést, azontúl „ 1153 14 | úton idáig. Alig tudott bevergődni. Rettegett a farkasoktól, 1154 12 | töltővesszővel és kalapáccsal a csőbe beverni – majd a töltényhengert 1155 8 | peméttel; azután a sütőlapáttal bevetni a kenyeret; (előbb azonban 1156 5 | valamennyi között Petőfié. – Az ő bevezetése mellett nekem is szorítottak 1157 15 | számára egy áttérő lelket bevezetnem. Mégiscsak jó fiú lehettem 1158 18 | ömlengést a szakácsnő.~– Bevihetem már a madámnak a becsináltat?~– 1159 13 | kicseréltesse velem. Akármit bevihettem volna magammal a várba.~ 1160 8 | most? – Azt teszem, hogy beviszem magam a városba a túrót 1161 13 | magához hívatott.~Ezúttal bevitt a belső szobájába. Ő megengedte 1162 12 | ezred akart szép csendben bevonulni a várba. Már Tatán voltak. 1163 13 | kötelességünket elvégeztük, bezártak bennünket egy kis mellékházba, 1164 12 | kitörni innen az erdőből, bezörgetni a legközelebbi hadparancsnoknak 1165 8 | megtudná, hogy nem én vagyok a bibliai József.~Egész nap nem hagyták 1166 3 | volna annyit, amennyi egy bibliának belső táblájára elfér.~Manapság 1167 5 | Tocqueville Democratiája volt a bibliánk. – Petőfi Bérangert imádta, 1168 6 | milliméter mélységű hasítást a bicepsz fölött az epidermiszen, 1169 8 | cigánymeggyből, aztán tollat faragnom bicsakkal. Papiros helyett szép sima 1170 12 | S azzal fogtam a görbe bicsakomat, a kenyérszeletet kétfelé 1171 1 | biztatásaival lelkesíteni.~– „Trés bien, monsieur Maurice. Ca va 1172 17 | főre felszaporodott – a Bihar hegységet, rátaláltam a 1173 19 | el nekem a lábam alá a „bihari kesergőt”? – „Majd elhúzom 1174 19 | mellé.~– Ez igazán nehéz bilincs volna!~Elnevette magát.~– 1175 19 | volt semmiféle láncról és bilincsről, s a kenyér és víz mellé 1176 5 | Frankenburghoz színházi bírálónak. Az „Életképek” szerkesztője 1177 6 | nyelvtani tekintetekből bírálta, a másik pedig volt Bagotay 1178 3 | szükségben megsegítőm; – az ítélő bírám!~Az a kis fagunyhó ott a 1179 15 | tette. S többé rá nem volt bírható, hogy helyet foglaljon, 1180 6 | Addig is, amíg az eredetijét bírhatom, ezt az arcképet elviszem 1181 15 | határozott nyilatkozatra bírhattam, hogy nohát elvesz. Sohasem 1182 20 | az ön képzelete utól nem bírja érni, amit én szenvedek. 1183 18 | az valami bizonyítékkal bírjon aziránt, hogy Klatopil Vencel 1184 11 | szironnyal szépen kivarrott birkabőr bekecsekben, piros bagariacsizmákban.~ 1185 8 | Odahaza előttem csak a birkanyíratásról beszélt, meg a szarvasmarhák 1186 8 | pusztát, s ott leszünk önálló birkások.~Most már kezdett ez a dolog 1187 10 | vendéget, s annak a kedvéért birkát, süldőt vágat; a felesége 1188 8 | tudja kendet ütni az uram a birkózásban?” – Erre a kérdésre a Gyuricza 1189 6 | rémülten szaladtak át a nagy birkózási zajra, s nagy volt a megbotránykozásuk, 1190 12 | szemét. Úgy vesszük, mintha birkoztunk volna, s egyszer az egyikünk 1191 20 | ráemlékeztek, hogy valaha együtt birkóztunk a kollégium udvarán. Az 1192 20 | városunkbeli orvosok nem bírnak elmúlasztani.~– De különben 1193 17 | erőnek erejével rá akarja bírni a jó barátját, hogy távolléte 1194 8 | benneteket az ördög!” S megyünk a bíróhoz.~(Most már kezdtem sejteni, 1195 13 | helyre szállítom.~– Nem bírok fölkelni.~Ekkor hirtelen 1196 6 | mit? A vívás kohlmarkt! Birokra mutatja meg, aki legény, 1197 19 | rögtön. De jó volna vallató bírónak!~– Nohát ez nagyon természetes. 1198 18 | Játsszuk hát az erkölcsi bírót.~– Talán nem jó időben jöttem 1199 18 | Nagy, kiterjedt praxissal bírt. Homeopatha volt. Bizonyos, 1200 8 | könnyű neutischánkán az egész birtokában. Szép uradalom volt! Egy 1201 3 | deszkabódé most az én egész birtokom; ez a halom papír az egész 1202 11 | testvérek, akiknek az egész birtokuk csupa erdőség, s a gazdálkodásuk 1203 5 | általános irodalomismerettel bírva, egész csoportunkra jótékony 1204 2 | került: őrá várt az általam bitorlott szék; én azt jogos tulajdonosnőjének 1205 16 | konyhasátora, táborozó katona bivouacja – mindenütt boldogít a szerelem; 1206 3 | ponyvasátorában, a katona bivouactüzénél, az iskolamester vedlett 1207 19 | biztosítékát is visszakapta. Bíz abba idő telt, mert elébb 1208 17 | Nagyon megtisztel ez a bizalmad.~– Ez több mint bizalom. 1209 18 | van.~Köztudomású, hogy bizalmas társaságokban, fiatal hajadon 1210 2 | Végre a meghódított szfinx bizalmasan közlé velem, hogy őt kinek 1211 8 | a szivar, a pipa olyan bizalmassá teszi az arcot. Mikor valaki 1212 17 | bizalmad.~– Ez több mint bizalom. Én kívánom, hogy amíg én 1213 17 | mint bárki másra.~– Dehát bízd őt saját magára. Tartsd 1214 20 | rigolyáiból. Lehet, hogy bízhatok rá valami szellemi munkát, 1215 15 | legmagasabb kegyelemben bízik.~– Minket balkézre eskettek 1216 2 | a napon a szokottnál is bizodalmasabb volt; nekem úgy tetszett, 1217 3 | egymással. – Hitet, reményt, bizodalmat kölcsönöztünk egymásnak. 1218 3 | Meg fog jelenni.~– Minden bizonnyal.~– Az igaz, önnek könnyű. 1219 3 | Csengő nevetése azonban azt bizonyítá, hogy valóban élő alak.~– 1220 16 | be fogom excellenciádnak bizonyítani, hogy igazat mondok, van 1221 18 | volna, nehogy az valami bizonyítékkal bírjon aziránt, hogy Klatopil 1222 5 | újdonságírónak! Példával bizonyítom.~Mint már említém, Szigligetiéknél 1223 18 | okiratai között. Be volt ez bizonyítva jól.~Erzsike egyszerre csak 1224 16 | igazat mondok, van írásbeli bizonyítványom róla.” – „No, arra kíváncsi 1225 14 | Egy honvédtiszt, aki bizonyítványt is adott róla. S ez elég 1226 12 | aminek rágalmaztak, annak bizonysága az, hogy most itt vagyok 1227 13 | nekiindultam annak a hosszú, bizonytalan útnak gyalog. Szánkón csak 1228 9 | Gyula és én. Társaim engem bíztak meg, hogy fogalmazzam a 1229 20 | mosolyogni, akit az orvosa azzal biztat, hogy meg fog gyógyulni; 1230 15 | eskettek meg.~– Ne félj fiam – biztatá őt a násznagya. – Így szokták 1231 13 | mikor annyi katona van, biztatám én a mórét.~– De szeretnek 1232 11 | ábrázatot, mikor a nagy biztatás közben egyszer csak végigcsordult 1233 1 | körben, és nem szűnt meg biztatásaival lelkesíteni.~– „Trés bien, 1234 11 | keverni anekdotákkal, jóleső biztatásokkal, hogy elvette a gyilkoló 1235 9 | mit feszítetek ki?~Erre a biztatásra minden esernyő egyszerre 1236 15 | visszafojtani. Az őrnagy is szépen biztatgatta: – „Ej, édes barátom. Nem 1237 12 | engem itt felkeressen! Csak biztatnak vele, mint a beteg gyermeket 1238 12 | megkapnak, veszve vagyok.~Én biztatni kezdtem:~– Hát hiszen mi 1239 17 | mellett egy igaz szót, egy bíztató szót csak versben, csak 1240 20 | vallás iránt. Én senkit sem biztatok hitének megváltoztatására; 1241 13 | A hatalmas, daliás alak biztatón mosolygó tekintetét soha 1242 13 | furulyázott puskával soha.” Én meg bíztattam őket, hogy csak inaljunk 1243 5 | jótékony befolyást gyakorolt.~Biztatva, buzdítva, velünk tartott 1244 5 | városkapitány, futtatá a biztosait s másnapra át lett a virágoskert 1245 14 | nejének nyugodalmas sorsot tud biztosítani.~Óh, hogy járta keresztül-kasul 1246 18 | emlékezetemet. S e megnyugtató biztosítás után egészen helyreállt 1247 18 | nem kell odaajándékoznia a biztosítási összeget, amire magának 1248 15 | annyi volt a főhadnagyi ara biztosítéka.)~– Ezt különben az atyai 1249 18 | az üzletéből, amekkora a biztosítékhoz kellett.~Az a veszedelem 1250 18 | elintézésére, hogy én azt a biztosítékösszeget, melyet egybekelésünk alkalmával 1251 13 | egypár százezer forintot.”~– „Biztosítom a tábornokot, hogy sem én, 1252 13 | csúfolódva a klárinétos, a biztosnak hitt erősségéből.~Ekkor 1253 12 | Nincs – semmi sincs már!~Biztosra vehettem, hogy délfelé majd 1254 13 | magyarul írott sürgönyt bízunk a futárunkra, hogy ha azt 1255 18 | a csapatjával együtt.~Én bízvást felvehettem a gyászruhát, 1256 13 | el fog égni?~– Azt csak bízza rám. A Komáromi Újság példányai 1257 13 | elhinni! Majd egy cigányra bízzák az ilyen nagy dolgot!”~Mondtam 1258 17 | Hogy egy szépasszony maga blaguirozzon!)~– De, édes kamerádom, 1259 8 | tous les trois-val, két blanc királlyal megbukta a szólót, 1260 2 | még három-négy életunott, blazírt fiatalembert, s azokkal 1261 8 | Nusi, az a Lenci, meg a Blikus! hogyan lettek elkészítve! 1262 4 | kossuthkája, rózsaszín bélésű bő ujjakkal s nagy zöld köpönyege 1263 15 | tanúm lenni a papnál?~– Bocsánat. Ez komoly dolog. Én a magam 1264 13 | ezüstpénzt a vámszedőnek, hadd bocsássák útjára a szekeret. Gondoltam, 1265 19 | Megmondta már Krisztus: – „Bocsássatok meg neki, ha sokat vétkezett, 1266 19 | dolognál ülök, senkit se bocsásson be hozzám; kivéve, hogyha 1267 19 | szeretett.” De énnekem nem bocsát meg az eklézsia. Ha én jövök 1268 16 | azt neki rendelkezésére bocsátani. Ígérte, hogy egy óra múlva 1269 5 | nyíltsággal közszemlére bocsátja. No iszen lett nekem ezért 1270 12 | járnak!~Bálint barátom térdre bocsátkozék, s hogy Erzsike nem akarta 1271 13 | Praeferentissime eléje bocsátottak.~Ismét leültetett a belső 1272 15 | mint „reálinvalid” el lett bocsátva. Így állt be hozzám és lett 1273 13 | monostori ágyúk bombái. A bódéban megszűnik az erkölcs szabályzata. 1274 17 | hajamat mesterséges csigákká bodoríttattam. – Csupa súlyosító körülmények!~ ~ 1275 18 | ujjával ő is felborzolta a bodros hajamat.~– Hagyjuk ezt ebéd 1276 10 | Rátértem a gyermekjátékra, hogy bodzafából malmot faragtam-tákoltam 1277 17(1)| Majd lesz annak böjtje is öcsém! ~Idősb J. M. 1889.~ 1278 19 | nehézvasban, kenyéren vízen, böjttel nehezítve, nemességvesztésre 1279 2 | penicilusomat az oldalába bökni; hadd lám, indigó jön-e 1280 15 | ötödik oldalbordája közé bökött.~– A szív?~– Az ám. A szív. 1281 12 | A Péter pedig beszélt bölcsen:~– „Nagyságos asszonyom! 1282 9 | helytartóság versenyzett vele a bölcsességben. Az excellenciás urak tudomásul 1283 12 | fúj.~Ekkor összeszedte a bölcsességét. Olyan kenetteljes hangon 1284 19 | asszonyságok között egy bölcsőde felállítása végett. Az eszme 1285 12 | elgázolt gyermekek s közöttük bömbölő tehenek, ökrök, amik vadultan 1286 19 | hogy van saját kulcsom a börtönajtóhoz. Ezen aztán nevetett. Úgy 1287 19 | De nem fogják rám zárni a börtönajtót?~Más rendes ember erre azt 1288 19 | bennünket beereszteni a börtönbe. Szerencsénk, hogy a profósz 1289 19 | szegény rabnak jólesik, ha börtöne sötét éjszakáját egy mosolygó 1290 19 | és mulatság volt az egész börtönéletem. A térparancsnok ezredes, 1291 19 | magának sem ártott meg a börtönlevegő, úgy látom.~– Hát hogy kerül 1292 19 | majd a velencei ólomfödelű börtönök kínszenvedéseit! – Van eszemben!~ 1293 18 | értelmében, kétesztendei börtönre nyer kellemetes kilátást. 1294 8 | hogyan nézett ki! A haja boglyas, a bajusza csurgóra álló, 1295 13 | Szereztem magam mellé egy bőgőst, egy klarinétost meg egy 1296 11 | rózsaszín, pecsétveres bogyókkal tarkázva. A rom fenekét 1297 12 | abban járok. Brutusnak a bohócot kell játszani, míg napja 1298 18 | szörnyű nagy adósság.~Olyan bohókás volt ez a helyzet, hogy 1299 18 | csaltam. Majd meglátja, hogy bohóság az egész, az az én komoly 1300 8 | megtudni, hogy farsangi bohózat-e az, amit most kegyed játszik, 1301 8 | hirtelen összekurjantotta a bojtárjait, négyen voltak, furkósbotra 1302 4 | tizenkét forintot. Frankenburg bőkezűbb volt; ő a „Nepean sziget”- 1303 2 | Muki rögtön kész volt a bókjával.~– Ha én festeném le nagysádat, 1304 3 | részemről azonnal egy hízelgő bókkal ellenvéleményt mondani; 1305 4 | hagyva szép asszonyokat bokrétástól, nagy urakat szónoklatostól, 1306 5 | Gáspár, Antunovics, Adorján Boldizsár.~És még akkor mindaz fényes 1307 8 | hatan hétfelé; az volt a boldogabb, akinek a csákója ott nem 1308 16 | kebléhez szorított.~– Barátom boldoggá tettél. Célnál vagyok. Őexcellenciája, 1309 16 | katona bivouacja – mindenütt boldogít a szerelem; az édes illúzió 1310 8 | ember, akit ez a kegyed boldogsága olyan átkozott közelről 1311 7 | Bizony beérem a magam kis boldogságával s nem futok a hír holdvilága 1312 3 | hanem királynőm lesz. Én boldogságomat nem lopom, de kivívom. – 1313 7 | mulatva.~És énnekem ezt az ő boldogságukat mindennap kellett látnom.~ 1314 2 | Kitől tanulhatta?~– Még a boldogult férjem életében jutottam 1315 20 | Ilyennek ismert engem? Bolondja voltam a szeretetnek. – 1316 12 | kincsre vetni a szemeit? Bolondnak mondják az ilyen dolgot; 1317 8 | magát a pamlagra, s olyan bolondokat beszélt, hogy utoljára is 1318 17 | Erzsike minden emberből bolondot csinál, gúnyt űz az imádóiból; 1319 6 | lábaihoz téve.~– No, menjen, ne bolondozzék – utasítá rendre Erzsike, 1320 18 | egyedül az én bűnöm. – Eh! Bolondság. – Beszéljünk a helyzetről 1321 11 | szárnyas angyalfejek, csúcsos boltíveik virágokban végződnek, s 1322 16 | ostromolt vár, kazamata boltja, komédiás konyhasátora, 1323 13 | csak a tető égett le; a boltozatok megmaradtak. Ő helyeselte 1324 14 | meglátja még azt is, hogy hol bolyong titokban az én lelkem, messze 1325 10 | őserdeje.~Mindennap összevissza bolyongtam én ezeket az emberhangtalan 1326 15 | magasabb érzékenységből! Bomba és granát. Ölelje meg mindjárt 1327 13 | hordtak el a monostori ágyúk bombái. A bódéban megszűnik az 1328 13 | honvédek minket állítanak ki a bombák elé, s úgy muzsikáltatnak 1329 13 | ellenség legjobban szórta a bombákat a várra, mi felvittük a 1330 13 | lakás irigylett állapot! Ott bombamentesek a szobák. Azt hiszem, hogy 1331 13 | körülzárták a várost, s a legelső bombát beröpítették a Városház 1332 13 | most már a várból fogják bombáztatni az ellenségtől elfoglalt 1333 12 | között van.~– Menjen! Ne bomoljon! Nekem semmi kedvem sincs 1334 13 | megismerve a címen, fel sem bontotta azt; de elzárta a chautouille-jába. – 1335 12 | még új befőttes üveget is bontottak fel. – Igaz, hogy sokat 1336 5 | ellentábornak. Egy zseniális bonviván, alakra furcsa; törpe és 1337 10 | Saját kenyerét eszi, saját borát issza; szívesen látja a 1338 13 | pisztolyokat?” – mondja Hugli borbély Szigligeti „Két pisztoly”- 1339 13 | maradt cigány, hogy a saját bőrét megmentse, vagy talán a 1340 8 | felsőruháját a fejére szokta borítani; ez az esernyő. Azt is csak 1341 11 | átlátszó lilaszín ködbe borítja, addig a hegyoldalak erdős 1342 8 | szavak, engem tűzlángba borított ez az izenet. Volt egy ideálom, 1343 13 | hogy rögtön a két arcára ne borítsa a tenyereit. Én aztán kimentettem:~– 1344 8 | elpiruljon. Valamennyinek olyan borízű hangja volt már. A násznép 1345 12 | pimasz! Nesze, a tíz rúgott borjú!” – Nem tudom, tíz volt-e? 1346 12 | sajnálok tőled még tíz rúgott borjút.”~(Erdők, sziklák visszhangzottak 1347 8 | tudom, hogy kicserzem a bőrödet a karikással!” Mikor aztán 1348 6 | bekötve, az inge véres, jéggel borogatják! Csupa komédia!~A szekundáns 1349 19 | számukra; csapra ütöttük az új boromat, s úgy elmulattunk késő 1350 12 | hogy milyen nagyon szúr a borostás álla. Mikor megszólalt, 1351 14 | kellene Bécs felé menni. Boroszló felé nyitva az út. Pénzem 1352 10 | felrobbanásakor.~Volt egy kis falu a borsodi Bükk mélyén, Tardona, amelynek 1353 11 | nevére.~– Átkozottul sok borsot tört a németek orra alá.~ 1354 11 | fenekét barnazöld páfrán borulja körül. S a nagy hallgató 1355 12 | állva nézni! Itt térdre kell borulnunk. Itt istenek járnak!~Bálint 1356 13 | Hajmeresztő részletezés, borzalmas fantázia. Az asszonyok ájuldoztak, 1357 15 | Erzsikét ott hagyta énrám. Borzasztó dühös volt a menyecske.~– 1358 4 | aztán elkezd hegedülni, borzasztóképpen való módon, tíz perc múlva 1359 18 | a felfrizirozott hajamat borzoltam végig. Erzsike észrevette 1360 18 | egész testemen valami hideg borzongás. Mikor én nevetek, ő talán 1361 4 | mint a hideglelés első borzongása.~Hisz én magam láttam és 1362 13 | mellett, a csárdást. Hadd bosszankodjék a német! Nekem hírem volt 1363 20 | idők óta; ezek nem a kegyed bosszantására lettek kigondolva a férje 1364 12 | beszélni hozzám, ami még bosszantóbb volt.~– „Béézon, édes szép 1365 16 | kellemes férj. Zaklatva bosszantva, elöljáróitól chikanálva, 1366 20 | is meggyaláz, esküszöm a bosszúálló Jehovára, hogy én felkapom 1367 14 | kihívna, hogy álljak rajta bosszút.~Összetörte a bálványomat! 1368 4 | bizonyos napokon, a rájuk ítélt botbüntetés kiszenvedése alatt, az egész 1369 14 | összepakoltam a táskámat, s fogtam a botomat, búcsúzni készen.~– Amiről 1370 18 | csatában sebet kap.~Meg voltam botránkozva. Ilyen háládatlan közönséggel 1371 19 | elfeledtették ezt az apró botrányt. Nevezhette magát háborítatlanul 1372 12 | néztem, hogy mi lesz azzal a bottal, tán nekem akarja adni a 1373 13 | szíveskedjék felvenni, ha valamivel bővebb a viseltnél, az nem baj. 1374 16 | fegyveres kéjutazás ugyan bővelkedik, együtt szenvedett át vele. 1375 11 | mangalica, de ezt a hibáját bőven helyreüti az a jó tulajdonsága, 1376 18 | jártam. Mert „quod licet bovi: non licet Jovi”.~Ha visszafordulok 1377 6 | kiérdemelte.~Rajta rontottunk brachiummal.~– Feleljen ön, van-e seb 1378 8 | nem azért ám, hogy vele brachiumra menjenek, hanem, hogy követeljék 1379 15 | kiszabadított, és ami több, annak a Bramarbas-Bálványosinak minden további alkalmatlankodásaitól 1380 1 | ausgezeiknet!” Alten sie brav la demoiselle. Nix auf die 1381 8 | pedig az ispán vigyen haza brevi manu. Az ispán addig hencegett, 1382 8 | ingujj; olyan kar az, mint a bronzból öntött atlétaszobroké. Megszólítám: „ 1383 13 | Eszerint minekünk okvetlenül brouilliroznunk kell egymással. Haragba 1384 16 | A lakodalom alkalmával bruderschaftot ittunk.)~– Hát rám lehet 1385 13 | fért ki a kéménylyukon. S a brúgos cigány azt mondta, hogy 1386 13 | Odarobogtak nagy sebesen.~A brúgósnak le kellett szállni a szamárról.~ 1387 13 | arcát. Az én hátrahagyott brúgósom volt.~Könnyű volt kitalálnom, 1388 13 | kérlelhetetlen volt, mint egy Brutus: – »Soha! Amit lefoglaltunk, 1389 12 | Igaz, hogy abban járok. Brutusnak a bohócot kell játszani, 1390 14 | el, hogy a hölgy valami bűbájos tekintettel nézett a szemembe.~ 1391 13 | a koronája csak egy nagy buckó, körülnőve új hajtásokkal.~ 1392 17 | történtekről jövő híreket.~Ez a búcsújelenet ápril végén történt közöttünk.~ 1393 16 | Együtt jöttek el hozzám búcsúvételre. Klatopilnak az arca ragyogott 1394 19 | mondani?~– De még milyen szép búcsúztatókat. Csupa versekben.~– Tehát 1395 19 | Ézsaiás szokott énekelni és búcsúztatót mondani?~– De még milyen 1396 9 | Délután valóban egész Pest Budán volt. A katonai kormány 1397 8 | járni végig fényes nappal Budapest utcáin, és éppen nálam látogatást 1398 9 | csatatérről a másikra lépve. – Budavára ostrománál is ott volt mellettem. – 1399 18 | szék zöreje hangzott át a budoárból.~Látszott a hölgy összerezzenésén, 1400 6 | Biz ez nem elegáns hölgy budoárjába illő produkció, de megtörtént. 1401 18 | elébb jött? Mikor kijött a budoárjából, valakinek inteni látszott 1402 2 | rajzoltam. Majd bementem a büfébe mandulatejet inni, magam 1403 1 | észrevétlenül eltűnésre. A büfében neki kellett minden süteményt 1404 11 | Tardonára. Két földesúr a Bükkből: együtt gazdálkodó testvérek, 1405 11 | romtömeg mögött a sűrű, sötét bükkerdő; előtte egy forrás, mely 1406 11 | kiemelkedik. Mellette két óriási bükkfa, mely a sziklacsompó derekáig 1407 11 | Lábam alatt, az előtérben, a bükkfák koronáiból alkotott sötétség, 1408 11 | elején hullani kezdett a bükkmakk az erdőben, váratlan vendégek 1409 11 | Azért jöttek, hogy az idei bükkmakkot kiárendálják a tardonai 1410 11 | dombokkal, melyek fölött a Bükköt folytató kormos-zöld hegyek 1411 12 | ki a házából. Nem bánom, büntessen meg, megalázom, megtöröm 1412 11 | embernek, akinek nem elég büntetés az, hogy kétszer lett elevenen 1413 18 | bigámia vétségéért, az osztrák büntetőtörvények értelmében, kétesztendei 1414 15 | Jó lovas vagyok. Soha nem büntettek. Szolgálatot értem. Mit 1415 15 | tudomása, azt nem tudom. Sokkal büszkébb volt, mint hogy valaha mutatta 1416 14 | Megmondhatni a nevemet büszkén, mindenkinek, aki szembe 1417 8 | gulyástanyán!~S ezt egész büszkeséggel mondá.~Aztán elkezdett valódi 1418 12 | megnyertem. Én azonban a büszkét játszottam s visszautasítottam 1419 14 | szépségnek kieszközölni a bujdokló férje számára az amnesztiát; ( 1420 12 | senkinek énfelőlem, mert én is bujdoklóban vagyok itten.~Erre a szóra 1421 15 | forradalom után Bálványosival bujdokoltam egy ideig. Nem szeretném, 1422 14(1)| Forradalmi és csataképek”, a „Bujdosó naplója” című munkáim „Sajó” 1423 13 | prímás a legnagyobb kár, te bújj le az odúba – mondá a kontrás.~ 1424 8 | azt követelte tőlem, hogy bújjak be vele együtt a kanapé 1425 13 | gondolatra, hogy ennek az egész bujkálási színjátéknak egyszerre véget 1426 12 | mindent.~– No, hát csak bújtasd el magadat.~Most aztán Erzsike 1427 16 | Oláhországba; körülugrálta Jassyt, Bukarestet, végigugrált a Pruth mellett, 1428 18 | viszontlátás volt az! – Krakkó e bukás után megszűnt köztársaság 1429 1 | előre az elkerülhetetlen bukást, s hogy a táncosnémat megmentsem, 1430 13 | Ezen homokbuckák között bukdácsoltunk mi alá-fel; letérve a rendes 1431 13 | hogy a támadó vad ordítva bukfencezett vissza. Ez valami tízszer, 1432 13 | Jaj, csak farkasokra ne bukkanjunk! – mondá fogvacogva a kontrás:~– 1433 12 | részén, majd itt, majd amott bukkantak elő, folyvást közelebb a 1434 5 | kölcsönzik a sugaracskáikat, bukott drámák írói, kritikusokká 1435 20 | és magyar miniszter, hogy buktassam meg a választásnál. És én 1436 8 | arcát s egypárszor bele is buktattam a hideg vízbe. Az én hősöm 1437 4 | és pizzicatókat, mint Ole Bull, fuga di diavolókat, mint 1438 5 | csakugyan híres művésznő lett: „Bulyovszkyné”. De már most áldom a sorsot, 1439 19 | eltántorodni, megbotlani, bűnbe esni – nem lehet; mert nem 1440 13 | gulyáshússal jól tartottak, s aztán bundából ágyat csináltak a számomra, 1441 17 | ezt a te astrakánprémes bundádat, ezekkel a nagy chalcedon 1442 13 | vittek; az egyik rám adta a bundáját, a másik felültetett a lovára, 1443 8 | legyen az étel a leterített bundán. Ebéd után aztán a nagy 1444 14 | ostrománál, hanem én.” Az ön bűnét nem veheti magára az asszony.~ 1445 19 | zeneversenyre; Patikárusék, Bunkóék, Rácz Paliék, Berkesék, 1446 11 | tölgyhusáng a kezemben, melynek bunkója ólommal volt teleöntve, 1447 18 | Az ő vétke egyedül az én bűnöm. – Eh! Bolondság. – Beszéljünk 1448 20 | vezeklést, de nem a szándékolt bűnre indulgentiát. A pap is csak 1449 4 | Hanem én azzal a csendes bűntudattal tértem vissza, hogy bezzeg 1450 13 | csodálkoztam rajta, hogy burkolhatják be magukat azokba a szűrökbe, 1451 11 | erőt vett a kedélyemen a búskomorság.~ 1452 17 | egyenesen megbíz vele, hogy búsongó életpárját vigasztaljam. 1453 2 | nem lehetett látni ennél a buste-nél. S egy festőnek joga, sőt 1454 20 | s nevetve mondá: – „Ne búsulj, asszonyi állatom! Délutánra 1455 12 | a semmiség fölött. Ami a buta népnek a fejét nyomja, arra 1456 8 | magam tarthattam már saját bútoraimmal ellátott kétszobás garzonlakást. – 1457 12 | keresztül hajigálták ki a bútorokat. Egy aranyrámás képet láttam 1458 7 | egy öreg szolgám. Egyszerű bútorzatunk volt mindkettőnknek. Petőfiné 1459 4 | Sonkolyi Gergely”, majd bűvészeti mutatványok, előadva Bagotay 1460 7 | házból; én hozzá voltam bűvölve. Nekem éppen hozzá illett 1461 4 | fonta ing volt rajtam a bűvös szövet, melyről a sorsnak 1462 12 | kurtina. Az óriási teátrum bűvösen tűnik ki a függő fellegkárpit 1463 8 | zöldet mutatott. Ettől a bűvszínezéstől úgy tűnt fel a hátam mögött 1464 8 | a parfümöket, s vágyom a bűz után. Nincs se Felix Rachelnek, 1465 16 | katonának most virágzik a búzája!~Az évnegyedenkint megküldendő 1466 13 | elcserélte. Mikor másokat buzdítani kellett, olyan ékesen szóló 1467 14 | hadsereggel a csatákban; nem ő buzdította a honvédeket Buda ostrománál, 1468 5 | befolyást gyakorolt.~Biztatva, buzdítva, velünk tartott az öregek 1469 8 | uramnak a nagy gazdálkodási buzgalma. Ez a serénység nincs az 1470 13 | belőlem kisugárzó fokhagyma bűznek, a tiszt urak mind összecsókolgattak.~ 1471 13 | fényben égő szemeit; éreztem a bűzös leheletét; hallottam az 1472 11 | kirohadt nagy hársfa tövéből buzog föl. A rom tetejéből egy 1473 1 | bien, monsieur Maurice. Ca va ausgezeiknet!” Alten 1474 1 | háttérbe szoríttatni.~– Nix cache-cache spielen, monsieur Maurice. 1475 11 | úgy nézett ki, mint Don Caesar de Bazan. Most aztán, hogy 1476 5 | tartozik az ő hatásköréhez, et caetera.~Hanem amint végül azt mondá 1477 9 | Térdig sáros az egésznapi cafolástól; lábaimon csúnya nagy kalucsnik; 1478 20 | gyónás. – Nagy hiba volt Calvinus Jánostól, hogy ezt meg nem 1479 14 | szenvedély egy ilyen csábító calypsoi alakkal összeforrva, akinek 1480 15 | Más kameradjaim, nem „camerad”, az francia szó.~– „A többi 1481 7 | Robespierre, Desmoulins Camille, Saint Juste, madame Roland. 1482 5 | bölcs, aki megtalálta az „et capram et caulis” helyes megoldását. 1483 4 | Károlynak a fényes, borzas szőrű castorkalapján? vagy Vahot Imrének a veres 1484 2 | több fehéret!~Én azonban categorice kinyilatkoztattam, hogy 1485 9 | halott!~Hajdani főnököm, a catói jellemű, derék Molnár József, 1486 8 | ijesztgetnek engem, vagy a Catók öngyilkos tőrével! Nem ijedek 1487 5 | megtalálta az „et capram et caulis” helyes megoldását. Azt 1488 14 | papírdarabkát; kicsiny kis szürke cédula volt; de kincs abban az 1489 13 | ismerem! A múlt héten vette Cegléden! Hat forintot adott érte. 1490 8 | és Verchovszky” ügyvédi cégnek, barátságból – vagy akármi 1491 18 | Klatopil’-t ragaszthatja ki a cégtáblájára? – Nem! Asszonyom. Ilyen 1492 12 | az úrnapi processiókon a céhek férfiai szoktak nagy pompával 1493 14 | én volnék a realista írók céhmestere: mert erotikus láng, szatír 1494 4 | mindenesetre, a jótékony cél számára rendelkezési alapot 1495 12 | harmincra, s akkor sem talál a célba. Ezt mi nem reszkírozhatjuk 1496 10 | igazgató, a hajdani konzervatív celebritás, Simontsits János, megprotestálta 1497 5 | köröknek és a külföldnek kiváló celebritásairól, mint jó pajtásokról beszélhetett. 1498 18 | rátértem a tulajdonképpeni céljára az idejövetelemnek.~– Én 1499 16 | Barátom boldoggá tettél. Célnál vagyok. Őexcellenciája, 1500 9 | név nélküli, súlynélküli, célnélküli porszemeknek.~Itt volt a 1501 2 | vitatkoztam a „védegylet” célszerűsége fölött. Tessék nálunk nélkül 1502 19 | saját karszékemmel. Azt is célzásnak vette.~– Ennek jó erős lábai 1503 19 | Elnevette magát.~– Értem a célzást! Egy kicsit nagyon is megerősödtem 1504 15 | volt (itt a két kezével célzó mozdulatot tett).~Én már 1505 15 | Erzsike a vőlegényére célzott.) Ez egy áldott jó fiú.