Jókai Mór A tengerszemu hölgy Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fezejet grey = Comment text
1506 6 | tett a láncétával egy két centiméter hosszúságú s négy milliméter 1507 9 | Talpra magyar”-t kinyomatjuk cenzor engedelme nélkül. A Landerer- 1508 5 | annyi lap lenne, ki győzné cenzorral? Protekciónk nem volt.~Végre 1509 19 | és művésznők; néha egész cerclet tartottunk. Az is megesett, 1510 8 | becsületes emberek, azok a ceremóniázó bűnös nők, azok az etikett-tartó, 1511 8 | tarajos főkötő, kikeményített cérnacsipkékkel fodrozva; a karjára öltve 1512 13 | ott találtuk az osztrák cernirozó sereg egy csapatát, a vasas 1513 17 | bundádat, ezekkel a nagy chalcedon gombokkal, úgy megijed tőle, 1514 9 | hónom alá nyomtam sapapának (chapeau bas).~Körülnéztem, megláttam 1515 1 | szemölcs.~És amellett valóságos charmeur volt.~Mikor táncolt, mikor 1516 17 | ezredünk tűzben volt, francia chasseuröket megszalasztottuk; Montebellóig 1517 18 | Meg is mutattam neki a chatouille-omban eltett váltókat, felvilágosítva 1518 13 | bontotta azt; de elzárta a chautouille-jába. – Azt gondolta, valami 1519 1 | geht an. Nur courage. Ne cherchez pas toujours das allerschlekteste 1520 18 | Klatopil Vencel, hadnagy a** cheveaux legers-eknél; menyasszony 1521 16 | bosszantva, elöljáróitól chikanálva, időjárástól paskolva, ellenséggel 1522 4 | furulyázzák a helybeli regens chori és egy fiatal ügyvéd. Következik 1523 13 | vágtatunk vissza a jégen Cibakházára, ott van a Damjanich előcsapatja.~ 1524 8 | azt kérdi, hogy: „van-e jó cibereleves, galambom?” Van bizony, 1525 13 | harcoltak a férjeikkel, Rozgonyi Cicelléről. Felfogadta, hogy ha szerencsésen 1526 8 | derekán átkötött pálmavirágos cickendő, a fején tarajos főkötő, 1527 12 | loptam én azt! – A szép cicruhámat! – Hogy összecafatolta! 1528 13 | sandítva a fűzfa felé.~Az én cigányaim azt hitték már, hogy megmenekültünk.~– „ 1529 19 | föllépnem a koncertben. A cigányaink felmentek Budapestre. „Mi 1530 13 | átidomításához. Nekem egy cigánybanda prímásának kellett lennem. 1531 19 | Hát az egész ország minden cigánybandái összegyűlnek zeneversenyre; 1532 13 | a képem meg a két kezem cigányfajta, a többi európai. Akkor 1533 2 | felfestett a képemre; azt hiszem, cigánygyerek leszek.~Én aztán megbiztattam, 1534 13 | halálveszedelemben sem hagyta el a cigányhumor:~– No, akkor ugyan furcsa 1535 8 | tintát kellett csinálnom cigánymeggyből, aztán tollat faragnom bicsakkal. 1536 13 | akiké még le nem égett, s a Cigánymezőn állítottak fel sátorokat, 1537 13 | együtt a Rozália térre s a „Cigánymezőre”. Mozdulni nem tudtak egymástól. 1538 13 | szerezsánok üvöltöttek az ágon ülő cigányokra. – Reggel tájon két puskalövés 1539 13 | adomagyűjteményt felhasználta, amit a cigányokról írtak valaha. Hát mikor 1540 13 | megmenekültünk.~– „Nem esztek cigánypecsenyét!” – kiabált rájuk csúfolódva 1541 13 | vértes őrnagy, aki mint cigányprímást, majd megveretett, csupa 1542 13 | rémség közepett is van annyi cigányság benne, hogy az üldözőimet 1543 13 | mind kiszorították őket a cigányviskóikból. A hús, kenyér megdrágult, 1544 13 | tovább, ott szívesen látták a cigányzenészt. A jó kedvét a honvéd soha 1545 14 | írta azokat a lélekfelköltő cikkeket a nemzethez; nem ő szerkesztette 1546 19 | Ezért a cikkért aztán a cikkíró grófot is meg engemet is 1547 17 | hogy egy ilyen piros prémes cikóriahuszár foglalja el a helyemet, 1548 9 | csúnya nagy kalucsnik; a cilinderkalapom agyonázott, azt a hónom 1549 4 | hol egy kéménymagasságú cilinderrel, hol pedig egy veres török 1550 6 | beállít hozzám a ferde vállú cimbora. Arca még baljóslatúbb volt, 1551 8 | nagynehezen elvonszolták onnan a cimborái, akikben hellyel-közzel 1552 19 | mikor egyszer egy rebellis cimborám (Beniczky) meglátogatott 1553 8 | magával hozta az egész részeg cimboraságot. Egész légióját láttam magam 1554 2 | ütögetett feléje, becsületsértő címeket osztogatva; de a harcias 1555 6 | a karneolba vésett ősi címerrel. Akármilyen demokrata vagyok 1556 3 | angyalba – ne tudnám!~– Csak a címét nem értem. Hol van itt az „ 1557 1 | mindenki nagyságos asszonynak címezte, s a „vármegye urai” is 1558 4 | Készen volt már.~– Miért címezted „Hétköznapok”-nak?~– Azért, 1559 17 | szabad írnunk. Azért is címeztem ezt tehozzád és nem a feleségem 1560 10 | atyjához, „Benke Judit”-nak címezve.~Tehát még azt is meg kellett 1561 3 | jótékony krajcár-lapok, amiknek címlapján megjelenhetésre elég jog, 1562 5 | íróival együtt e klasszikus címmel tisztelé meg, Adelung szerint: „ 1563 2 | fölfelé álló orr, nyughatatlan cimpákkal; gömbölyű, rózsapiros orcák, 1564 15 | hozzászámítva, hogy még a címszalagok összecsirízelése is az én 1565 13 | mint „Hinkó, a hóhérlegény” címszerepében. S összekulcsolt kezekkel 1566 16 | tartózkodásuk helyét.~– Címünk egyelőre: „An Ihre hochwohlgeboren 1567 5 | jutalmat, valami „Kalandor” címűnek ítélték oda, a darab megbukott, 1568 15 | keresztkötéseire kellett írnom a címzeteket. Ez nem annyira ideális, 1569 18 | ablakban volt a feje.~Mikor a címzett ajtóhoz értem, éppen akkor 1570 3 | hallok is – sárgarigófüttyöt, cinegecsevegést, távol hajókról jövő tülkölést, 1571 8 | kell tartani.~Bennem ez a cinizmus visszás érzést költött.~– 1572 20 | tán valami ambíciót, ami cinizmusából kihüvelyezi. Hiszen becsületes, 1573 14 | letörülni a könnyeit. Hideg cinizmussal feleltem rá.~– Hát, édes 1574 8 | közös nagy tálból esznek cinkanállal. Nem kell ott kínálás. Vizet 1575 12 | tálason sorban lesznek a cintányérok. Lesz egy szilvásunk, annak 1576 6 | rajtam, s a lábamon fénymázos cipő volt; a sétapálcám halcsontból, 1577 13 | kezembe akadt, sonka, pogácsa, cipó, azt tömtem magamba. Úgy 1578 13 | öltözet itt marad – egész a cipőkig és a harisnyákig, majd mikor 1579 8 | egy tövis ment a lábamba a cipőmön keresztül. A gulyásné leguggolt, 1580 13 | előtüntetni, aztán meg lehetnek a cipősaroknak titkos nyitjai, amikben 1581 8 | ereknél kell még levetni a cipőt. De, édes istenkém, mennyit 1582 3 | Szerelem gyöngyei”-t és „Cipruslomb”-jait.~Csak harmadnap folytattam 1583 3 | szárítok benne.~– De a „Cipruslombok”-ba csak belenézett?~– Nem 1584 6 | sütöttem fel megtüzesített cirkalomszárral, mint patvarista koromban: 1585 8 | ezzel gonosz mosolygással cirógatá meg az államat.~– Én? Hisz 1586 4 | nyirettyűjével majd szelíden cirógatta a hegedűt, majd kegyetlenül 1587 16 | Ebből az örömből mi fakó civilisták nem kapunk: – Kivált holmi 1588 16 | soha rá nem eresztve; örök civódásban a barátságtalan lakossággal, 1589 3 | azok a nagy terebély reine claude-fák, érettségtől repedező gyümölcsökkel 1590 19 | a kálvinistáknál is van cölibátus?~– Az nincs, hanem van kánon. 1591 15 | fiókjában talált összes cókmókot, azok között voltak Petőfinek 1592 10 | forduljon, s meg ne mondja: „Colbert”. A grófok rögtön kiszálltak 1593 12 | csakugyan nem láttam. A „Colt”-féle revolver volt az; 1594 19 | megapprehendált az egyik részvevő comitétag, a másodikon a második, 1595 9 | királynéstól félre kellett állni, s comparseriát képezni Egressy Gábor körül, 1596 18 | poharazás közben: „thé complet!”.~Megvártam, míg a kis 1597 3 | minden háznál rádisputált a compossesorokra egy példányt. Ez göröngyös 1598 13 | hangszereinket, s rázendítettük con fuoco a Gott erhalte szép 1599 19 | vagyok elégedve a mostani conditiómmal. – Van hatszáz forint készpénz 1600 16 | Ön csakugyan a legjobb conduit-listával van ellátva, csupán csak 1601 15 | Nézze ön! – Ezek a szemek! – Congrév rakéta semmi ehhez képest! – 1602 8 | olyan stílusban, mint egy conjugista diák. Végre ki nem tudtam 1603 15 | biztosíték le lett téve, a boa conscriptorok jóllakatva, fixumfertig 1604 12 | szoktak tenni a csapatok consignálására. Hanem ez ágyúlövésekre 1605 17 | outrance – rá lehet bízni?~– Au contraire! Az ellenkezőről vagyok 1606 2 | êtes une friponne!”~Szép conversatio. – Ugyan rosszkor jöttem 1607 20 | magának velem a „Népkör”-t. – Cora Pearl nem ruinálta úgy az 1608 18 | belebotlottam Sági Tóniba.~– Corpo di Bacco! Te azóta mindig 1609 2 | szolgálattevő lelket, se a corridoron, se az előszobában. Kénytelen 1610 2 | aztán (ezt nevezem igazán „corriger la fortune”) azt tettem, 1611 2 | előtáncos vezényszava hangzott: „cotillon”. A párok repültek villisebességgel. 1612 2 | kötelezve.~Ezalatt vége lett a cotillonnak; Erzsike visszatért a mamájához; 1613 1 | Allons! Walzer geht an. Nur courage. Ne cherchez pas toujours 1614 11 | szóra mind a két sertés Crözus savanyú képet vágott. Aki 1615 14 | mozdulata gyönyör, minden szava csáb, aki maga a megtestesült 1616 1 | szirén. Nem az a mítoszi csábalak, hanem egy torz alakú szörny, 1617 19 | helyzetében a gonosz világ minden csábjai ellen is tökéletesen megóva, 1618 13 | hullát, s csúnya, éles hangú csahintásokkal ösztökélve egymást, elkezdtek 1619 8 | én két agaram elkezdett csaholva előreszaladni, a fejét hátra-hátravetve, 1620 8 | volt a boldogabb, akinek a csákója ott nem maradt.~– Hisz ez 1621 5 | már akkor négygyermekes családapa volt, az újszülöttének én 1622 7 | körülhízelegve, anyáik szemefénye. – Családjaik ellenezték a házasságukat. – 1623 5 | második otthonom volt a családjánál.~Szintén a magunk táborához 1624 10 | hogy a zivataros időkben a családját ott rejti el. El is küldte 1625 14 | Szathmáry Vince (ez volt a családnevük); az iratott be engem a 1626 5 | turfot ismerte, a főúri családokban létrejövendő házasságokat 1627 4 | együtt.~De már ebbe az én családom tagjai is beleszóltak.~Petőfi 1628 2 | megtetszett. A három felügyelő családtag ugyan azt mondta, hogy ők 1629 2 | Most már meg volt engedve a családtagoknak, hogy egyesével bejöhetnek, 1630 2 | szemüvegét az orrára.~– Csalatkozik, ha azt hiszi. Mikor én 1631 2 | társaság nagyon meg volt csalatkozva a várakozásban, amikor megtudta, 1632 19 | lesz, s én magát valami csalfaságon kapom, hát én összetöröm 1633 13 | közlekedés könnyebb volt (a Csallóköz felé sokáig nyitva volt 1634 8 | hogy a számításom sohasem csalt; legfeljebb az összeg nagyságára 1635 18 | önt most valami kelepcébe csaltam. Majd meglátja, hogy bohóság 1636 14 | kalauz. A patak ott folyik a Csányiék háza mellett, ennek a partján 1637 10 | a fát. Abból volt elég. Csányinak a negyven hold szántóföldjéhez 1638 12 | sokáig ne maradjon – mondá Csányiné. – Hátha azalatt megérkezik 1639 4 | melyről a sorsnak annyi csapása visszapattant.~Takács és 1640 8 | kellett a sorsnak ilyetén ádáz csapásai fölött. Ez volt az én menyegzőm!~ 1641 12 | hogy micsoda rettenetes csapásokon mentem én azóta keresztül, 1642 8 | elfordította a fejünkről azt a csapást.~– S ki volt az a jó barát?~– 1643 13 | osztrák cernirozó sereg egy csapatát, a vasas németeket. A cirkáló 1644 18 | seregek lekaszabolták a csapatjával együtt.~Én bízvást felvehettem 1645 14 | ennél lesújtóbb hír nem csaphatott volna le a fejemre. Mártírjaink 1646 13 | nekiiramodva, igyekeztek a csapinós oldalon a fára felkapaszkodni. 1647 4 | hegedűt, majd kegyetlenül csapkodott a húrokra, s mikor vége 1648 8 | pillák, mint a sas szárnyai csapkodtak gyorsan alá. Az ajkai szét 1649 13 | seprűforma, lompos farkaikkal csapkodva az oldalaikat. Egy kis ideig 1650 11 | szalonnával fejedelmi lakomát csapni, s aztán kiülve a szédületes 1651 20 | vén banya, kacér, hűtelen, csapodár, rossz nyelvű, rágalmazó, 1652 12 | malmok, lángolva úsztak alá s csapódtak a jégtörőkbe. A vámszedő 1653 14 | bírtam megszerezni.~S hová csapongott volna még velem ez a gyeplőt 1654 18 | ő” misztikus hangulatba csapott át; tudta, hogy ez hat rám 1655 19 | vacsorát készített a számukra; csapra ütöttük az új boromat, s 1656 12 | és sajt a kosaramból. A csapszék előtt egy sánta, béna koldus 1657 8 | a karikásostorát. – Nem csaptam lármát. A gulyásnénak a 1658 13 | füzes erdőben, a Szikra csárda körül, magyar felkelő gerillák 1659 13 | lovára, úgy vittek a „Szikra” csárdáig, ott puncsot itattak velem, 1660 1 | azt, hogy a damensolóban csárdásfigurát táncolt, s a tour de mains-nél 1661 13 | nagy muzsikaszó mellett, a csárdást. Hadd bosszankodjék a német! 1662 13 | legyen ott a kenyérsütőnék csarnoka alatt, és átkozódjék. – 1663 12 | Hogy te bujdokolsz? A császáriak elől bujdokolsz? – És te? 1664 12 | hogy te vagy az, aki a császáriakkal együtt trafikálsz.~Erre 1665 12 | tudja, hogy te voltál a császáriaknak a szövetségese.~Ez meg már 1666 17 | Kedves barátom!~Sietve írok a csata után. Egész ezredünk tűzben 1667 9 | voltak a mézeshetek! Vesztett csaták szégyenének mérgével a szívben, 1668 14 | nem ő járt a hadsereggel a csatákban; nem ő buzdította a honvédeket 1669 14(1)| A „Forradalmi és csataképek”, a „Bujdosó naplója” című 1670 17 | tudósítást a montebellói csatáról. Nem volt az ütközet, csupán 1671 18 | előbbre lép a rangfokozaton, a csatatér gyorsan növel! Lesz belőle 1672 18 | mikor neki el kellett a csatatérre mennie.~– Igaz.~– S annak 1673 18 | Krakkó Ausztriához lett csatolva, az egész katonai törvény 1674 2 | csigára emlékeztető ajkak, csattanó piros zománccal; kissé fölfelé 1675 19 | szép asszony csókja nem csattant el másnak az ajkán, mint 1676 13 | hallottam az agyarainak a csattogását. Ekkor a kétségbeesés vakmerővé 1677 13 | inkább gúzsnak hagyja magát csavarni, mint hogy a szerszámát 1678 18 | porcelánvázákat, kínai csecsebecséket, azután felteríteni az abrosszal.~ 1679 19 | elfogadási órák.~Egy becsületes cseh fiú volt a szolgálatomra 1680 19 | közlegényből; a négy utóbbiak csehek valának.~Én aztán tartottam 1681 19 | vége van a bálozásnak, a csélcsapságnak, a kurizálásnák, a kacsingatásnak. 1682 20 | szájára veszi. Egy régi cselédemet csak azért küldtem el, mert „ 1683 18 | nem lehet nálam leülni. A cselédemnek meg van hagyva, hogy ha 1684 7 | ifjú pár; ők tartottak egy cselédet, nekem volt egy öreg szolgám. 1685 12 | a parasztnyájasságba, a cselédhízelgésbe:~– „Jaj, milyen szép karcsú 1686 8 | hölgy lakott benne, aki cselédszerzéssel foglalkozott. Ismerte mindenki 1687 18 | fiókzálogház tulajdonos, egy cselédszerző; annak mind az ablakban 1688 14 | feleségem maga főzött, mert cselédünk sem volt; annál jobban szerettük 1689 2 | vásznat előre elküldtem a cselédünktől. Nem találtam semmi szolgálattevő 1690 12 | úriasszony mindjárt azt cselekedné, hogy amint az urát rajtakapja 1691 8 | hitték, hogy igen okos dolgot cselekszenek. Amikor a konyhaajtón betoppantam, 1692 19 | szavát is adta, hogy nem cselekszi.~Én aztán közel négy esztendeig 1693 13 | elismerés, ováció s más afféle csemege között az igazi harapnivaló 1694 12 | császári ezred akart szép csendben bevonulni a várba. Már Tatán 1695 4 | tanít!~Hanem én azzal a csendes bűntudattal tértem vissza, 1696 13 | arccal mondta. – Azután csendesebb hangon hozzá tevés: – »Egyébiránt, 1697 13 | mellé.~– De hát „élet” ez?~– Csendesüljön le. Azok a fegyveresek már 1698 12 | rigófütty sem zavarta a csendet.~A nap melegen sütött alá, 1699 13 | jönnek felénk.~Nem voltak csendőrök. Két jámbor erdész volt, 1700 8 | tetszett, mintha a fülembe csendülne a sárgarigó csúfolódó szava:~– „ 1701 13 | a völgyeik gyéren benőve csenevész nyírfákkal. Kísérteties 1702 5 | szenzációs sikerrel; és végül Csengery Antalt, a „Pesti Hírlap” 1703 15 | kosarat; egyszerre erős csengetés támad odakinn. Magamnak 1704 20 | imára, sem az angelust nem csengetik meg. – És az nekem olyan 1705 18 | éppen akkor rángatta ott a csengettyűfogantyút egy olyan fentebb leírt 1706 20 | amit csak az ünnepélyes csengettyűszó szakít félbe, s aztán magának 1707 13 | aratták az ellenséget, de ő csépelte! – Valami rettenetes az, 1708 8 | kastélyudvarra, dorongokkal, cséplőkkel, vasvillákkal felfegyverkezve; 1709 8 | teljesen igazoltam. Ha egy csepp méltányossága van, el kell 1710 20 | belőle, aztán mindennap egy cseppel többet, fel húszig, aztán 1711 20 | húszig, aztán megint lefelé cseppenkint kevesebbet, hatig. A lázam 1712 20 | hogy első nap vegyek be hat cseppet belőle, aztán mindennap 1713 20 | hitvesi életben, amit egy cseppje a szeretetnek újra meg ne 1714 1 | Rendkívül nagy feje volt, cserbarna arcszíne, összeérő szemöldökei, 1715 14 | ajándékban. Még, kevésbé cserében. Még csak egy meleg kézszorítást 1716 13 | Útközben, ha találtunk egy csereklyével rakott szekeret, mely a 1717 16 | Márton pipák, tajtékból, cserépből, kakasfejű emberalakkal; 1718 12 | röppentyűi, pattogtak a tüzes cserepek szerteszéjjel. Egy egész 1719 12 | lángolva közötte; ahol egy cserépfedeles ház gyulladt ki, ott, mint 1720 18 | oláh katrincák, székely cseréptálak, korsók, egypár díszkötésű 1721 18 | elő azt a hatást, hogy a cseresznyeajkak egyszerre szétvonuljanak, 1722 17 | alakzat alig lehet; voltam a Csetátye Máréban, a római uralom 1723 6 | valami élcet mondott, ebből csetepaté lett, azt mondják, tettlegességig 1724 18 | A szép hölgy bosszúsan csettentett a nyelvével.~– Hát nem érdekli 1725 18 | látogatóba belejöttünk a csevegésbe, tréfáltunk, nevetgéltünk, 1726 15 | gúnyolódtam is vele – folytatá a csevegést a szép asszony. – Tudja, 1727 19 | Salamonék, Dankóék, a mi Csicsánk is ott akar lenni. Cigány 1728 6 | koromban: fodrász szedte csigákba; s most már nyalka, kipödrött 1729 17 | szőke hajamat mesterséges csigákká bodoríttattam. – Csupa súlyosító 1730 2 | finomul kétfelé van osztva. A csigára emlékeztető ajkak, csattanó 1731 11 | vagyok védelmezve holmi csikasz farkas támadása ellen. – 1732 11 | kockáitól, zöld vetések csíkjaitól tarkálló dombokkal, melyek 1733 15 | Kényes kérdés! Sőt mondhatnám csiklandós!~Igen röviden végezhetnék 1734 13 | átkorcsolyázott a Zsitván, a Csilizen, meg még egypár meg nem 1735 16 | jámbor poéta! Annak csak egy csillaga van. Az is a feje fölött 1736 13 | van keverve ég a pokollal. Csillagfény a mélységben.~ ~ 1737 13 | csúcsán a nagy aranygombbal és csillaggal. Csillag és gomb úgy ragyogott, 1738 2 | szeplőcskével, melyeket én „fekete csillagoknak a hajnalodó égen” kereszteltem. 1739 16 | avancementnál megkapja ön a harmadik csillagot.”~Az én barátomat már ez 1740 15 | Vencel, a gallérján levő két csillagra mutatásból; hogy főhadnagy, 1741 15 | semmi ehhez képest! – A csillagsánc be van véve!~– Nagy tűz 1742 8 | aztán nem sokat vesződnek a csillagvizsgálással, s a világ ezer bajával 1743 12 | Othello.~De még ennél is csillapítóbban hatott a kedélyhangulatra 1744 18 | egyszerre szétvonuljanak, a csillogó fogsort gyönyörre nyitva 1745 3 | engem nem ismer. Belőlem csinálhat valaki ördögöt, ha mindjárt 1746 17 | indulásáról.~– No, azt okosabban csinálhatta volna.~– Eszerint jövendőben 1747 12 | megláthatták.~– Mondtam, hogy ne csinálj itt tüzet!~Erre aztán Erzsike 1748 2 | modellnek. Ezt Barabás is így csinálja.~Imponált a magamtartása 1749 3 | hogy meglássam, hogyan csinálják hát azt a regényt.~Mutattam 1750 12 | méheket tartok és méhsert csinálok, mézeskalácsot sütök, azt 1751 12 | voltál az, aki azt a szcénát csináltad. Mondd, hogy ő a te feleséged.~– 1752 6 | doktor K…yval a karján sebet csináltatni. A doktor tett a láncétával 1753 4 | összeesküdtek ellenem. Koporsót csináltattak a Mencsikoffom számára, 1754 4 | kérdezte ki-ki, hogy hol csináltattam azt. Lehet-e még ennek párját 1755 2 | S onnan egy mély bókot csinálva felém, naiv hangnyomattal 1756 8 | megvették a vajamat; utoljára csipetenkint árultam a túrót: még úgy 1757 4 | hátra és oldalra dőlt, a csípői ringatództak, a szája ingerkedőn 1758 15 | a fekete tolltaréjjal a csípőjéhez szorítva hozta a kezében, 1759 12 | fejkötőjét a fején, a két csípőjére tette a két kezét s nekem 1760 13 | nem kellett, rágyújtottam. Csípte nagyon a nyelvemet; de mutatnom 1761 15 | Egy szép magyar hölgybe?~A csíptetőre fogott három ujj az összecsücsörített 1762 15 | korrigáltam, én csomagoltam, én csirízeltem, én küldtem szét az előfizetőknek 1763 18 | levesben, mint említém, csirkeaprólék volt. Erzsike tányérjára 1764 18 | tejfeles tojásos rizsleves, csirkeaprólékkal. Erzsike merített a tényáromra.~– 1765 18 | halál.~A szakácsné behozta a csirkebecsináltat.~Erzsike belekóstolt egy 1766 18 | pamlagon. – Nem kell önnek ez a csirkemája?~– Köszönöm. Folytassa inkább.~– 1767 18 | tányérjára került az a része a csirkének, amelyikben a „sarkantyúcsont” 1768 12 | két húszasért felvett a csirkés kosarai közé; útközben még 1769 20 | kést a szívébe döfjem!~Én csitítottam a felindult hölgyet; hogy 1770 13 | tudom még mi volnék.~– „Csitt, Zenobiám, királyném. Értsük 1771 13 | forintot adott érte. Újdonatúj csizma! Ez az ő lábán volt.”~Világos 1772 13 | Itt van a csizmája! Csak a csizmáját hagyták meg. Jól ismerem! 1773 13 | széttépett öltönyök rongyai, egy csizmás láb a hóban. Hah! – Ne lássam 1774 13 | úgy rúgta orron a patkós csizmasarokkal, hogy a támadó vad ordítva 1775 19 | pipaszárával ütögetve a csizmaszárát. – Hogyan értse? Hát nagyon 1776 11 | volt teleöntve, a hosszú csizmaszárba dugva az éles konyhakés; 1777 13 | tudta legjobban, hogy az új csizmát én vettem a kontrásnak. 1778 12 | töltővesszővel és kalapáccsal a csőbe beverni – majd a töltényhengert 1779 3 | szempillák felnyíltak; valami csoda-átváltozáson ment át az a szempár. A 1780 11 | állt, őrnagyságig vitte; csodadolgokat vitt keresztül. De amellett 1781 12 | barátom szörnyen bízott a csodafegyverében.~– Láthatod, hogy én minden 1782 13 | sor tartalmazott.~– „Önnek csodafeje van! – mondá a tábornok 1783 8 | Gyuricza Péterné.~– Mi a világ csodája? Gyuriczáné? A gulyásné?~ 1784 12 | heroina! Egy Jeanne d’Arc. A csodák, a hőstettek láncolata az, 1785 9 | szándékozott a szabadelvű párt csodakérvényben felküldeni a pozsonyi országgyűlésre, 1786 9 | testvériség!” S a zászló oly csodalény, mely mindig előre akar 1787 13 | asszony ült parasztszűrben. Én csodálkoztam rajta, hogy burkolhatják 1788 19 | Medvési Ézsaiás! Dehát mi a csodának van szüksége az iskolamesternek 1789 10 | alatt kimúlt. A nyerges csodára megmaradt. Ekkor aztán a 1790 1 | nem láttam életemben olyan csodaszemeket. Pedig sok szép szemekkel 1791 2 | nyilvános produkció lesz; azért csődültek össze, hogy meglássák, hogyan, 1792 12 | megkívánja a derekam, különben a csömör áll a hátamba: – Azt is 1793 4 | Messziről hallatszott már a csörömpölésük. Ugyanezeknek bizonyos napokon, 1794 19 | pillanatban a szép asszony csókja nem csattant el másnak az 1795 18 | kézről kézre adva, forró csókjainkkal vetekedve elhalmoztuk; míg 1796 13 | átadtam. Karjai közé zárt, csókjaival elhalmozott, könnyeivel 1797 13 | aztán kimentettem:~– Ezek a csókok nem számítanak, akkor ön 1798 2 | fejére nyugtatva, elkezdett csókokat osztani. De úgy végigcsinálta 1799 12 | világon, de ha mindennap csokoládés kókot adna az ember az urának, 1800 12 | tőlük az ember? – Hiszen a csokoládéskók már csak a legjobb étel 1801 2 | De úgy végigcsinálta az a csókolásnak mindenféle változatait, 1802 15 | engedelmet kért tőle, hogy kezet csókolhasson neki, azután bocsánatot 1803 13 | előtte térdre esni és kezet csókolni. Úgy el voltam fogódva, 1804 1 | vármegye urai” is kezet csókoltak neki. A nagyságos asszony 1805 13 | muzsikálhattok.” Mi kezét-lábát csókoltuk, hogy csak az éjszakát engedje 1806 18 | lábaimhoz, s a térdeimet csókolva biztosított felőle, hogy 1807 4 | Budapesten is.~Hogy Petőfi Csokonai-mentét viselt, s hozzá kurta carbonári 1808 2 | fenevad – A megigazított csokor – A második tűszúrás~És 1809 17 | Neki nem írhatok. Ezer csókot mindkettőtöknek~Klatopil 1810 13 | Vissza Bécsbe.~– Hát a csomag, ami el fog égni?~– Azt 1811 15 | lapot, én korrigáltam, én csomagoltam, én csirízeltem, én küldtem 1812 4 | még mit írtál?~Én még egy csomagot húztam elő.~– Egy színművet. „ 1813 3 | voltam a hibás; ez a húsból, csontból álló Én; ez az éhező, élvhajhász, 1814 15 | erős széles vállú férfi, csontos arcát kemény kifejezésűvé 1815 16 | én pedig csonttal rágom a csontot! – Aztán, hogy magához tért 1816 14 | áldozatul, a tükörcsináló csontszúban szenved, a bányászt megöli 1817 16 | eszi az aranyat, én pedig csonttal rágom a csontot! – Aztán, 1818 18 | az a barátnéját felhívja csonttörésre. Az egyik az egyik végét 1819 13 | abbahagyták, s odaültek egy csoportba, éppen az én ablakom elé. 1820 11 | tódul azután a gömöri hegyek csoportja; ezeknek az árnyéklata már 1821 20 | tekintek, megdicsőült alakok csoportjait látom, akik áldanak, hívogatnak. 1822 13 | összezagyvált betűk voltak szavakká csoportosítva; írásjegyek, amiknek foglalatját 1823 9 | ügyvédek, heves fejű népek csoportosultak a láthatatlan zászló körül; 1824 8 | Elképzelhettem azt a hogarthi csoportozatot, mikor az a hölgytrió a 1825 4 | nem törődött a tisztelgő csoporttal, keresztültörte magát rajta, 1826 5 | dicséretesen különbözik. A mi csoportunk indította meg azt az eszmét, 1827 5 | irodalomismerettel bírva, egész csoportunkra jótékony befolyást gyakorolt.~ 1828 8 | leviszi a pincébe. Mire a csordás tülköl, már ki kell hajtani 1829 2 | a spanyolnád végét erős csőrével s alig adta vissza; ellenben 1830 11 | ha mindezekre a fejemet csóváltam, akkor azzal vigasztalt, 1831 13 | réztetejével, s annak a csúcsán a nagy aranygombbal és csillaggal. 1832 11 | maga az ég, csak a havas csúcsok gyémánt fénye képezi az 1833 11 | homlokzatán szárnyas angyalfejek, csúcsos boltíveik virágokban végződnek, 1834 12 | Örvény-kőnek híjják azt a csúcsot.~– De sokáig ne maradjon – 1835 2 | alászolgája!”~– No, ez valóságos csuda! – hálálkodék a nagyságos 1836 15 | XV. FEJEZET ~Csudadolgok, amiket nem mutogatnak pénzért~ 1837 9 | szavát nem hallottam. Ha csüggedtem, ő bátorított. Ha minden 1838 11 | vadrózsa sötétzöld füzérei csüggnek alá, keverve sommal, kecskerágóval, 1839 15 | vőlegényemet! Menjen! Hogyan csúffá tett most!~Én mentettem 1840 5 | ellőhetném a lábadat, s aztán én csúfolhatnálak, hogy te sánta!” S ezzel 1841 2 | hasonlított a tegnapi képéhez. Csúfolódni látszott.~Én aztán (ezt 1842 13 | cigánypecsenyét!” – kiabált rájuk csúfolódva a klárinétos, a biztosnak 1843 5 | mondá: „te engem púposnak csúfolsz: – most én ellőhetném a 1844 20 | betevő falatomat, hogy ami csúfondáros nótát csak tud a barátokról, 1845 20 | Ezek csak gúnyolni, csak csúfra emlegetni tudják a mások 1846 18 | magától, odadobni a világ csúfságának; azért, hogy visszakapjon 1847 20 | Semmi másról. És ő minő csúfsággal vádol emiatt! Azóta délben, 1848 19 | Énnekem aztán megvan a csúfságom. Nem olyan ám egy kálvinista 1849 19 | a feleségem elhágy, én a csúfságtól az eklézsiámban meg nem 1850 20 | menyecskékről, akiknek a csuha és a facipő az ideáljuk, 1851 17 | hangyáikkal rakják tele a csuhájukat, hogy a gonosz vágyakat 1852 19 | álmatlanságban szenved: csukassa be magát. Különös jótéteménye 1853 19 | tündérkirálynéja, hogy tömlöcbe csukatott.~Sorsát senki sem kerülheti 1854 2 | kezén.~A jobb kezemnek a csuklóján, éppen a hüvelyk alatt, 1855 8 | haja boglyas, a bajusza csurgóra álló, az öltönyei összedúlva, 1856 20 | pápista vallás.~A térdein csúszott utánam, úgy köszönte a dorgálásomat. – 1857 13 | sohasem, akkor lecsavartam a csutora tetejét, s a számhoz vittem; 1858 19 | fejedelmeket illeti meg. „Suum cuique!” Ez a mondása. Óh, én igen 1859 12 | vizet. Egy-egy hal nagyot cuppantott benne, amint felugrott a 1860 8 | Nincs semmi! Nem lakik itt a cupringerné! – mondám én mérgesen, az 1861 15 | Tisztelt főhadnagy úr, ahogy a curriculum vitae-jéből megértettem, 1862 4 | melyek álltak egy kétkerekű curriculumból, ami dunavizes lajttal, 1863 19 | üljön a pamlagra, sőt egyre curukkoltatta a székét, amelyre letelepedett, 1864 18 | szájával rám bámult; még a cvikkerét is feltette az orrára.~Ezzel 1865 5 | táborához kell számítanom Czakó Zsigmondot, ki a modern 1866 16 | utoljára megállapodott Czernoviczban, míg onnan is tovább nem 1867 19 | fizetésem. Azon kívül a dáciám, a lukma, meg stóla felmegy 1868 18 | hangon.~– Van! – felelé ő dacosan.~Kezdtem a neheztelést affektálni: „ 1869 9 | termetéhez még rendkívül dadogott is.~Mikor meglátta a komoly 1870 18 | vajassüteményhez való tésztát dagasztott.) Tessék hát ide a fogam 1871 8 | Ihol van ni! Már megint egy dajka, aki helyet keres.~– Nincs 1872 7 | Véres napokról álmodom”. – „Dalaim”. Ez égverő végstrófával: „ 1873 14 | íróval, aki nem olyan délceg dalia ugyan, mint az ön barátja 1874 12 | jön valaki ide, s az én dalnokom azon jött fölfelé.~A dal 1875 12 | hallatszott.~Valaki inté a dalnokot, hogy hegyre mászva ne énekeljen.~ 1876 4 | kerül haza, s akkor elkezd dalolni; én aztán fellovalom a Tónit: „ 1877 8 | guzsaly mellett üljön, együtt dalolva az idei nótát: „Lyányok 1878 11 | játszott csak?~– A Notre Dame-i toronyőrben Claude Frollót.~– 1879 1 | Erzsike tehette azt, hogy a damensolóban csárdásfigurát táncolt, 1880 1 | visszavittem a garde des dames-jaihoz, úgy tetszett, mintha harminchárom 1881 8 | virágokkal, afölött sötétkék damisz két szél kötény, fekete 1882 8 | lakomateremből, meg a férfisereg danája, rikongatása. Reggelig nem 1883 13 | keresztülhangzott a vidám gerillák danáján is: – „Ég a gunyhó, ropog 1884 12 | a hajsza ellenem, egész dandár zsandár rukkol ki, hogy 1885 8 | azért lesz az ember az első dandy menyasszonya, hogy tapasztaljon 1886 8 | kicserélték volna. A nyalka dandyből tüzes mezei gazda lett. 1887 5 | Külföld” vezércikkírója, Emődy Dániel, a „Belföld” vezetője a „ 1888 19 | Paliék, Berkesék, Salamonék, Dankóék, a mi Csicsánk is ott akar 1889 8 | oszlani a társaság. Egyes danolók rikács hangja vegyült össze 1890 7 | volt egyedüli fényűzése, Danton, Robespierre, Desmoulins 1891 5 | Horváth Lazinak mutatott be. A darabnak roppant hatása volt: a közönség 1892 4 | adnom.~– Majd elviszem a darabodat Szigligetihez. Az egyszerre 1893 12 | fölfelé, s egész háztető darabok repültek lángolva közötte; 1894 10 | A görögdinnyék ára volt darabonkint egy ezüst tízes – a mi fejünk 1895 8 | füstölt szalonnával meg daragombóccal. Ha készen van, kitálalják, 1896 3 | mesél valamit, a döngő darázs kölcsönadja a szárnyát a 1897 10 | sag i: amol wen i reden darf, so sag i: kamol.” – S maradt 1898 9 | paletot-ján kezdve, a napszámos darócáig, s aki köpönyegben járt, 1899 4 | volt befogva, akik szürke darócöltözetet s a lábaikon húszfontos 1900 11 | gömbölyű piros orcán!~Héj – „Dárum, madárum!”~Mondjuk rá, hogy 1901 11 | Beleesett a zsandár. ~Dárum-madárum” stb., stb.~Ebből a nótábul 1902 17 | az új pörge kalapom mellé darutollat tűztem, rézsodronnyal kivert 1903 8 | levélpapirost, a tavalyi dátumot jegyezve feljül. Azután 1904 18 | kedvemért?~Ohó! Tertium „is” datur! Talán egy harmadikért, 1905 19 | Olyan szépek azok a szent Dávid zsoltárai.~– Hát még a szent 1906 19 | zsoltárai.~– Hát még a szent Dávidnéi!~– Ne űzzön gúnyt az én 1907 17 | más. Én sem vagyok jobb a Deákné vásznánál. Engem ne vigyenek 1908 13 | az átkozódási jelenetet Deborahból? – Az autodafé után egy 1909 13 | addig, amíg én visszajövök a Debrecenből küldött válasszal.”~(Én 1910 18 | volt.”~– Kevesebb, mint Debrecennek – vetém én közbe.~Erzsike 1911 12 | Werbőczi mondja: „raptor solvat decem juvencos”. (A nőrabló fizessen 1912 13 | Ezt nekem előbb majd dechiffrálnom kell. – Az éjjel honvédelmi 1913 2 | délután művész, költő és declamator.~Ezúttal nem volt már semmi 1914 7 | vén, mint amilyen életunt decrepitus, halálra vágyó fickó volt 1915 2 | valcerrel kezdődött. – Ha engem decretáltak volna előtáncosnak, hát 1916 7 | regényemből, amelynek egy-egy defectus példánya még valamely antikvárius 1917 11 | felőle. Ha megtudja, hogy itt dégál, bizonyosan ide jön érte.~( 1918 20 | úgy tapad hozzám, mint a deget; megfullaszt, émelyegtet. 1919 6 | nemes embereket is. S ez is „Dei gratia”.~Azt hittem, hogy 1920 7 | lelkiállapotomhoz: meggyújtani magamon a Dejanira-köntöst, s aztán kiszaladni a nép 1921 13 | vonnak ki a színpadra, s deklamál a meghódított Konstantinápoly 1922 3 | igen sok hatással tudtam deklamálni. – Hanem egy helynél elkezdett 1923 15 | kapitányok, őrnagyok, kaptak dekorációt. Nekem semmi! Nézze! Semmi. 1924 11 | aranysárgára változtatta a nagy dekoratív művész: az ősz. Fenn a toronyszikla 1925 15 | Beniczky Ferenc megverekedett a delegált katonatisztekkel.~– Hadd 1926 8 | karámtól, ahol a tulkok delelnek. – Ott ízletes ozsonna várt 1927 12 | Biztosra vehettem, hogy délfelé majd lehull a köd, s dérrel 1928 15 | mint aminő a halálraítélt delikvensé, aki már csak a legmagasabb 1929 16 | járás-kelésükkel kiállja a versenyt. Ma délnek, egy hónap múlva nyugotnak, 1930 17 | tennem, ennél meg ennél a delnőnél, nem örömest teszem. Szeretném, 1931 2 | kékhetnémje.)~A kitűzött nap délutánján megjelentem Erzsikéék házánál. 1932 5 | összekötve tánciskolával. Minő délutánok! Minő éjszakák!~Ezt én nem 1933 5 | a „közvélemény asztalát” délutánonként körülülte. Csupa fiatal 1934 19 | vendéglőből, ami csak jó és drága. Délutánonkint a tisztelt barátaim a „pesti 1935 20 | búsulj, asszonyi állatom! Délutánra kitisztul; mert a szűz Mária 1936 12 | a teremtésben segédkező demiurgusok a semmiség fölött. Ami a 1937 5 | Girondisták története, Tocqueville Democratiája volt a bibliánk. – Petőfi 1938 1 | ausgezeiknet!” Alten sie brav la demoiselle. Nix auf die Füsse schauen. 1939 3 | De igen: a „Journal des demoiselles”-t, hanem az nagyon unalmas.~– 1940 8 | egy napra felfüggesztem a demokrácia elveit a szegre, s összeszedem 1941 6 | ősi címerrel. Akármilyen demokrata vagyok is, mégis be kell 1942 5 | voltunk a radikálisok, a demokraták, a liberálisok, az újítók: 1943 14 | XIV. FEJEZET ~A démon-csáb~Ott hagytam el, hogy a hölgy 1944 2 | a szemembe. Így néznek a démonok a pokolra került elkárhozottakra, 1945 13 | major. – „Gott soll segnen den grossen Herren, der zahlt 1946 9 | lánglelkű ifjú Pázmándy Dénes, a lengyelek mellett hatalmas 1947 15 | hőstett vádja alól s engemet denunciálva vele. Előttem azzal mentette 1948 4 | filantróp egylet elnökéül. Deputáció menesztetett hozzá s annak, 1949 12 | már a somot megcsípte a dér; teleszedtem vele a táskámat; 1950 12 | menyecske szót fogadott nagy dér-durral; de amég az ura beszélt 1951 4 | ritmust, a keble hullámzott, a dereka hajladozott, hátra és oldalra 1952 13 | odarogytam az odvas fa derekához, le nem rogyhattam, mert 1953 11 | bükkfa, mely a sziklacsompó derekáig felér, az egyiknek a leveleit 1954 6 | Muki dühös volt, hogy a derekamat nem hagyom olyan könnyedén 1955 8 | puffatag ujjakkal. Azon fölül a derekán átkötött pálmavirágos cickendő, 1956 15 | és bájos.~A két tenyér a derékra szorítva:~– Karcsú, mint 1957 13 | megtehettem volna, hogy a magyar deréksereggel vonulok tovább, ott szívesen 1958 19 | Mac-Mahon Solferinónál Schlick deréktömegét keresztültörte, azalatt 1959 13 | megmentse, vagy talán a deresen, kivallotta, hogy ez a banda 1960 19 | telt, mert elébb ki kellett deríteni a „dolust”-t; azután lemondani 1961 3 | félárnyékot valami világosság deríti fel. – Ő áll ott a gunyhóm 1962 12 | Szégyellje magát.”~Én meg voltam dermedve. Ez a szembeszálló fúriaarc 1963 13 | voltak! Jellasics-huszárral derogált neki verekedni. – Dehogy 1964 12 | délfelé majd lehull a köd, s dérrel festi meg az erdőt, mezőt; 1965 11 | lombozata már rőtpiros az őszi dértől, míg az ablakokból a vadrózsa 1966 15 | pipáztunk.~Itt ismét kölcsönös derültségnek engedénk helyet mind a ketten. 1967 12 | vele.~– Imádkoztál-e ma, Desdemona?~Erzsike restelkedő tekintetet 1968 13 | én azonban nem játszottam Desdemonát, hanem Gonerilt, a legbecsmérlőbb 1969 2 | előtáncosnak hivatalosan designélt táncosnőjéül, éppen Erzsikét 1970 7 | fényűzése, Danton, Robespierre, Desmoulins Camille, Saint Juste, madame 1971 3 | zérus.~– Nézze ön, ez a kis deszkabódé most az én egész birtokom; 1972 8 | emlékezik ön rá, mikor ott a kis deszkagunyhóban azt mondtam önnek, hogy 1973 18 | Klatopilról, hagy azt a századával detachirozták valami küldetésben, ahonnan 1974 17 | csodaszép bazalthegyet, a Detonátát, amelyhez hasonló érdekes 1975 3 | kié leszek?~Aztán megint dévajul felkacagott.~– Előttem fel 1976 6 | enyém, s ahová belépek, a diadal jár előttem, utánam.~A legutolsó 1977 6 | Muki pedig nem érte be a diadalával; egészen a lába alá akart 1978 9 | közönség szomjas volt a diadalmámortól.~Ekkor egy hang elkiáltá 1979 5 | jával a magyar népszínművet diadalmasan vezette be a színpadra. ( 1980 18 | imádkozni, hogy a hazám diadalmaskodjék, másszor meg azért, hogy 1981 9 | szakadt a fejünkre.~A fényes diadalnapok után újrakezdődött a balsors. 1982 8 | hát a titka az akrobatai diadaloknak. – Azután a gulyás majortanyájára 1983 20 | voltam bolondulva.~A nagy diadalom után csak úgy záporlott 1984 20 | Micsoda parádéja volt, mikor a diadalszekéren vihetett magával! Elhitette 1985 13 | akkor egyszerre fellép a diadalszekérre, melyet elfogott királyok 1986 18 | legjobban esik. (Valóságos diaetetikai értekezést folytattunk, 1987 9 | kezdőbetű. Fiatal írók, diákok, ügyvédek, heves fejű népek 1988 16 | Nem volt már akkor Kálmán diákom. A „Délibáb” megbukott. 1989 10 | Tanult, intelligens ember; diákul, németül beszélő, jogot 1990 4 | mint Ole Bull, fuga di diavolókat, mint Reményi, pianissimókat, 1991 9 | fülébe kiáltjuk. Ott van a dicasteriumok ódon fészke; a katonai parancsnokság 1992 3 | az ajkai felnyíltak. Nem dicsekedésből mondom, csak mint igazoló 1993 13 | magyar kormány.~– Nekem így dicsekedett el vele a barátom – mondá 1994 17 | ember a te helyzetedben dicsekednék a nagy szerencséjével; te 1995 4 | vállalat, bizonyára nem dicsekedném vele, de mert én rontottam 1996 6 | látta valami hódításával dicsekedni, a humorista erre valami 1997 9 | ontani a szabadságért: és mi dicsekedő magyarok ülünk a kályhasutban!” – 1998 17 | diszkréciódról bizonyos vagyok. Ő dicsekedve mutogatná a levelemet. Égesd 1999 5 | amely a közélet nyelvétől dicséretesen különbözik. A mi csoportunk 2000 2 | versenyzett szomorújátékomat dicsérettel említé fel, sőt két bíráló: 2001 15 | jégeső. Ellenben a magyarokat dicsérte. Ő nem volt Temesvárban 2002 3 | nevezetes hazafiak részesültek e dicsőségben, a fotográfia sem volt még 2003 14 | élek, tornyot építek hazám dicsőségéből, ha elbukom, a sírom oltárrá 2004 6 | adnám oda a világ minden dicsőségéért.~A nagyságos mama és a nagynéne 2005 20 | természetes, hogy ő is meglátogat. Dicsőségem napsugárai felolvaszták 2006 14 | azután írhatna Magyarország dicsőségéről, szenvedéseiről, hősi küzdelmeiről, 2007 13 | haut mich links!” – Végképp dicsőséges volt azonban a visszajövetelének 2008 14 | messze a távolban; egy dicsőségesen feltámadt magyar hazában. 2009 9 | megtisztelve az erőszakolt dicsőséggel.~A nyomdásznak, természetesen,