Jókai Mór A tengerszemu hölgy Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fezejet grey = Comment text
9583 15 | nem hogy fogyna, de egyre növekedik, s egyre szorosabbra tekerődik 9584 18 | rangfokozaton, a csatatér gyorsan növel! Lesz belőle őrnagy. Mint 9585 18 | eszme! Krakkótól idáig, egy növendék leánkával együtt gyalog 9586 19 | leszek. Ön nem közelíthet más nőhöz, mint akit az oltár elől 9587 8 | Megismerkedtem rangomhoz illő nőkkel, akiktől megtudtam, hogy 9588 12 | régi, szőke hajam ki nem nől. (Ez a mostani csak paróka.) 9589 18 | napig, együtt jöttünk haza a nőmmel, a vendégjátékok bevégeztével.~ 9590 11 | kis ezüstpénzt is hozott a nőmtül Telepi; bankóért itt nem 9591 1 | egyszerre hódító alak lett. A nőnem tagjai oda voltak érte; 9592 1 | igazán meg van tiltva az égbe nőni. Csupa virágoskert a vízfenék. 9593 12 | solvat decem juvencos”. (A nőrabló fizessen tíz tinót.)~Erzsike 9594 13 | elégetésére kitűzött határidőből.~Nosza hirtelen futni a főtiszt 9595 1 | hosszú indáikon napvilágon nősző virágkelyheiket. Nagy, egyenesen 9596 4 | város minden szépségei és notabilitásai együtt leendenek. Természetesen 9597 11 | Dárum-madárum” stb., stb.~Ebből a nótábul tudtam meg, hogy van egy 9598 20 | künn a folyosón hallom a nótáját: – „Hej, az én rózsám a 9599 11 | Mit is játszott csak?~– A Notre Dame-i toronyőrben Claude 9600 13 | volna az önök ablaka alatt notturnót. Hahaha! A legkeservesebb 9601 8 | szokásom.~– Se regénybe, se novellába nem írja le az én bolond 9602 11 | Szakasztott a Bebus. Hát a nővére, igaz, hogy férjhez ment?~– 9603 15 | találta írni a papírra:~„Nro 4.”~A hölgy elértette az 9604 18 | lett kötve, annálfogva „null und nichtig”. A plébánost, 9605 1 | Allons! Walzer geht an. Nur courage. Ne cherchez pas 9606 8 | hogy de hát a cimborák! a Nusi, az a Lenci, meg a Blikus! 9607 18 | páciensét meglátogatja, a nux vomica mellé mindannyinak 9608 6 | fenntartja az emlékemet előtte.~Nyájasan üdvözölt, de én a mosolygásán 9609 15 | Vencel csupa szabadkozó nyájasság volt.~– Megint itt vagyok, 9610 13 | azt a görbe kést a saját nyakam ellen fordítani.~Ekkor egyszerre 9611 15 | alatt, volt a válasz.~– Nyakig?~– Nem. Fülig.~– Egy szép 9612 4 | veres mellényén, aranyrojtos nyakravalóján? Kuthy Lajos éppen valami 9613 13 | mély odúba. A hosszú gyapot nyakravalómat azonban előbb hozzákötöttem 9614 17 | antik gombokkal; hímzett nyakravalót kötöttem; felhúztam az ezüstsarkantyús 9615 11 | föl is lehet kapaszkodni, nyaktörő kúszással, s onnan megint 9616 10 | alkudni kezdett a kemény nyakú táblabíróval, hogy tehát 9617 12 | komédiázása hozta őket a nyakunkra. Mit deklamált itt a hegy 9618 6 | látta, hogy ellenállok, nyalábra kapott mind a két karjával. 9619 17 | is! Hát csakugyan olyan nyámnyila fickónak tartasz engem, 9620 19 | porkolábomat magammal a svábhegyi nyaralónkba; ott a feleségem pompás 9621 12 | mutattam neki a szalonnatartó nyársammal, hogy ott jönnek, ni!~Ő 9622 15 | keserű iróniája. Így mentem Nyáryval együtt Szegedre. Egy hét 9623 8 | beszélt, meg a szarvasmarhák nyavalyáiról. Volt neki ménese, gulyája, 9624 13 | bagariacsizmám volt. – „Nyebojsza!” – kiabált rá az őrmester, 9625 8 | kérnem kellett, hogy ne nyeljen le. Utoljára leültettem 9626 12 | az asztalra tehenkedve, s nyelte a túrós dödöllét.~– „Hát 9627 17 | tűztem, rézsodronnyal kivert nyelű ezüstfokos egészíté ki a 9628 12 | jobban fel volt vágva a nyelve a kis menyecskének. Amint 9629 12 | Te hallgass! Ne járjon a nyelved! Ülj le az asztalhoz és 9630 13 | éppen az én ablakom elé. A nyelveik kilógtak nyitott torkaikból; 9631 13 | rágyújtottam. Csípte nagyon a nyelvemet; de mutatnom kellett, hogy 9632 9 | odakapaszkodott mellém, s nyelvének minden erőszaktételével 9633 5 | stílusban írjon, amely a közélet nyelvétől dicséretesen különbözik. 9634 18 | bosszúsan csettentett a nyelvével.~– Hát nem érdekli kegyedet 9635 13 | amiknek foglalatját alig lehet nyelvnek kimondani. Én azért mégis 9636 1 | volt és összeült valami nyelvrokon pályatársnéval, akkor úgy 9637 15 | lepetve.~– Igen.~– Ollendorf nyelvtanából?~– Hát igen.~– Emlékezik 9638 6 | kritikus, aki a színpadot nyelvtani tekintetekből bírálta, a 9639 20 | hűtelen, csapodár, rossz nyelvű, rágalmazó, hazug; akinek 9640 18 | értelmében, kétesztendei börtönre nyer kellemetes kilátást. A jelen 9641 8 | asszonyomat pedig odakötöm a lovam nyeregkápájához, s úgy hurcolom haza a kastélyomba! 9642 10 | egy óra alatt kimúlt. A nyerges csodára megmaradt. Ekkor 9643 8 | nagyot kacagnom. Mivel nem nyerik meg az asszonyok kegyét! 9644 16 | elkezdene egyszerre dimenziókban nyerni s világosságot sugárzana 9645 12 | mert elvásott a foguk; mert nyers kukoricát kaptak. Már ez 9646 8 | mégsem vonult vissza, elég nyersen rivalltam rá: „no hát csak 9647 4 | Mikor már többen meg voltak nyerve ez eszme valósításának, 9648 12 | parancsolat. – Ha ráverek meg sem nyikkan! – Pedig hát azt megkívánja 9649 14 | Kiszámítva megcélzott mérgezett nyíl; éppen oda lőve, ahol a 9650 13 | rántotta vissza a fejét a nyílásból, s mint a megvert kutya, 9651 18 | ez már kellemesen biztató nyilatkozat! Valóságos macskafajta, 9652 5 | asztalának” matadorait s egy nyilatkozatot íratott velük alá, melyben 9653 15 | elenyésztetnem, míg végre határozott nyilatkozatra bírhattam, hogy nohát elvesz. 9654 6 | menyasszonyomról tiszteletlenül nyilatkozott, mégis meglőttem volna.~ 9655 5 | virágnak is kell valahol nyílni.~– De azok egész éjjel táncolnak.~– 9656 17 | felesége elé, s bejelenti nyíltan és őszintén, hogy „édes 9657 2 | csodálatos szem kerekre fel volt nyílva, s lefelé fordított szivárványaival 9658 2 | lázadó. A szobaleány azt nyilvánítá, hogy hozzá nem nyúl, ha 9659 4 | a szemei szikráztak; a nyirettyűjével majd szelíden cirógatta 9660 4 | s szilajon korbácsolni a nyirettyűvel, mint Korinszka Olga orosz 9661 13 | gyéren benőve csenevész nyírfákkal. Kísérteties vidék! A kopár 9662 13 | nyájas képű úr volt, rövidre nyírt bajusszal, szakállal. Még 9663 15 | rögtön kisiettem, hogy ajtót nyissak a tétovázó látogató előtt.~ 9664 15 | elnevezése) azzal a szóval nyit be a dolgozószobámba, hogy „ 9665 4 | fáradtsággal meg lett állapítva. Nyitány: Beatrice di Tendá-ból. „ 9666 13 | lehetnek a cipősaroknak titkos nyitjai, amikben egy szalmapapírra 9667 15 | múlva akadtam rá az igazi nyitjára. Egészen más oka volt annak 9668 8 | szobalány, pesztonka egyre rám nyitogatta az ajtót, azt gondolva, 9669 14 | hanem énnekem a poklot nyitotta meg ez a hírmondás.~Ha az 9670 12 | elfelejtettek megkínálni a „nyögvenyelővel”, pedig elfogadtam volna. 9671 2 | lelkesülés kell; – vagy nyolc pár járhatja, vagy tizenhat. 9672 13 | harangkongásba. Az óra ütött nyolcat, a félrevert harang ötöt, 9673 9 | szavának fegyverrel adott nyomatékot. Nem volt szükség hadtesteket 9674 18 | azonnal új látogatójegyeket nyomathat változott rangcímmel; ha 9675 2 | elismerésre, hát még akkor! Nyomban következett rá egy másik 9676 9 | tisztviselő furakodott a nyomda ajtajáig; onnan szólt hozzám. 9677 9 | Nemsokára előtámadt Irinyi a nyomdaablakban. Hogy az ajtón lehessen 9678 9 | erőszakolt dicsőséggel.~A nyomdásznak, természetesen, hatósági 9679 12 | leszek; dolgozom, nélkülözök, nyomorgok, s ha egyszer megkapom a 9680 13 | hogy az árokparton egy nyomorult teremtés fekszik. Akárki 9681 8 | arany egy éjszakai alvás, nyomorúság ahhoz a friss szénából vetett 9682 12 | Erzsike meg nevetett – a maga nyomorúságán is meg az enyimen is.~Azután 9683 9 | agyonázott, azt a hónom alá nyomtam sapapának (chapeau bas).~ 9684 9 | tartá a szabad sajtó legelső nyomtatványait.~Azt a jelenetet – ah, azt 9685 9 | Meg akarták várni, míg a nyomtatványok elkészülnek. Nemsokára előtámadt 9686 19 | szárnnyal győzedelmesen nyomult előre, San-Martinóig szorítva 9687 12 | báránybőr süvegem a fejembe nyomva, a nagy furkósbottal a kezemben, 9688 18 | lefüggönyzött mennyezetes nyoszolya.~Amint azonban az ajtót 9689 8 | hímzett pongyolába, mikor a nyoszolyóasszonyok a menyasszonyi szobámba 9690 20 | hitéből kitér.~– Ő a testi nyugalmát veszíti el; de én a lelki 9691 17 | lóháton bejárni Erdély nyugati havasait. Régi jó barátom 9692 12 | ahonnan jöttünk – keletnek, nyugatnak.~Ebben megnyugodott.~– De 9693 1 | eljött a nagynénje is, egy nyugdíjazott őrnagyné meg a társalkodónője, 9694 19 | lemondani az esetleges özvegyi nyugdíjról. Erzsike azalatt folyvást 9695 2 | kissé fölfelé álló orr, nyughatatlan cimpákkal; gömbölyű, rózsapiros 9696 14 | állású férfi, aki nejének nyugodalmas sorsot tud biztosítani.~ 9697 4 | pártécéduláját hozták el.~Nyugodjék békével!~Nekem igen jó barátom 9698 14 | az az ember, aki meg tud nyugodni abban, hogy ami elmúlt, 9699 6 | Ebben aztán meg kellett nyugodniok a barátaimnak. Tovább inquirálni 9700 2 | tud valamit! Bele kellett nyugodniuk, hogy Erzsike énvelem egyedül 9701 8 | valami ösztön nem hagyott nyugodnom. Kimentem a kertbe, onnan 9702 4 | beleszóltak.~Petőfi aztán nagy nyugodtan elbeszélte, hogy közös jóbarátunk, 9703 2 | csak az enyim. A többiek nyugosznak. Elmondhatom már.~ ~ 9704 16 | délnek, egy hónap múlva nyugotnak, aztán fel északnak, előre-hátra, 9705 17 | szenvedett jó barát, Vasvári Pál nyugszik, voltam a magyar Kaliforniában, 9706 20 | városba. Ő vette észre a nyugtalankodásomat, s nevetve mondá: – „Ne 9707 8 | asztal. Mintha kovácslegények nyújtanák a vasat pöröllyel az üllőn. – 9708 12 | ellenállhatatlan előnyt fog nyújtani. Angol neve van: „revolver”. 9709 2 | s ingerkedő huncutkákat nyújtva ki a kék eres halántékokra. ( 9710 2 | nyilvánítá, hogy hozzá nem nyúl, ha azt a házat nekiadják 9711 3 | számból végre egy fiatal, nyúlánk, borzas fejű alak kőnyomatú 9712 8 | agarait a maguk kényére engedi nyulászni!” Füttyentettem nekik, arra 9713 8 | amint magukban hajtottak egy nyulat. – „Ejh, de felcsapni való 9714 18 | gratulálnom? – mondék a keze után nyúlva.~De nemcsak hogy nem szorította 9715 5 | mindenki, hogy ez az előharc az ó és az új világ között, melynek 9716 3 | megmagyaráztam neki, hogy az „oáz” nem valami repülő állat; 9717 3 | volt a címe: „Az ingovány oáza”.~No, ezt mindjárt el fogom 9718 16 | Ihre hochwohlgeboren Frau Oberlieutenantin Elisabeth von Klatopil.” 9719 2 | kénytelen voltam kapitulálni. Az obligat tourt megtéve a felhívó 9720 12 | Nálam már van egy belőle. Óceánon túli összeköttetéseimnél 9721 12 | mindenütt mellette visz el. Oda-oda támaszkodtam egy vén fűzfához, 9722 13 | ha koldussal találkozom, odaadhassam neki. Odaszóltam a pórnőknek: – „ 9723 8 | üríti ki a gazda, aztán odaadja az asszonynak: „igyál te 9724 13 | Énnálam van egy tizes, odaadom a vámszedőnek, csak arra 9725 13 | fizetni. Az egyik asszony odaadott egy százforintos osztrák 9726 8 | porzós levelet kapott, elébb odaadta az inasának, hogy vigye 9727 18 | Kegyednek pedig nem kell odaajándékoznia a biztosítási összeget, 9728 8 | aztán naiv enyelgéssel, s odaállt a hátam mögé.~Hanem mondhatom, 9729 18 | összehúzta, mintha valakinek, aki odabent maradt, csöndes maradást 9730 18 | el fog taszítani magától, odadobni a világ csúfságának; azért, 9731 13 | anyámat elárulnom. Hirtelen odadobtam az ezüstpénzt a vámszedőnek, 9732 8 | írnisegítésnek. Egészen odadőlt fölém – úgy, hogy az ajkának 9733 18 | él-e még a férjem. Mikor odaért, éppen akkor temették nagy 9734 8 | karikással!” Mikor aztán odaértem eléje, a kendőt feltolva 9735 12 | Nem bírta továbbmondani. Odafektette az arcát az ölembe, úgy 9736 12 | törődve vele, hogy egy óriás odafeküdt az útjukba hegyláncnak.~ 9737 6 | fiatal humoristát, akit odafogadott a lapjához segédszerkesztőnek. 9738 8 | hallottam volna valaha. Odafordultam, ránéztem; és mentül tovább 9739 9 | Egypár közülük egészen odafurakodott a közelembe.~Az egyikben 9740 20 | hát hallgassa meg.~Azzal odahajolt a fülemhez, forró lehelete 9741 8 | lövi magát főbe. Én aztán odahoztam a mosdótálat; megmosdattam 9742 6 | Különben igen jó fiú volt. Ő is odajárt közénk a közvélemény asztalához 9743 8 | éjszakára hazatér a „gazda”, odajön a tűzhelyhez rágyújtani 9744 13 | szekerekkel. Akik elébb akartak odajutni, azok a „kis piac” szűk 9745 9 | keresztül felénk jönni, odakapaszkodott mellém, s nyelvének minden 9746 13 | az egyik asszony hirtelen odakiáltott a kocsisnak: – „Ne engedje 9747 8 | fogadok, az asszonyomat pedig odakötöm a lovam nyeregkápájához, 9748 3 | elolvassa majd az általam odaküldött verseskönyveket. Erzsike 9749 8 | kiadta. Másnap mindjárt odaküldte az ispánját, azzal a szóbeli 9750 18 | egy kopottas asszony van odakünn egy serdülő leánykával, 9751 12 | nála, barátom.~– Meglátják odalenn, hogy itt mi tüzelünk.~– 9752 13 | nagysám”.~Ezzel Erzsike odalépett a meredély párkányára, két 9753 13 | felbontotta, meglátta abban az odamellékelt hivatalos hirdetményét a 9754 13 | értesültem, hogy az anyám odamenekült, s benső barátságot tart 9755 12 | Hiszen más okom is volt odamenni. Mikor a fiskálisaim elvállalták 9756 12 | van rá szükségem.~S azzal odament hozzá, s elkezdett a táskájában 9757 3 | Odaültem a lábához a hárságyra, odanéztem a szemeibe. Azokban a félig 9758 13 | szitkozódó, átkozódó sokaság közé odaomlott az az embertömeg, mely a 9759 13 | lássam magam előtt újra! – Odarobogtak nagy sebesen.~A brúgósnak 9760 13 | trófeummal, a farkasfüllel, odarogytam az odvas fa derekához, le 9761 4 | urakat szónoklatostól, s odarohant hozzám, kurta carbonári 9762 8 | hátránya volt, hogy az a sok odaszokott szakácsné, szobalány, pesztonka 9763 3 | hatást, az érdeklődést. Odatámasztá a tenyerébe az arcát, úgy 9764 3 | templomot épít is a számomra, s odatesz oltárkép helyett, és imádkozni 9765 13 | Egyszer aztán abbahagyták, s odaültek egy csoportba, éppen az 9766 3 | mindazokban a helyzetekben.~Odaültem a lábához a hárságyra, odanéztem 9767 6 | egymást.~Egyszerre aztán csak odaütött a fejemre ezzel a kérdéssel:~– 9768 8 | ellenállnak, lövetni fog. Én aztán odaugrottam a Péter elé s azt mondtam 9769 13 | anyám! Vegyen fel a kocsira. Odavagyok. Nem tudok tovább menni”. 9770 1 | la!~S azzal karon fogott, odavezetett Erzsikéhez, kezembe adta 9771 18 | s megragadva a kezemet, odavonszolt a hálószobája ajtajáig; 9772 13 | Legyen eszén. S erővel odavontam a parázs mellé.~– De hát „ 9773 5 | hírlapokban is félre kell tenni az odiosus témát. A szerkesztők kezet 9774 19 | irigykedés! – „Figulus figulum odit” szokta mondani Ézsaiás.~– 9775 12 | magát, hogy a te „Esti Lap”-odnak volt a munkatársa? Hiszen 9776 9 | Ott van a dicasteriumok ódon fészke; a katonai parancsnokság 9777 12 | aztán? Ha maga ott marad az odúban, a mi jó barátunk is hazamegy, 9778 13 | hirtelen felkapaszkodtam az odúból a fa tetejébe, s elkezdtem, 9779 13 | húzni magamat; mert a fűzfa odúja egész a gyökeréig ért. – 9780 13 | barátomnak, hogy kijöhet már az odújából?~– Jó helyen van; ne háborgassuk.~– 9781 13 | vizsgáltatni a fát, nem odvas-e belől, nem rejtőzik-e benne 9782 13 | azonban az oldala is ki volt odvasodva a fának úgy, hogy azon egy 9783 10 | tiszteletes uram!”~Valóságos kis odyssea volt az odáig eljutás. Egy 9784 11 | Laborfalvi Benke Róza művésznő öccse? A Bebus?~– De biz az! – 9785 11 | Pestre.~– S mit keres Pesten, öcsécském?~– Hát majd valami állás 9786 11 | készülődik, az amerikai az öklét mutogatja. – S ha mindezekre 9787 12 | Erre ő az asztalra ütött az öklével egy nagyot, s rákiáltott 9788 8 | Hirdette a működésüket az ököllel ütögetett asztal. Mintha 9789 6 | még az is igaz, hogy száz ökör ellenében az én szegény 9790 21 | már a haja, mint az őszi ökörnyál, de a szemei most is a régi 9791 8 | Belenyugszik-e, hogy a száz ökrének a szarvait ezentúl mind 9792 12 | közöttük bömbölő tehenek, ökrök, amik vadultan igyekeztek 9793 8 | nagy szarvaik vannak az ökröknek.~– Hanem a gulyásnak az 9794 12 | meghalástól. Rögtön letette az öléből az áldozatát.~Én mutattam 9795 9 | kormány ellen. – Csók nélkül, ölelés nélkül ragadni a puskát, 9796 8 | hízelgő szót, egy édelgő ölelést kaptam, mindig azt számítgattam, 9797 12 | kár volna ezt a parasztnak ölelgetni! Micsoda szép fehér vállak! 9798 15 | érzékenységből! Bomba és granát. Ölelje meg mindjárt szépen a feleségét!”~ 9799 8 | rejtettem volna el? Tartozom én „őelőtte” titkolódzni?~Az íróasztalommal 9800 2 | a jelző zene megszólalt, ölre kapta a táncosnőjét, s elindult 9801 12 | szerepében (egyszerre komor arcot ölt).~– Azonban, édes barátom, 9802 8 | Kétszer is! Azután karjára ölté az úti elemózsiás kosarat 9803 9 | volt burkolva. Kalap és öltöny ázott.~Már találkoztam vele 9804 8 | bajusza csurgóra álló, az öltönyei összedúlva, piszkolva. Újra 9805 13 | Esze ágában sem volt, hogy öltönyeimet kicseréltesse velem. Akármit 9806 13 | vérvonalak, a széttépett öltönyök rongyai, egy csizmás láb 9807 15 | felkötöttem a kardomat, nyakamba öltöttem a tarisznyámat, búcsút vettem 9808 13 | talál egy teljes kész női öltözéket, azt szíveskedjék felvenni, 9809 13 | hogy csak vállamig ért, az öltözetem uraságtól levetett ajándékkabát, 9810 8 | tudakozódott tőlem. Azután öltözetestől levetette magát a pamlagra, 9811 20 | toalettjei! Egyébbe sem akart öltözni, mint újon alapított hírlapokba, 9812 15 | a menyasszony előjött az öltözőből, azalatt engem megismertetett 9813 8 | az a szépasszony képébe öltözött kísértet, majd megtudná, 9814 2 | ez alkalommal az Erzsike öltöztetésénél. Talán senki sem.~Az a kivágott, 9815 8 | piszkolva. Újra kellett egészen öltöztetnem. Egy kicsit zsémbeltem is 9816 8 | a parasztjait fegyverbe öltöztette, kiáltotta ön ki itt Pesten 9817 12 | vissza!~Mikor fel voltam öltöztetve a régi ruháimba, a gulyásné 9818 8 | cérnacsipkékkel fodrozva; a karjára öltve hozott egy füles födeles 9819 12 | szabadulni akart ez ízetlen ömledezések elől.~– Maga éppen úgy tesz, 9820 18 | ambícióm.~Félbeszakította az ömlengést a szakácsnő.~– Bevihetem 9821 8 | s végeztem azzal, hogy önben ismerem egyetlen önzés nélküli 9822 14 | felém) hát aztán mi lesz önből akkor, ha a felesége közbenjártára, 9823 8 | az én homlokomra, mint az önére.~Összeborzadt! Kétszer is! 9824 15 | nem tudnám eltűrni; – az önét eltűröm. – Ne hagyjon elpusztulni! 9825 2 | Én szépen megköszöntem az önfeláldozását, s mondám neki, hogy mármost 9826 2 | akarja.”~Az úrnő elérté az öngúnyt, s kegyes volt azt neutralizálni 9827 8 | ijesztgetnek engem, vagy a Catók öngyilkos tőrével! Nem ijedek meg!~ ~ 9828 12 | Muki, meg a Gyuricza Péter öngyilkossá lenni? Kinevettetni a halálban!~ 9829 8 | tevé hozzá: „vagy pedig az öngyilkossághoz”. – Ezt kellett önnek megmondanom.~ 9830 8 | felém. Hogy nem követett el öngyilkosságot, arról elég tudomást szerezhettem 9831 3 | az éhező, élvhajhász, hiú önhitt Én; az a másik volt az igazságában. 9832 18 | fejemben! Mérték nélküli önhittségem gyújtotta meg azt. Mit magasztalod 9833 18 | hogy Klatopil tegye le önként a kardbojtját és lásson 9834 20 | harangszava áthangzik hozzánk, én önkéntelen összeteszem a kezemet, ő 9835 17 | helyettünk a garnizonba az „önkéntesek”. Ezek a harkályok a piros 9836 9 | előttem a világosi fenyéren, önkezétől megölve; nem tudta túlélni 9837 5 | óra alatt több gyilkosság, önkivégzés és betörés történik, mint 9838 6 | sarka ott hagyta rajta az önlenyomatát.~Erzsike sírva fakadt, mikor 9839 14 | Bálványosiért, hogy előálljon, önmagát bevádolni. „Nem ő volt az, 9840 10 | mint az újszülött gyermek: önmagával jótehetetlen.~Rákóczy másnap 9841 7 | beteg képzelet álmaiból, önmegvetés, holdkóros világnézetek 9842 12 | És énbennem volt annyi önmérséklet, hogy erre a bemutatásra 9843 9 | Értünk se nagyobb kár, mint önökért – volt rá a válasz. Meg 9844 13 | farkasok járnak. Arra akartuk önöket figyelmeztetni.~– Köszönöm 9845 8 | Hisz sohasem voltam én önöknek a tájékán sem.~– Hja, a 9846 15 | volna az egyházi kihirdetést önöktől.~– Csak bízta volna ön ezt 9847 13 | szemére lobbantottam ez önszeretetét, azt mondta: – „Nekem kötelességem 9848 8 | friss tejet aztán köcsögökbe önti, a szolgálóval együtt leviszi 9849 8 | kar az, mint a bronzból öntött atlétaszobroké. Megszólítám: „ 9850 3 | egy-egy béka ümmögött az öntözőárokban. Én a regényemnek legnehezebb 9851 20 | annak van menekülése az önvádak elől; az, ha vétett, kérhet 9852 8 | hogy önben ismerem egyetlen önzés nélküli jó barátomat. – 9853 4 | cigányprímás. Mikor játszott, olyan ördögien szép volt: minden tagja 9854 8 | napsütéstől, s valami dévaj ördögöcske incselkedett a nevető vonásaiban. – 9855 12 | nekem e szavakkal:~– Az öreganyám.~Erre az élcre a hölgy elnevette 9856 15 | mondhattam azt, hogy az öreganyámnak a képe, ha történetesen 9857 12 | fiacskám! én vagyok a te öregapád!~Beértem ezzel a mondással:~– 9858 13 | másik azt mondta: „De az öregapám se furulyázott puskával 9859 13 | a hátatokon! Menjetek az öregapátok lelkébe vissza!”~Nekem ez 9860 12 | Szememre is hányta az az öregasszony. Kinevettem az ő fiát! – 9861 13 | uradalomból. Egy szürke szakállú öregebb ember, meg egy fiatalabb 9862 13 | viszonoztam. Kérdeztem az öregebbtől, hogy nem követtem-e el 9863 8 | garzonlakás; mert előttem egy öregecske hölgy lakott benne, aki 9864 5 | buzdítva, velünk tartott az öregek közül Vörösmarty és Bajza, 9865 10 | aztán szépen kért, hogy az ő öregét is fessem le olyan kicsibe, 9866 13 | lássak és ne halljak. Egy örökkévalóságnak tetsző időig tartott a bestiális 9867 13 | hatását. A pénzkérdés az örökmozdony.~Én a mamának azt levélben 9868 15 | fizetést, a hitelezőket én örököltem utána. Azóta folyvást fizetek, 9869 14 | fel.~– Hisz nem kell önnek örökre künn maradni. Hát nem élteti 9870 6 | a legkisebb fiút illette örökségben; a bátyámnak még életében 9871 13 | nevezett. – Én a saját apai örökségemül rám maradt negyvenezer forintomat 9872 15 | kárhoznom, ha elveszteném is az öröküdvösséget, még azt is kész volnék 9873 16 | katonaélet speciálitása.~Ebből az örömből mi fakó civilisták nem kapunk: – 9874 9 | embernek a viszontlátás örömeit élvezni.~Csak ekkor vettem 9875 8 | kolomphang, ostordurrogás az én örömem. Már akkor is az volt. – 9876 18 | megbűnhődtem a tilalmas örömért. A férjem tudatta velem, 9877 17 | meg ennél a delnőnél, nem örömest teszem. Szeretném, ha te 9878 2 | félek, s ha megengedi, nagy örömömet fogom benne találni, ha 9879 12 | jár?~Ekkor aztán nála is örömre változott az ijedelem.~– 9880 18 | főhadnaggyá előléptetve. Ez azt az örömteljes reményt lobbantá fel szíveinkben, 9881 3 | szédelgett.~– Óh, inkább nagyon örülök a szerencsének, Erzsi kisasszony… 9882 15 | munka az, mikor elvégeztük, örültünk, ha pihenhettünk.~Én – vesztemre – 9883 15 | hogy nem kürazir.~– Nagyon örvendek. Miben lehetek szolgálatjára?~– 9884 18 | komolyan hallgattam.~– De annak örvendetes része is volt.~A szép hölgy 9885 14 | amióta ide került?~– Semmi örvendetest.~– Rettenetes világ! Hát 9886 13 | Direktor úr! – rebegtem én örvendezve. – Nem! Nem! Rengetegi kapitány 9887 13 | alulról a füstről, hogy az Örvény-kövön látogatók vannak. Kötelességünknek 9888 12 | Pogányoltár”-nak, a parasztok Örvény-kőnek híjják azt a csúcsot.~– 9889 11 | bele is buktam) maga az „Örvény-kőrül” kínálkozó panoráma. Az 9890 14 | le kell szédülnön ebbe az örvénybe.~Ah! Mennyire más ember 9891 18 | biztosítékul letenni; a pap összeadott bennünket minden kérdezősködés 9892 19 | fehérneműfélét nagy számban összeadtak a hölgyek; tejet és egyéb 9893 13 | vágtattak végig az országúton, összeakadtak a tengelyeikkel; volt iszonyú 9894 6 | délután a humorista és Muki összeakaszkodtak. Muki jónak látta valami 9895 17 | egy tizenkétezer emberből összeállított, minden fegyvernemű hadtesttel. 9896 9 | menjenek haza, itt mind összeáznak, s még egyéb véletlen is 9897 12 | valamennyien ezt a kis vakációt. Összebeszéltünk már. Azt hazudjuk, hogy 9898 8 | homlokomra, mint az önére.~Összeborzadt! Kétszer is! Azután karjára 9899 12 | szép cicruhámat! – Hogy összecafatolta! Mintha a kispiaci korcsmákban 9900 12 | menyecskés dolgon, egybe összecsapja magát a legelső paraszttal. 9901 15 | hogy még a címszalagok összecsirízelése is az én feladatom volt. 9902 13 | bűznek, a tiszt urak mind összecsókolgattak.~Erzsike nem mondhatta ki 9903 13 | ragadtatva. – A hölgyek összecsókolták, s muskátlilevelekből rögtönöztek 9904 15 | csíptetőre fogott három ujj az összecsücsörített ajkhoz emelve, magyarázá, 9905 9 | minden esernyő egyszerre összecsukódott, a hallgatóság ott maradt.~ 9906 15 | végighúzva s az áll alatt összecsukva erősíté, hogy:~– Fiatal 9907 8 | csurgóra álló, az öltönyei összedúlva, piszkolva. Újra kellett 9908 1 | volt, cserbarna arcszíne, összeérő szemöldökei, kurta lábszárai; 9909 4 | napon Petőfi és Várady Tóni összeesküdtek ellenem. Koporsót csináltattak 9910 18 | selyemhaj, egy varkocsban összefonva s tőben átkötve szalaggal.~ 9911 14 | csábító calypsoi alakkal összeforrva, akinek minden mozdulata 9912 20 | redők, melyek az áll alatt összefutnak. Csak a szeméről lehetett 9913 15 | bécsi intézetnél letett összegemet, s a zár csak akkor szűnik 9914 19 | az atyjához; a megmaradt összegen pedig vett magának Erzsike 9915 15 | gazdálkodni, hogy ennek az összegnek a kamataiból ki tudjon jönni.~– 9916 19 | magától. – Nekem csak arra az összegre van szükségem. Higgye el, 9917 21 | bűn arisztokráciája van összegyűjtve. Mindazok az alakok, akik 9918 19 | ország minden cigánybandái összegyűlnek zeneversenyre; Patikárusék, 9919 4 | konyhához. Másnap az ebédre összegyűlt az egész családunk, a Károly 9920 18 | kellemetlen volt ránézve. Összeharapta az ajkait bosszúsan.~– Van 9921 8 | sokat nézegetek a tükörbe, összehasonlítást téve a magam arca és az 9922 18 | oldalt fordítá s a szemöldeit összehúzta, mintha valakinek, aki odabent 9923 15 | Boa conscriptor ugye? (összeíró óriáskígyó.)~Ezen aztán 9924 20 | provinciális doktorok kegyeddel összeitattak. Ha kegyed a szentekbe kapaszkodik, 9925 15 | Erzsikének az esküvőjén.~Az összejövetel az ő szállásán történt meg. 9926 15 | azt, hogy még valamikor összejövünk az életben.~Én meghökkenve 9927 13 | Bálványosivá. Most itt vagyunk, összeköt bennünket egy közös komédiajátszás. 9928 19 | sorsát végleg és tartósan összekötni szándékozik. – Ezt a szép 9929 8 | világrészben vagyunk, s minő összeköttetés áll fenn közöttünk. Akkor 9930 18 | tovább élhessen törvényes összeköttetésben? És végül hiszi azt kegyed, 9931 12 | egy belőle. Óceánon túli összeköttetéseimnél fogva sikerült megszereznem. 9932 8 | hogy megtagad minden rokoni összeköttetést velem; nem kapok tőle egy 9933 5 | virágoskert tulajdonosnéja volt, összekötve tánciskolával. Minő délutánok! 9934 13 | hóhérlegény” címszerepében. S összekulcsolt kezekkel könyörgött a farkasoknak, 9935 8 | sem volt rest; hirtelen összekurjantotta a bojtárjait, négyen voltak, 9936 3 | több embert széjjeltép, összemarcangol, mint Kelet-India minden 9937 14 | bálványom fölött ilyen hamar összenőhetett a fű, hát én mi vagyok akkor? 9938 12 | azzal odasietett hozzám. Összeölelkeztünk.~Ezalatt a kísérő útitársnő 9939 4 | feledhetetlenné tette.~Rögtön összepakolta a holmijaimat, kezembe adta 9940 16 | papirost, amit találtak, összepakoltak, elvitték; még a rámákból 9941 14 | a dal közeledett, én is összepakoltam a táskámat, s fogtam a botomat, 9942 13 | szerint, mások hallatára, összepöröltünk. Rengetegi barátom kitűnően 9943 14 | ébren hozzáfogok a morzsákat összerakni. Amit Isten a lelkemnek 9944 18 | budoárból.~Látszott a hölgy összerezzenésén, hogy az kellemetlen volt 9945 20 | oly nehéz keresztet, hogy összerogyott alatta. Ha hinni akarsz 9946 13 | hogy egy titkos jegyekből összerótt egész sürgönyt betanuljon 9947 8 | demokrácia elveit a szegre, s összeszedem a hajdúimat, béreseimet, 9948 13 | targally a szegény emberé, aki összeszedi, idézte erről a klasszikus 9949 12 | amerre a szél fúj.~Ekkor összeszedte a bölcsességét. Olyan kenetteljes 9950 13 | Ez még mind tréfa! Akkor összeszedtem magamnak egy bandát. Ha 9951 12 | láttam magam körül. A torkom összeszorult; egy szót nem voltam képes 9952 1 | egészen leszállunk hozzá, összetákolt tutajon beevezünk rajta, 9953 8 | kóborolva töltöttem. Talán összetalálkoztam vele valahol az utcán. Késő 9954 16 | hozzájuk puncsra. Ha aztán összetalálkoztunk, találtam valami mentséget.~ 9955 13 | lett volna, ha véletlenül összetalálkozunk. Én játszottam volna az 9956 14 | megérdemeltem volna, hogy összetépje azt a menedéklevelet, s 9957 20 | áthangzik hozzánk, én önkéntelen összeteszem a kezemet, ő felkacag rá: – „ 9958 15 | Akarta, hogy legyek. (Összetett tenyerek mozdulata.)~– „ 9959 13 | meredély párkányára, két kezét összetette a keblén, s arcát hátrafordította 9960 13 | szekeresgazdák laknak, mind összetódultak a kocsik, lovak, tehenek, 9961 19 | csalfaságon kapom, hát én összetöröm ám ezt a törökmeggyfa pipaszárat 9962 7 | egyéb akkor írt munkámon; az összetört kedély kifakadásai, rémlátások 9963 13 | reszkettek. Testben-lélekben összetörve e rettenetes nap kínszenvedéseitől, 9964 1 | Várjon csak, majd én összetűzöm gombostűvel.~Azzal kirántott 9965 1 | leguggolva elém, nagy hirtelen összetűzte vele a vadgalambszín pantallómon 9966 1 | pedig a teremben volt és összeült valami nyelvrokon pályatársnéval, 9967 15 | s mikor előttem megállt, összeütötte a sarkantyúit, s bemutatta 9968 10 | perlekedik, s ahol két ember összevész egymással, azokat kibékíti. 9969 20 | kedvéért, amit csak kívánt. Összeveszített egy igen jó barátommal, 9970 4 | együtt a „Tonelé”-vel.~– Összevesztetek?~– Sőt nagyon is jó barátok 9971 16 | sem tetszik, s amin aztán összeveszünk.~Hogy mindjárt a harmadikat 9972 19 | látogatások!~Egész életem folyásán összevéve nem kaptam annyi látogatást, 9973 13 | A kezembe adott írásban összezagyvált betűk voltak szavakká csoportosítva; 9974 12 | Örvény-kő magaslatára csak egy ösvény vezet; akár Tardonáról, 9975 10 | soha szekértől nem járt ösvényeken, folyvást tengelyig, szügyig 9976 12 | annyiszor bejárt, jól ismert ösvényen. A mogyoró hullott, már 9977 12 | a sziklatetőn a lépcsős ösvényig, s eltűnt a bokrok között.~– 9978 13 | éles hangú csahintásokkal ösztökélve egymást, elkezdtek felénk 9979 8 | jön vissza. Engem valami ösztön nem hagyott nyugodnom. Kimentem 9980 13 | széléig. A halálfélelem ösztöne mondta, hogy az út közepéről 9981 13 | koncessziót. Engem folyvást arra ösztönöz, hogy menjek fel Miskolcra 9982 17 | Tizennégy napig mindennap öt-hat óra hosszat nyeregben, néhol 9983 13 | legyen.~(– Ez hát a kegyed ötlete volt?)~– Azután eldugtam 9984 9 | riadal volt.~Ekkor nekem egy ötletem támadt. Nyáry páholyából 9985 13 | Hanem egyszercsak eszembe ötlött a dupla veszedelem.~– Héj, 9986 19 | negyediknek zongoratanulmány, ötödiknek magyar magántánc; nekem 9987 19 | másodikon a második, az ötödiknél már csak önök ketten tartották 9988 14 | négynapi szabadságidőt. Ötödnap már játszani kell.~Majd 9989 8 | aznap négyszer öltöztem át. Ötödször aztán hímzett pongyolába, 9990 13 | nyolcat, a félrevert harang ötöt, az emberek számlálták, 9991 14 | vígjátékokat (protekció útján) ötven forintért a Nemzeti Színháznak; 9992 15 | Vajon mit véthettem neki?~Az ötvenes években egy katonatiszt 9993 18 | nem fog a háború végén az övéihez hazatérni. Ezen országdöntő 9994 8 | levetettem s felvettem az övéit rendre. Ahogy most látja 9995 16 | boldoggá tettél. Célnál vagyok. Őexcellenciája, amint elolvasta a jegyzőkönyvedbe 9996 9 | azzal nem volt vége. Délután özönlött az utcára a munkások tömege, 9997 14 | róla. S ez elég volt az özvegynek, hogy rögtön oltárhoz lépjen 9998 1 | oldalát kereső hölgy volt, özvegysége vigaszt óhajtott. Voltak 9999 15 | szemközt, megérdemelném, hogy őfelsége rögtön elcsapjon a tisztikarából.”~ 10000 16 | törvényjavaslatra nem kapom meg őfelségétől a szentesítést.”~Nohát ezt 10001 19 | felváltott a börtönben a kormány officiosus lapjának a szerkesztője. 10002 13 | tábornok elnevette magát.~– „Ohohó! Kedves barátom! Ne gondolja 10003 3 | nem értem. Hol van itt az „oiseau” ?~Én aztán megmagyaráztam 10004 19 | szép?~– Ojoj!~– Ojoj?~– Ojojojojoj!~Csakugyan „ojoj” volt: 10005 18 | helyzetek azt indokolják, sőt okadatolják, hogy Dunkircher Anna legyen 10006 18 | házassági szerződés is volt az okiratai között. Be volt ez bizonyítva 10007 2 | és nagyon kevés „égetett okker”.~– Hallja! Ez nagyon unalmas 10008 5 | ügyvédi vizsgát és voltam „okleveles köz- és váltóügyvéd”.~A 10009 9 | ke-ke-kell hallgatni most az oko-ko-kos emberekre!”~De hát az okos 10010 16 | katonatiszti életből. Opportunitási okok tartóztatnak vissza azoknak 10011 18 | Anna maga is elismeré, hogy okosabb eszme volt Klatopiltól ezt 10012 17 | hadjárat indulásáról.~– No, azt okosabban csinálhatta volna.~– Eszerint 10013 6 | aztán én is megtaláltam az okosabbik eszemet s azt mondtam, hogy 10014 13 | s ismerjük el, hogy ez okosság volt mind tőlem, mind a 10015 15 | Tisztességes férjnek nem szabad okot adni a feleségének a féltékenységre; 10016 3 | És ez önnek gyönyörűséget okoz? – suttogá. – Olyanforma, 10017 11 | külvilágból.~A rettenetes októberi napok eseményeit. Az elhihetetlen, 10018 13 | sürgönnyel?”~– „Megkísérlem.”~– „Okvetlen vissza kell önnek oda menni! 10019 11 | tulajdonsága, hogy nem kell neki se ól, se hidas, télen-nyáron 10020 18 | kalitka, egzotikus verebekkel, oláh katrincák, székely cseréptálak, 10021 16 | a hadiszállás Moldovába, Oláhországba; körülugrálta Jassyt, Bukarestet, 10022 4 | ismeretes. – Sükei Károly oláhországi kosztümöt hordott, hol egy 10023 14 | rejtekben maradnom.~Tehát az olajág két levelét már meghozta 10024 2 | arcképezni a leányát, még pedig olajfestékkel; amire Bagotay Muki rögtön 10025 2 | ülés nem tartott sokáig. Olajfestménynél elébb alá kell festeni a 10026 15 | megcsináljam-e magam az olajlámpásomat, vagy megvárjam, amíg a 10027 12 | egyszeri professzor, aki olajlámpát tartott a hold felé, hogy 10028 2 | óráimban arcképeket festettem. Olajminiatűröket. Az ószőnyi tiszttartót, 10029 17 | tovább. Háborúnk lesz az olasszal. De kérlek, el ne mondd 10030 9 | Fegyverre polgárok!” – Az olasz sorezred fellázadt a magyar 10031 17 | most mink mind lemegyünk Olaszországba derék lovasok, dragonyosok, 10032 15 | mint a főhadnagy; előbb Olaszországban harcolt, azután került ide. 10033 18 | rá, hogy eszébe jussak?~– Olaszországból kaptam egy levelet, melynek 10034 8 | gulyásné kalauzolt mindenféle ólba. Nekem egy tövis ment a 10035 12 | keresztül.~Az én barátom olyan olcsó nagylelkűséggel mondá ekkor 10036 20 | megkönnyebbül vele. De ki old fel engem? Kinek mondjam 10037 2 | egy éltes asszonyság, az oldal-hajcsigáit takarva a két kezével. Senki 10038 13 | vastag ág helyén azonban az oldala is ki volt odvasodva a fának 10039 2 | volna a penicilusomat az oldalába bökni; hadd lám, indigó 10040 13 | Onnan valamikor egy nagy oldalágat fűrészeltek le, s annak 10041 13 | farkaikkal csapkodva az oldalaikat. Egy kis ideig még mulattatott 10042 12 | végigmenni; áttértem a másik oldalára. – Hátha engemet is megragad 10043 4 | alkalmaknál Erzsikét egy újabb oldaláról is megismertem. Ő művésznő 10044 15 | baloldali negyedik és ötödik oldalbordája közé bökött.~– A szív?~– 10045 12 | találta fel az álmában kivett oldalbordáját. Először egy divat-lyon, 10046 11 | völgybe nyílik kilátás. A két oldalhegy vágányát szemben hullámzatos 10047 13 | nekiiramodva, igyekeztek a csapinós oldalon a fára felkapaszkodni. Ez 10048 4 | dereka hajladozott, hátra és oldalra dőlt, a csípői ringatództak, 10049 12 | Nézzed.~Azzal elővett az oldaltáskájából egy forgópisztolyt, aminőt 10050 15 | amit a világi bíró föl nem oldhat.~A vőlegény nagyot bámult 10051 4 | arpeggiókat és pizzicatókat, mint Ole Bull, fuga di diavolókat, 10052 4 | nyirettyűvel, mint Korinszka Olga orosz hercegnő; vagy éppen 10053 15 | bolondos furcsa ötlet volt – Ollendorftól azt kérdezni, hogy „miért 10054 12 | ismét vettem a kezembe az ólmosbotomat; a jó, kedves háziasszonyomnak 10055 12 | is ketten vagyunk. Az én ólmosommal, meg a te revolvereddel 10056 7 | volna akár az a négy lat ólom, akár az a kozáklándzsa, 10057 19 | s leírom majd a velencei ólomfödelű börtönök kínszenvedéseit! – 10058 11 | kezemben, melynek bunkója ólommal volt teleöntve, a hosszú 10059 4 | viktóriában járt, öt sor apró ólompitykével, tulipiros hajtókával és 10060 14 | de hát lehet-e az itt? ólomsúllyal a lábán, lakattal a száján, 10061 13 | táborával, hogy annak az oltalma alatt utazhatott volna tovább? – 10062 12 | várost! Menjetek a kórházat oltalmazni! Hadd égjen ez az átkozott 10063 13 | Ahelyett, hogy a tüzet oltanátok, világgá szaladtok! Mi az 10064 12 | honvéd igyekezett a tüzet oltani; mások behatoltak a házba, 10065 10 | ezüstgombokat, s beküldi a haza oltárára.~Hogy én ezek alatt a nehéz 10066 14 | az özvegynek, hogy rögtön oltárhoz lépjen egy másik fiatal 10067 15 | kommandószóra eljutottunk az oltárig.~Ez is megtörtént. Férjhez 10068 3 | is a számomra, s odatesz oltárkép helyett, és imádkozni jár 10069 14 | dicsőségéből, ha elbukom, a sírom oltárrá lesz. Hiába reszket ez a 10070 12 | igyekeztek az utcára kihordani. Oltásra senki sem gondolt. A zsarátnok 10071 12 | tűzoltó honvédekre:~– „Mit oltogatjátok itt a tüzet? Érdemes rá! 10072 9 | rohanót.~Ez gyújtott – de nem oltott.~Pedig most már arra lett 10073 12 | zsan-zsandárok, mert ketten vannak.~– Oltsd el gyorsan azt a tüzet!~– 10074 18 | közén egy egész fejezetet olvas le az ember. Ez ám a sztenográfia.~– „ 10075 19 | újság hymenhírei között olvasám, hogy csakugyan végbement 10076 15 | s Schiller verseinek az olvasásán túl sohasem ment a társalgásunk.~ 10077 16 | azokat rajtam kívül más olvasgassa.~Azonban addig biztatott, 10078 12 | képet csináltam. A barátom olvashatta belőle, hogy kíváncsi vagyok 10079 10 | könyvtára is, s abban olyanforma olvasmányok, mint Scott Walter történelmi 10080 18 | mire ezeket a soraimat olvasod, már megszűntem élni”.~Anna 10081 13 | a rőzsekötegétől. Tehát olvasott embernek kellett neki lenni.~ 10082 13 | No, hát hadd lássam, olvasson el ön csak két sort ebből 10083 18 | meg amaz az ezred. Egyszer olvastuk egy hadibulletinből, hogy