Fezejet

1       2|        a másik után, s kiabálni fennhangon kegyes mondásokat, mikre
2       2|        az érkező vendég eleibe, fennhangon kiáltva messziről eléje:~–
3       4|        páholyban, s beszél vele fennhangon, hogy észrevegyék. Sőt már
4       6|       unalmas emberek!”~Ez a jó fennhangon adott vágás Hátszeginek
5       6|    Kengyelesy nevetve, és egész fennhangon kiáltá fel:~– De isz az
6      11|    súgám Mariónának. Nem mertem fennhangon mondani, úgy képzeltem,
7      17| rászedett publikum aztán persze fennhangon kiabál, hogy láttuk ezt
8      20|       járt alá s fel sok ideig, fennhangon nyögve: „én istenem, én