Fezejet

1       5|   boldog tudna lenni, ha csak a mindennapi kenyérért nem kellene a
2       6|      erdő és fenevadak, ez lett mindennapi örömem.~– Nem voltak közügyek?~
3       7|         szegény ember, ki tán a mindennapi kenyérért dolgozik; hogy
4       8| végtelenül fájt az, hogy őt ama mindennapi lények egyikének hiszik,
5      18|     essék balra.~János úr tehát mindennapi látogató a szolgabírónál,
6      18|       hogy az most utána jött a mindennapi nyolcvan forintot behajtani;