Fezejet

1       7|             A Fatia Negra egy percig meglepetve állt, azután csendes, dörmögő
2      10|           Henriette igen édesen volt meglepetve.~Egy betű írás sem volt
3      10|            visszaidézőleg.~Henriette meglepetve állt meg, s nem tudta e
4      12|        Lángainé egy cseppet sem volt meglepetve, midőn visszatértekor már
5      13|      kacagása nagyon verte a füleit, meglepetve nézett fel rá:~– Mit? Mi
6      16| Henriette-nek.~Ki volt tehát szebben meglepetve, mint Hátszegi, ki harmadnap