Fezejet

1       1|      így aztán lassankint elfúl magába; az öregúr ismét Makszikához
2       5|        véle, mint élő emberrel, magába; – és arról nem tudott senki
3       6|   maliciózus vigyorgással tömte magába a nem szegény ember gyomrába
4       7|     felfelé haladva, lejutottak magába a pénzverdébe.~Egy roppant
5      10| kimondani. Annyira belebeszélte magába azt a gondolatot, hogy nem
6      13|        bolondozni; ha ön igazán magába szeretteti a feleségemet,