Fezejet

  1       1|          rendkívül sovány termettel; az ember nem nézhet rá anélkül, hogy
  2       1|                Aztán nem is tudhatja az ember, hogy mikor talál meghalni
  3       1|                 notorie a legunalmasabb ember a városban, akit a cselédjétől
  4       1|             kellett járni, hogy okosabb ember legyen, mint elődei.~Szegény
  5       1|        semmirevaló Hátszegi. Az a semmi ember. Az a betyár. Az a csavargó!~–
  6       2|                               Akivel az ember párbajt akar víni~Az öreg
  7       2|                sem hallgat, mert minden ember alszik; hideg szélben, zivatarban
  8       2|               után élt, jámbor, együgyű ember, életében mindenféle hivatalba
  9       2|             végett kellett.~Ez a jámbor ember tehát éjről éjre abban őszült,
 10       2|              állott.~– Jól van, együgyű ember; olvassa tovább.~Margari
 11       2|               állapotban, mint mikor az ember valakit korán reggel éhomra
 12       2|                 te! Te, dühös, vérengző ember! Hát megtörtént? Végbement?~–
 13       2|                 Valóságos eredeti noble ember. Délután be fogom nálatok
 14       2|                  ez nagyon-nagyon jeles ember.~Demeter úr nem felelt rá
 15       2|          mondták, hogy az apja is olyan ember volt, mint ő.~– Nos, mutasd
 16       2|              elrepül, akkor aztán ha az ember egyszer már asszony, nem
 17       2|                mert János nagyon büszke ember.~János úr pedig mindezek
 18       3|                                A kedves ember~Báró Hátszegi igen kedves
 19       3|               Báró Hátszegi igen kedves ember.~Van szép, férfias, büszke
 20       3|               akkor haragban voltál, az ember olyankor sokat mond.~– Au
 21       3|               körülmények, amik közt az ember kibékül.~– Ha az ember üzér,
 22       3|               az ember kibékül.~– Ha az ember üzér, ugyé? Ha az embernek
 23       4|              tart kéznél, az nem bolond ember.~Tehát gazdagsága Lapussáékéval
 24       4|               félbeszakítanak, mikor az ember szeretné tudni, hogy mi
 25       4|          megőrizzük; hanem a becsületes ember azzal biztatja magát, hogy
 26       4|           Könyörgök, nem jó lesz minden ember kezébe adni, mert furcsa
 27       4|              érdekében.~Sipos úr furcsa ember; híres, okos ügyvéd létére
 28       4|               fia igen zsugori, fösvény ember volt, kit nemhogy az udvarhoz,
 29       4|                Mert:~hogy a báró gazdag ember, azt az ide E, F, G alatt
 30       4|           bizonyítják;~hogy a báró szép ember, azt a H alatt mellékelt
 31       4|                báró testileg egészséges ember, azt az I és K alatti bizonyítványok
 32       4|            szeretni nem tud, egy gazdag ember, ki senkinek használni nem
 33       4|                miféle mérgeket tudna az ember könnyűszerével önmaga előállítani.
 34       5|           gondoltad? Hiszen más szegény ember és szegény leány is van
 35       5|            világon, van itt hely minden ember számára elég; az is hozzá
 36       5|     elszörnyűködött. Hisz ez rettenetes ember! Hát ilyenre is képes egy
 37       5|                 mondá, hogy a szerelmes ember gyanakodó és furfangos,
 38       5|               görög vagy arab szó-e az; ember, virág vagy csillag neve-e;
 39       5|              gondolok. Nyugodt, csendes ember leszek. Ahol mások kacagnak,
 40       5|            becsül, ki gazdag és előkelő ember; hanem akarsz inkább elszökni
 41       5|               óra olyan rövid, mikor az ember azt akarná, hogy hosszú
 42       5|        családtagokkal, mint egy meglett ember.~– Helybenhagyjuk – felelt
 43       5|             kegyeden kívül még csak egy ember tud; annak bizonyságaul,
 44       5|            pénzen meg lehet venni: hány ember boldog tudna lenni, ha csak
 45       5|              férfi szobája lenni. Olyan ember ez, aki szereti magát otthon
 46       5|                begyógyul. Te még boldog ember fogsz lenni valaha, s mosolyogni
 47       6|           országútra értek. Túlél ám az ember sokat, amiről azt hitte,
 48       6|                  egészen a bárónak való ember: egy olyan írástudó, akit
 49       6|             kapni mai időkben, a tanult ember mind kevély.~A delet vendéglőben
 50       6|     Henriette-nek jólesett, hogy idegen ember házához szállnak, nem vendégfogadóba.
 51       6|             kocsiajtónál egy sajátságos ember, kinél viszontagságtól roncsoltabb
 52       6|             gróf Kengyelesy igen furcsa ember. Hogy báró Hátszegi úrral
 53       6|                az a titkár olyan furcsa ember ne volna. Mint tudjuk, ez
 54       6|                tudja, hogy milyen híres ember?~– Margari hírlapokba ír? –
 55       6|                 Fatális dolog, mikor az ember után így bolondul a tulajdon
 56       6|                idegen helyen álmodik az ember első éjszaka, az be szokott
 57       6|              tömte magába a nem szegény ember gyomrába való üres süteményeket,
 58       6|                 lehető legyen, hogy két ember, aki egymást jó barátnak
 59       6|           tönkretegye egymást. Hogy egy ember beszálljon este vendégszerető
 60       6|                fölött, mint rossz szemű ember homlokernyője.~Az érkező
 61       6|                 is az a hegedű? Hisz az ember, mikor fél, rá sem igen
 62       6|                nagyon ismeri itt minden ember? Erre azután megtudta, hogy
 63       6| gerendaalkotmányok, ólnak hinné őket az ember, csak egy szobára szabva
 64       7|                életmód volt az, amin az ember pályáját végigfuthatta,
 65       7|              hogy ez nem valami halandó ember.~– Ha más nőt talál szeretni,
 66       7|          lezuhanó víz hajtja.~Ha idegen ember látná ezt a malmot, azt
 67       7|            mondaná rá, ejnye, de bolond ember lehet ennek a molnárja,
 68       7|                termetéről alig hinné az ember, hogy azon általvető zsák
 69       7|              leány. – Elmondom én, amit ember elmondhat.~– Legyen eszed,
 70       7|                 mikor két garast fog az ember a markába esküvéskor, azt
 71       7|              Fatia Negrának.~– Te derék ember vagy, domnule. Amióta vezérünk
 72       7|              Hamarább megy, és kevesebb ember kell hozzá.~Egy alacsony
 73       7|             gőzerő; az egészet csak egy ember kormányozza, ki egy forgantyú
 74       7|             föld alatt van, ahol minden ember alázatos legyen; mert nem
 75       7|        peckelték odább az aranyakat; az ember nem látott egyéb mozgató
 76       7|                 látványban!~Két szegény ember, ki tán a mindennapi kenyérért
 77       7|              földön, s amiért olyan sok ember eladja azt, amije van odafenn
 78       7|                történetet elmondhat két ember egymásnak.~– Hol jártál
 79       7|           gépekért, ezt nem bízhatja az ember másra.~– Vannak-e külföldön
 80       8|          csendes mártírium. Az önzés az ember húsával együtt él, annak
 81       8|                 legyen fekete, mert más ember szemét sérti, de az önzés
 82       8|                 minden bensőség nélküli ember volt; udvariassága neje
 83       8|               ismétlése, miket jóravaló ember restell már nőnek elmondani,
 84       8|           emberé lehetett.~Ez a szegény ember volt a pópa.~Henriette sokszor
 85       8|                Nem szegem kedvét. Az az ember ugyan egyetlenegy a világon,
 86       8|       meghívatom magamhoz. Lássa minden ember, hogy az én házamnál – nőm
 87       8|                 valódi szeretetre méltó ember.~Egy napon Henriette a szomszéd
 88       8|                 azóta nincsen itt rossz ember; aki csak találkozik vele
 89       8|                  Lehetetlennek tartá az ember törekvését. A meredek falon
 90       8|              Tán csak nem képzeli az az ember, hogy őt a vállán leviheti.~–
 91       8|                  Az még csak olyan erős ember a világon, mint én vagyok.
 92       9|       vármegyében, Tóbica Gligor, nemes ember, falu hadnagya, ahhoz akarta
 93       9|         beszélne, mint a medve, s ha az ember az állatokkal egész komolyan
 94       9|               Hanem az olyan magamforma ember nem hagyja azt látatlanul,
 95       9|              helyen állva.~– Milyen sok ember lakik itt alant – felelt
 96      10|               egyáltalán ki lehet az az ember? Ez a gondolat nem hagyá
 97      10|                 ez nem egy és ugyanazon ember; de miután e névnek már
 98      10|              akarok nyugodni, míg ez az ember kézre nem kerül; óh, a rablóvezér
 99      10|         szegényhez való”. Úr és szegény ember között nincsen társalgás.
100      10|               azért, hogy valaki gazdag ember, nem úr; a gazdag ember
101      10|                 ember, nem úr; a gazdag ember lehet igen közönséges ember;
102      10|             ember lehet igen közönséges ember; míg ezek az erdélyi mágnások
103      10|              megmutatják, hogy lehet az ember néha igen szerény birtokocska
104      10|                elriasztani, de mint egy ember, helytállnak minden közrészvétre
105      10|               Esküdjél meg rá, hogy nem ember számára kéred a szert. –
106      10|               örömét ne is kísértse meg ember leírni.~– S e tiszta örömet
107      10|                az Isten. Juon Táre erős ember, nem bánthatja ocsmány vad;
108      10|                éhes vad vagy incselkedő ember akarná őt bántani, ott van
109      10|              tanácsos. Ő nem közönséges ember, mármost összevetve a mondottakkal
110      11|                fenevad, akár meglövi az ember, akár nem, okvetlenül lesodorja
111      11|          vadászt lábáról, s minthogy az ember csontjai gyöngébbek, olyan
112      11|                Lénárd kemény természetű ember, testi fájdalmak ki nem
113      11|                 olyan merészek, hogy az ember arcát érinti szárnyuk hegye,
114      11|            nyögött, mint egy hideglelős ember; megtört szemeit olyan beszédes
115      11|            arasznyira tőle. Ő igen erős ember; csak még egy erőfeszítés
116      11|               volt.~Juon Táre igen erős ember; szerencsére, erejéhez igen
117      12|                          Mikor a gazdag ember halni készül~Egyszer csak
118      12|                 magához. Bizony különös ember az öregúr.~Majd meg mindenféle
119      12|                hogy én kemény és száraz ember vagyok. Engem nem lehet
120      12|              dorgál; tudod, hogy ő öreg ember, és beteg; azért nagyon
121      12|          Valóban, az nem volt tréfa. Az ember sokat reszkírozott volna
122      12|              élete fog ennek lenni azon ember mellett, ha te kitagadod
123      12|                 őt vagyonodból; ha azon ember kegyelmére kell szorulva
124      12|           felelt rá kegyetlenül a beteg ember. – Legyen megbüntetve kétszeresen,
125      12|           indult meg e szavakon a beteg ember, vagy még inkább haragra
126      12|               kegyes uram. Te hidegvérű ember vagy; – én is az vagyok.
127      12|              azt mondod, hogy hidegvérű ember vagy; én is az vagyok; –
128      13|                 Tudja ön; ez elveszi az ember szájának azt a bizonyos
129      13|            rögtön kocsimon.~Más kedélyű ember aligha fel nem találta volna
130      13|       kigyógyultam belőlük, mint minden ember.~– No, ön most nem mond
131      13|                világon, mint egy gazdag ember leánya. Hanem hát ez most
132      13|                fejedelem. És most ez az ember egyszerre arra a hírre ébred
133      13|               ez a férj maga is szegény ember! De hát ha gazdag – óh,
134      13|               derék, rokonszenvre méltó ember. Lángainé azt bizonyítja,
135      14|           beszéltek róla; mintha minden ember, aki tudott felőle, kihalt
136      14|           domnule, ami igaz az igaz; az ember csak elgondolja magában,
137      14|              födve, éppen úgy, mint sok ember nem bánja, ha kesztyű van
138      14|               azonban esztendőn át száz ember után fontokra megy, s a
139      14|          legfinomabb borszesszel. Ha az ember meggondolja, hogy ennyi
140      14|                rajta a feszület, minden ember úgy tekintse Anicát, mint
141      14|      villanyütés, mely egyszerre minden ember könyökét és inait megsajgatta.
142      14|     malomgépezeten át elébb leszáll két ember, azután megint kettő és
143      14|                 veszve! – ordítá minden ember, míg a katonai parancsnok
144      14|                 és egy csapat fegyveres ember sietve közelít az ércolvasztó
145      14|              pokolmenyegzőben.~Csak két ember nem veszté el lélekjelenlétét,
146      15|              Amellett Makkabesku büszke ember, és sokat tart a nemességére.
147      15|       érdemesnek tartson kirabolni; más ember pedig védje maga magát.
148      15|            házban.~– Enyje, boldogtalan ember – szólt Hátszegi türelmét
149      15|            magában, hogy ez ugyan bátor ember.~Itt Makkabesku arra a gondolatra
150      15|          békeszerető, verekedést kerülő ember volt. Inni csak bezárt szobában
151      16|              csak arra sem gondolhat az ember, hogy magát elölje, s megszabaduljon;
152      16|                 előre tudta. Aki gazdag ember hírében áll, az háttal áll
153      16|              egy igen derék, becsületes ember.~– De, látom.~– Igazán mondom.
154      16|               Rám nézve megbecsülhetlen ember, és hozzám rendkívül ragaszkodik.~–
155      16|                igen kedves és szükséges ember, s én neki sokkal tartozom.~
156      16|           persze az ilyen prókátorfajta ember itt nem lát különbséget;
157      16|                 kérek egyebet, mint egy ember kimaradását a háztól, s
158      16|              mikor egy hatalmas, gazdag ember ércszívvel tudja megtagadni
159      16|               meglevő ízében becsületes ember volt. Kár azért az egynéhány
160      16|                lovakat megnézni: műértő ember el nem indul semmi útra
161      16|                 azt mondta volna minden ember, hogy én öltem meg a csaplárosnét,
162      16|         öngyilkos szobájában időzni! Az ember mindig azt hiszi, hogy az
163      16|           ellenünk esküdött mai nap. Az ember nem hinné, ha magával nem
164      16|                 mindegyik lovon ült egy ember.~– Ez nagyon különös – gondolá
165      16|           gondolá magában. – Hiszen két ember is elhozhatta volna az előfogatot.~
166      16|             volna az előfogatot.~A négy ember közül három leszállt a lóról;
167      16|              Gerzson bácsi, kérem, négy ember érkezett ide.~Gerzson nem
168      16|               Eszébe jutott, hogy ez az ember az, akit még senki fel nem
169      16|           szabad. Ki lehet e rettenetes ember? Ki lehet ez elátkozott?~
170      17|                Leánder~Van azzal úgy az ember, hogy mikor sok esztendeig
171      17|                s ilyenkor elgondolja az ember magában, milyen csodálatos
172      17|                 megtesz.~– Tehát büszke ember az igazgató?~– Óh, rettenetesen
173      17|            igazgatója, aki olyan büszke ember, hogy ajándékot nem akar
174      17|            gyermeke lehetne, s olyan jó ember; megosztja az utolsó falatját
175      17|                 hiszen nem kénytelen az ember a vándorbothoz ragaszkodni.
176      17|                 csak egy vén, megőszült ember tudhat mosolyogni.~– Azt
177      17|               hogy reszkettek egy beteg ember előtt, akit valamennyi szívéből
178      17|    korlátoltságát észrevéteti vele; sok ember kigyógyult már a színészetből
179      17|              Meggyilkolom.~Szilárd erős ember volt, az ifjút lefegyverezte.~
180      18|                férni? A pénz elmegy; az ember halandó. Egyszer valami
181      18|                 egy kis majort, ahol az ember valami gazdaságot kezdhetne.~–
182      18|              szolgabíró egy ilyen semmi ember dolgával oly nagyon?)~–
183      18|               meg kell vallani, hogy az ember maga is érdekelve van; akkor
184      18|            bukkanni elő.~Szegény gazdag ember! Mennyi keserű órát szerzett
185      18|               egy hangya beszorul, s az ember társaságban van, nem húzhatja
186      18|                rossz kedélybe hozni; az ember utálhatja a viperát, de
187      18|         ismerősét sem szívesen látja az ember, ilyenkor az ember dühös
188      18|             látja az ember, ilyenkor az ember dühös mindenkire.~Margari
189      18|              amit ígértem. Lássa, én jó ember vagyok. Még majd többet
190      18|          engemet elfogni? Én becsületes ember vagyok, én igaz járatbani
191      18|               vagyok, én igaz járatbani ember vagyok; én nem vagyok sem
192      18|                 előtt.~– Mit akar ez az ember? Kicsoda ez az ember? Hogyan
193      18|                 az ember? Kicsoda ez az ember? Hogyan jön ez az ember
194      18|                 ember? Hogyan jön ez az ember ide? – Én nem hoztam, nekem
195      19|             volt lepve, amint a legelső ember, aki meglátta, hangos hahotával
196      19|       igyekeznek. Másnap este volt már; ember is, ló is agyon volt fáradva.
197      19|                túl egész éjjel mehet az ember, míg új állomást talál,
198      19|                lenni a víznek, mikor az ember a málé vagy haricskalisztet
199      19|         beleírva, amikre nem szokott az ember késni a válasszal.~– Megsértette
200      19|        éjszakázáshoz; kegyed pedig öreg ember (mintha Gerzson nem lett
201      19|             között; az a zsongás ott az ember füle mellett olyan édes
202      19|                  Gerzson nem volt gyáva ember, nem sokat törődött a halállal;
203      19|              hol élek meg! Nem hinné az ember, hogy milyen kevésből meg
204      21|                 e szomorú nevezetességű ember a börtönök fenekétől kezdve
205      21|               okiratok, ott vannak húsz ember vallomásai, akik mind bizonyítják,
206      21|             háznál alhatik azóta minden ember, s ha az út közben heversz
207      21|                 Abból tudom, hogy ez az ember, ez a vasképű, vaskezű ember
208      21|            ember, ez a vasképű, vaskezű ember nem az a birkaszívű állat,
209      21|             akarom venni. Embert hoztam ember ellen; annyian vagyunk,
210      21|               aztán legyen valaki vitéz ember, ha a feje fölött ég a tető!~
211      21|          kikötni. Hisz azt tudja minden ember, hogy a Fatia Negrát elfogni
212      22|              lett volna beszélve minden ember, azon kezdte minden falusi
213      22|                 ki nem fáradt, s minden ember, ki a vakmerő országúti
214      22|                szelet fog minden gyanús ember, s idejekorán megugrik előlünk.~–
215      22|                lóra, panaszkodva minden ember előtt, hogy mennyire összetörte
216      22|                Vajon mit tudhat egy vak ember?~Szilárd bevezetteté magához
217      22|             Ketten vagyunk. Mi kell, jó ember?~– Köszönöm, hogy jó embernek
218      22|                Juon Táre, a híres, erős ember, akinek a szemei kiégtek
219      22|                ki azok közül élve.~– Jó ember, bizonyos vagy afelől, hogy
220      22|          ilyesmit. Mit tudhatja egy vak ember, hogy mikor álmodik, hisz
221      22|                 véletlen rendezi; – két ember, akinek, még egymásról álmodni
222      22|              csak nem képzeled, szegény ember, hogy valaki olyan őrült
223      22|                 egyedül ennyi fegyveres ember között, velem szembe merjen
224      22|             tudom, hogy ennyi fegyveres ember között nem vagy-e te magad
225      22|            nincs egyedül: a kard is egy ember.~A vak Juon reszketett helyette.
226      22|                két szemem világa!~A vak ember keservesen kezde sírni.~–
227      22|         keservesen kezde sírni.~– Ez az ember elölte nőmet, engemet vakká
228      22|              lefordult vele, s a fekete ember egy önkénytelen kiáltással
229      22|               fölött, mint a becsületes ember bátorsága a vétkes ellen.~
230      22|            lepte meg. Látta, hogy ez az ember az, aki a sorstul el van
231      22|                 hallgatott senki, a vak ember egyedül maradt ottan, s
232      23|         kastélyban. Utána rögtön minden ember, akinek kedves az élete!
233      23|            puszta lakban, a meggyilkolt ember kísértetes tanyáján, mint
234      24|                 belevitte?~– Az a rossz ember önnek megbízottja volt.~–
235      24|                tudja ön, hogy én gazdag ember vagyok.~– Tudom; én nem
236      24|                 is ítélnek; mert minden ember irigy rám azért, mert gazdag
237      25|              nem donáció útján kapja az ember neveit, hanem fog magának
238      25|          rendelkezéseit.~Szegény gazdag ember! Még holta után is üldözte
239      25|                azért mégis, egy szegény ember, ha szemét behunyta, biztosítva
240      25|              tapodjanak. Szegény gazdag ember!~János úrra e pör elvesztése
241      25|            Csodálom még, hogy élek; más ember belehalt volna. Egy milliót
242      25|                 rajtam.”~Szegény gazdag ember! Mennyire fájt neki az,
243      25|                  minden, minden, ami az ember életét sötétté, kínzóvá,
244      25|                 szegénységnek: a gazdag ember fiából válik.~Szegény gazdagok!~