Fezejet

  1       1|         paliszander fatábla volt az, amit az ottomán fölé lehetett
  2       1|          régen nem volt ez meg amaz, amit ő olyan nagyon szeret. Hát
  3       1|           Neki aztán magyarázhattak, amit akartak.~Sőt még nevezetesebb
  4       2|              felvert doktor valamit, amit a pitvarnok bizonyosan nem
  5       2|               Nem találod furcsának, amit János mondott?~– Észemben
  6       2|              bízta, hogy elmondja-e, amit gondolt, vagy elhallgasson
  7       2|             azalatt elkészült azzal, amit felelni szükség.~– Hát,
  8       2|         elkezdett hangosan fütyülni, amit Demeter úr ki nem állhatott.~
  9       3|          Henriette mindent elfelejt, amit tudott.~A missz és Henriette
 10       3|             nem tudsz semmit, János. Amit te tudsz, azon el nem indulok.
 11       4|            pedig roppant birtokaiból amit összegyűjtött, engedi raktárban
 12       4|     valakinek a szívébe akarná ütni, amit János úr szerint nyilván
 13       4|             hogy mindennek ő az oka; amit az ártatlan teremtés sehogy
 14       4|        kóresetnek olyan diagnózisát, amit nem fürkésznek az orvosok.~
 15       4|         szólt arról senkinek semmit, amit maga gondolt; engedte a
 16       4|              világosított fel arról, amit maga gondolt.~Hanem Henriette
 17       4|              már ő egyszer hallotta, amit most Margari úr felolvas,
 18       4|        valami összefüggés birtokába, amit végtére Margari úgy igazított
 19       4|            nagyon, hogy mi lehet az, amit Henriette kisasszony úgy
 20       4|              úgy dugdos szem elől, s amit az öreg Lapussa olyan igen
 21       4|            hogy mit ér az a portéka, amit én megszerzem a nagyságos
 22       4|        azután nem fogja senki tudni, amit én tudok, mert még nem tudja
 23       4|          tőlem kapja rendes évdíját, amit azonkívül őtőle kap, az
 24       4|             közbe mérgesen János úr, amit nem vett számba senki.~–
 25       4|          aztán tettél néha olyasmit, amit nem kellett volna, amiért
 26       4|              állt a másik, az igazi, amit a tanároknak kellett látni.
 27       5|             állásod; nincs kenyered, amit valakivel megossz? Gondolkoztál
 28       5|          jellemedhez kegyelemkenyér, amit a feleség rokonai panaszosan
 29       5|               de te látnád, hogy ez, amit visel, már kopott, és a
 30       5|            nem mond, vagy le nem ír, amit csak mi ketten ismerünk,
 31       5|             szó nekem megmondja azt, amit érez; – és amit emberész
 32       5|       megmondja azt, amit érez; – és amit emberész be nem ér.~– Teremtő
 33       5|            bátyám mondja meg ezt is, amit most felfedeztem, azon uraknak,
 34       5|             tisztán…! nem mondom el, amit akartam.~– Azt akarta bátyám
 35       5|         Paroxizmusban ejtett beszéd, amit gyógyult korodban magad
 36       5|             azt teheted magad ellen, amit akarsz; neked mindössze
 37       5|         valamennyiünknek magyarázni, amit nem ért.~Ugyanez órában
 38       5|         fásult gondtalansággal tevé, amit az öreg parancsolt, s elővonta
 39       5|           alá az ördöngös fűtőszert, amit burnótnak neveznek. – Ne
 40       5|           Harmadszor: azon iratokat, amit nagyatyám ismer, adják vissza
 41       5|            bizonyos nevet, vagy mit, amit kegyeden kívül még csak
 42       5|          minden kényelme, kívánsága, amit pénzen meg lehet venni:
 43       5|              vagy ahhoz. Fogadd meg, amit én tanácsolok. Eredj vissza
 44       6|             volna valahol a világon, amit nekem kellett volna elintézni.
 45       6|          vágás Hátszeginek is szólt, amit a grófné egy oldalpillantással
 46       6|        eltávozása közben meghallani, amit a gróf mondott felőle Hátszeginek,
 47       6|         jósorsra, hogy tegyen velem, amit nekem tetszik, talán nem
 48       6|          Elmondott előtte sok olyat, amit fiatal hölgyek csak legbizalmasabb
 49       6|              hogy mit álmodott, mert amit idegen helyen álmodik az
 50       6|        nagyon jól esnék neki valami, amit ő még ezen fölyül is tud.~
 51       6|         gyors szava és tevés-vevése, amit úgy hínak nálunk, hogy tűzrőlpattant.~
 52       6|         szembe, s ráhagyott mindent, amit az mondogatott neki. Akik
 53       6|             Marcinak?~– Maradt biza, amit a tömlöcben csinált; a verse
 54       6|             olyan nyelven beszélnek, amit ő sohasem hallott életében.~
 55       7|        viselős azzal a nemes érccel, amit valami bohó „csak chimérának”
 56       7|              nem fog beszélni abból, amit látott. Nekem magamnak is
 57       7|              a leány. – Elmondom én, amit ember elmondhat.~– Legyen
 58       7|            az esküt mondasd el vele, amit mindenkinek mondani kell;
 59       7|              valamit abból kibeszél, amit meglát.~– Készen vagyok
 60       7|           egy látott képet is abból, amit ez órában meg fog tudni.~
 61       7|          izzadtunk abban a munkában, amit most egy óra alatt elvégez
 62       7|             hibásan nyomott aranyat, amit, ha meglátnak nálad, az
 63       7|            akarom tőled visszakapni, amit a Fatia Negra adott. Az
 64       7|           aranyat, mind a keresztet, amit két órával elébb a Fatia
 65       8|         mindennap, hallanád mindazt, amit mond, látnád egészen közelről!~
 66       8|          Parancsoljon velem. Minden, amit kigondolt, már annyi, mintha
 67       8|        havonkint egy olyan nyelvért, amit csak a parasztok beszélnek!~
 68      10|            arra a falusi batyubálra, amit a borfalvi özvegy papné
 69      10|        elmenni a jótékonysági bálra; amit valami leégett falu számára
 70      10|        ékszert bizonyosan ő küldi, s amit ebben kérdez, arra az leend
 71      10|         fekete pillangó – ugyanaz, – amit amaz irtóztató éjszakán, –
 72      10|            ábrándját is. Még azt is, amit csak Isten olvashatott szívében.~
 73      10|            Attól fogva kezdte hinni, amit férjétől mindig hallott: „
 74      10|         tapasztalá magukviseletében, amit otthon nem látott, hogy
 75      10|         lakik, a jeges völgyben van; amit azért neveznek így, mert
 76      10|        megijeszt; félek a magánytól, amit azelőtt kerestem; idegeim
 77      11|          szíves őket magukra hagyni; amit Clementine, igen természetesen,
 78      11|             az állat mindent értene, amit az emberek egymás közt beszélnek.~–
 79      11|               Elmondék neki mindent, amit nagyságodtól megtudtam.
 80      11|                  Csak te feleld azt, amit súgok.~A kísértő bosszús
 81      11|        akarsz megölni, meghallgatom, amit beszélsz.~A rabló belement
 82      11|             szó, az nem volt beszéd, amit az első percben ellenfeléhez
 83      11|             Előttem a fehér sziklán, amit a hold reá sütött, olyan
 84      11|       férfiáé. Ne féljen, asszonyom, amit megígértem, megteszem. Ön
 85      11|         szabad megtudni senkinek; de amit ígértem, azt beváltom. Meglehet,
 86      11|         fenekén nem lakik. Ha attól, amit magam ez órában kigondoltam,
 87      12|       arkánumokat hordatott rakásra; amit csak reklámokban olvasott,
 88      12|        használ semmit a nyájaskodás. Amit ez öregember föltett magában,
 89      12|            óra alatt kicsikarni azt, amit én hónapok alatt jól elzártam,
 90      12|        hónapok alatt jól elzártam, s amit én föltettem magamban, abban
 91      12|              gondolom. Azt gondolom, amit te nagyon jól tudsz. Akarom,
 92      12|         számára; – ő megjavíthatlan; amit keres magának, azt megtalálja;
 93      12|        rögtön megosztja testvérével, amit neki hagytam; óh, mert ez
 94      12|            ellenem föl mert lázadni. Amit felhoztál, az csak eggyel
 95      12|            ok arra, hogy azt tegyem, amit régóta elhatároztam. Kacagnom
 96      12|       Lángainé nem ügyelt most arra, amit János beszél, hanem végső
 97      12|     szívedhez az én szívemből. Tégy, amit tetszik! Írass, amit tetszik.
 98      12|           Tégy, amit tetszik! Írass, amit tetszik. Majd ha nekem nem
 99      12|              nekem nem fog tetszeni, amit írattál – én tenni fogok
100      12|             Hogy én nem tehetem azt, amit akarok? János! János, kérlek,
101      12|           rovásra jegyeztél mindent, amit gyermekeid, unokáid mondtak
102      12|            isten legyen veled. Tedd, amit gondolsz; én nem foglak
103      13|  vadászestéken mindazt visszanyerte, amit a kengyelesi látogatás alkalmával
104      13|             tudja azt bőven költeni, amit magával hozott.~Szilárdnak
105      13|    mondanivalóm van önhöz. Igen sok, amit önnek meg kell tudni tőlem.
106      13|             tartotta meg legjobban – amit a gróftól hallott. Tréfát
107      13|         Tréfát űznek vele.~Tehetnek, amit akarnak.~A grófné halkan
108      13|        másodikat. A világ beszéljen, amit neki tetszik. Amilyen keveset
109      13|              mi az a kegyelemkenyér, amit egy férj ád annak a nőnek,
110      13|              Szilárd. – Az a kenyér, amit én ajánlottam neki, az csak
111      13|           nagyon elgondolkozik azon, amit beszélek, édes Vámhidy;
112      13|            Ezerfélét beszélnek róla, amit én nem akarok elmondani.
113      14|            győzne arra mind felelni, amit te kérdezgetsz? – szólt
114      14|            ez mind meg fog történni, amit én mondtam; mert az én álmaim
115      14|           kesztyű van húzva a kézre, amit megcsókol.~– Csak hát lenne
116      14|       Lúcsiában; ott hallgassuk meg, amit te beszélsz, s esküdtessük
117      14|               Azután tegye mindenki, amit te parancsolsz; mert legokosabb
118      14|              a leány arra való, hogy amit a férfi hazudik, azt legyen,
119      14|             sült izzó parázs felett, amit kétfelől forgattak, s hosszú
120      14|              jött elő! A bíbor ruha, amit viselt, nem látszott az
121      14|                S te mégis megtetted, amit mondtam – szólt a Fatia
122      14|       üvegtalapzatú „sziget” képezé, amit ismernek mindannyian, akik
123      14|              meggyőződni a csodáról, amit másnak nem hitt, s az alakoskodó
124      14|             sötét járáson keresztül, amit rajta kívül senki sem ismer;
125      15|             taksálni, azok fizetnek, amit akarnak. Ha valaki nem kérdi,
126      15|           hogy itt még sohasem volt; amit különben magam is nagyon
127      16|   emlékezteti; akkor aztán megbánta, amit mondott, és elkezdte a homlokát
128      16|               A kártyaadósság olyan, amit két napnál tovább fizetetlen
129      16|         Férjemtől nem akartam kérni; amit igen rosszul cselekedtem.
130      16|              is tartoznék rá mindaz, amit elbeszélt.~– Csak most ne
131      16|           láttam magam azt az ütést, amit Makkabesku a fejére kapott
132      16|              Makkabeusok történetét, amit most a világgal, mint új
133      16|           grófné engem megtisztel; s amit én minden bizonnyal nagy
134      16|              veszek.~– Lehetetlen.~– Amit én mondok, az mindig lehetséges;
135      16|           forintos váltóról van szó, amit Kálmán kimentésére a grófné
136      16|          nemes lelkű atyai szerepet, amit ebben a drámában neje osztott
137      16|         kevés pénzt viszek magammal; amit pedig legjobban féltek,
138      16|        ellenzeni semmit sem szoktam, amit egyszer fejébe vett.~– Vigyázni
139      16|              járásnyira lehetett, de amit a sánta lovakkal csak estefelé
140      16|            nő –, én mindent odaadok, amit önök kívánnak. Itt van tárcám;
141      16|          dühös kétségbeesés volt az, amit érzett. Eszébe jutott, hogy
142      16| megszabadítsa; olyan titokkal bírva, amit tudni senkinek sem volna
143      17|          próbálnak egy új teátrumot; amit estére fognak előadni; meg
144      17|            házról házra a cédulákat, amit pedig úgy tudom, hogy még
145      17|           visszaveheti a pénztárnál, amit befizetett.~Amint azonban
146      17|              a szeméten egy rosszat, amit már elhajítottak, azt teszem
147      17|            de olyanra nem emlékszem, amit be nem mernék vallani.~Szilárd
148      17|         Bizonyos váltóról beszélnek, amit ön testvére nevével adott
149      17|             a legóriásibb bolondság, amit ön elkövethetne. Önnek jóvá
150      17|           Kálmán mindent megmondott, amit kelle.~– Mármost megígéri
151      18|              Ha valaki megtudja azt, amit én tudok, akkor becsuknak
152      18|             lócsiszár a vak lováról, amit a vásáron másnak a nyakába
153      18|          itten van a kétszáz forint, amit ígértem. Lássa, én jó ember
154      18|              neki a törvényes díjat, amit per útján kapott volna,
155      19|            mégis pedig ez a legelső, amit meg kell mondani, s azután
156      19|             elvonná figyelmét arról, amit nem lát: folyvást Hátszegit
157      19|              és a bárónővel történt; amit ti itt velem tesztek, az
158      19|   gyönyörűséggel hallgatta. Azontúl, amit látott, az mind álom volt.
159      19|           nagyon ügyesen lehet inni.~Amit azonban egy párt lépett
160      19|         mondani azt a hat vad nevet, amit az imént elmondott.~A pópa
161      19|           naponkint azt láttam, hogy amit angyalnak hittem benne,
162      19|            Nem akarom elhíresztelni, amit neki írtam.~– Jól van. Amiatt
163      19|              állítólagos garázdaság, amit Hátszegi ráfogott. Eszerint
164      19|       szolgálatot. Tegye ön gyorsan, amit mondék.~A pap parancsoló
165      19|              át azt az iratcsomagot, amit megőrzésül átadtam most;
166      19|           most; senkivel ne tudassa, amit abból megtudott, hanem tartsa
167      19|                 ez mind szentül van, amit elmondtál, de efelől senkinek
168      20|              meglehet, hogy az írás, amit a dászkál adott, nem is
169      21|              világos összeköttetést, amit e szomorú nevezetességű
170      21|              Tréfa volt és művészet, amit eddig tett; csak ezután
171      21|          indulnak a százszor annyit, amit még el kellene érni, s amiért
172      22|        szemeidnek, ne beszélj arról, amit egy óra múlva akarsz tenni,
173      22|              értem jön és hazavezet. Amit kegyes utazók adnak, azt
174      22|         Elmondta nekik, hogy mindaz, amit a vármegyék hajtói tehetnek,
175      22|            te hidd el azt uram, hogy amit a Fatia Negra kimondott,
176      22|    sokadmagával?~– Nem hiszed, uram, amit mondtam; pedig úgy lesz.
177      22|               hogy nem álmodtad azt, amit nekem elmondtál?~– Tudod,
178      22|        senkinek se szóljon; ha való, amit bejelentett, jutalmát megkapja
179      22|        idegent.~– De ez valódi nyom, amit felleltem. Nem olyan embereknél
180      22|        rosszul égő szivarnak a tüze, amit valami mennyei pipás elhajított.
181      22|           fegyverre ne bízd magadat, amit frissből nem töltöttél saját
182      22|        elszánt düh lepte meg szívét, amit csak azok ismernek, akiknek
183      23|           urak azalatt érkeznek meg, amit én nagyon sajnálni fogok.
184      23|            történeten törné a fejét, amit válaszul adjon.~Annyit mondott,
185      23|               elmondva neki mindent, amit regeképpen felőle hallott.~
186      23|         dallamot kezdett el dúdolni, amit egyszer megszeretett. Sokszor
187      23|            nem történhetik-e az meg, amit annyian hisznek? Hátha azoknak
188      23|           hallani, s oly rémes volt, amit álmodott, oly félelmetes
189      23|               oly félelmetes a hang, amit hallott, hogy felébredt
190      24|              esztendeig.~– Az a per, amit Lángainé kezdett ön ellen,
191      25|            forint és huszönöt garas, amit méltóztassék nekem megküldeni,