Fezejet

  1       1|       legyen kin tölteni bosszúját, igen következetesen valami hibát
  2       1|       Makszika? Maga katona lesz.~– Igen – felelt a fiú durcásan
  3       1|      elkezdett sírni.~Mint mondják, igen jó, gyöngéd anyja volt;
  4       1|         eltérő, hogy minden öltönye igen feszes, ing- és mellénygombjait
  5       1|             elsőbbséget; s egyúttal igen jó mulatságot szereznek
  6       1|            már, hogy ezek a virágok igen nagyok, ilyet csak az oláh
  7       2|             kabátban járok télen.~– Igen, mert eladtad a télit, semmirevaló!
  8       3|          kedves ember~Báró Hátszegi igen kedves ember.~Van szép,
  9       3|        hanem háztüzet jött nézni.~– Igen. Olyasvalami. Kitaláltad,
 10       3|         szemrehányólag az özvegy.~– Igen, de a báró igen derék férfi! (
 11       3|           özvegy.~– Igen, de a báró igen derék férfi! (Ezt is az
 12       4|            meg kell neki adni, hogy igen kellemes társalgó; mindig
 13       4|           gyermek megmérgezve?~– De igen. Mégpedig rézoldattal.~–
 14       4|           jó partit csinálhatna).~– Igen könnyen meghalhatna bele.
 15       4|    veszedelmen kívül van már?~– Óh, igen. Ámbátor sokkal nagyobb
 16       4|          amit az öreg Lapussa olyan igen szeretne megtalálni; hisz
 17       4|            átlátta, hogy biz ezeket igen nagy oka lehetett Demeter
 18       4|             regényolvasást?~Margari igen bizodalmas arcot öltött,
 19       4|   bizodalmas arcot öltött, miközben igen ügyesen tudta a nyakát félregörbíteni:~–
 20       4|              hanem az én holtáig.~– Igen, igen az ön holtáig.~– De
 21       4|        hanem az én holtáig.~– Igen, igen az ön holtáig.~– De hátha
 22       4|            bárói címet. Ennek a fia igen zsugori, fösvény ember volt,
 23       4|      igazolják.~Lénárd báró ereiben igen sok nemzet vére foly már.
 24       4|      szörnyeteg! a gyalázatos! – Ez igen ingerlő olvasmány volt.~
 25       4|             levertség nőttön növése igen mulatságos ellentét volt
 26       4|         erre a szóra, édes öcsém?~– Igen – suttogá az ifjú halkan.~–
 27       4|           Meg kell vallani, hogy ez igen szép és nagy áldozat. Ti
 28       5|        hevesen a mondást az ügyész; igen rosszul van. Gyermekeknek
 29       5|        valamit. Óh, a szerelmes nők igen ravaszok. Azt a szót velem
 30       5|    paroxizmusnak vége legyen. Azért igen kérem, legyen szíves mentül
 31       5|           volt tőled. Igaz, hogy mi igen rosszul bántunk veled, különösen
 32       5|           tenned. Látod, most ezzel igen sok galibát csináltál mind
 33       5|         szomorú képet, mint te itt, igen erős volt, és elhatározott;
 34       5|             vár parancsnoka. Óh, ez igen derék, okos leány Egy könnyet
 35       5|        nagyon fog örülni, mert ő is igen szeret téged; jobban mint
 36       5|         illő dísszel. A menyasszony igen bátran viselte megát az
 37       6|            voltak. Férje egyébiránt igen udvarias és előzékeny volt
 38       6|             melynek tégla mellvédje igen alkalmas volt arra, hogy
 39       6|            tűzve a lakodalom napja. Igen derék, szép leány volt a
 40       6| patriarkális vacsorához, a bort sem igen nagyon kellett kínálni,
 41       6|     akadályoz; azért a bal kezemmel igen jól tudom kormányozni a
 42       6|           mi az a vérmedve? A medve igen szelíd, ártatlan állat különben,
 43       6|              Hiába! Gyermek ez még!~Igen szép nap volt az utazásra;
 44       6|           Hogy az a gróf Kengyelesy igen furcsa ember. Hogy báró
 45       6|       beszélik.~Henriette-nek pedig igen mindegy volt, akármit beszélnek
 46       6|          grófot enyelgő neje.~– Óh, igen, kedvesem. Azt álmodtam,
 47       6|            kivett a cifra tálból, s igen jóízűnek találta, bár nem
 48       6|          tudni, hogy a nagyságos úr igen jól hegedül?~Ezt Henriette
 49       6|            valóban nem tudta.~– Óh, igen szépen tudja; nincs az a
 50       6|            szomorú nótát.~Lénárdnak igen megtetszett az; kikiáltott
 51       6|            ember, mikor fél, rá sem igen ismer. Be is vitt neki első
 52       6|           nagyságos úré, hogy attól igen mérsékelt haszonbért fizetnek,
 53       7|             ötven esztendeig, annak igen egyszerű magyarázata van.~
 54       7|           azt mondta, hogy elutazik igen messze.~– Pedig már két
 55       7|        viselnek?~– Akkor megölöm.~– Igen, ha ráismernél. De te még
 56       7|       medrében léptettek tovább.~Ez igen jó út azoknak, akik nem
 57       7|            most a másik szobában?~– Igen. Tudom, hogy szeretsz, hogy
 58       8|       nagyon sokszor elmondták már.~Igen ritkán is volt odahaza;
 59       8|            az úrnőt a kerítésen át, igen szép tiszta magyarsággal
 60       9|        kellett.~Medvével találkozni igen elhatározott vadásznak van
 61      10|          lennének számosan, kik önt igen szívesen fogadnák, kikből
 62      10|             nyárszak vége felé; ott igen vidám, barátságos társaskörök
 63      10|         szívességgel volt iránta, s igen örömest hallgatá, amiket
 64      10|        beléegyezett.~– Az kedvesem, igen csinos bál lesz; ott lesz
 65      10|            évig volt kertész; azzal igen jól fogunk mulatni. Ön ott
 66      10|          valaki, akinek nevét olyan igen fáj kimondani. Annyira belebeszélte
 67      10|        történt dolgokról. Henriette igen szépen kifőzte magában,
 68      10|            volt egy pár kicsiny, de igen ragyogó gyémántszeme. A
 69      10|           gyémántok közt.~Henriette igen édesen volt meglepetve.~
 70      10|          intézte cselszövénynek. Az igen szép, hogy a jövendő így
 71      10|          van már. Egyébiránt nem is igen fogja azt senkinek mutogatni;
 72      10|             bírta bérben, akik mind igen nagy kitüntetésnek vették,
 73      10|    reszketésben voltak; ki amellett igen vidám beszélgető volt, csakhogy
 74      10|          bókot mondta rá, hogy azok igen szépen illenek a hófehér
 75      10|      tisztelgők serege fogta körül, igen örvendtek rajta, nagyon
 76      10|            úr; a gazdag ember lehet igen közönséges ember; míg ezek
 77      10|            hogy lehet az ember néha igen szerény birtokocska mellett
 78      10|           nem tűrnek magukon, azért igen sűrű náluk a párbajeset,
 79      10|          vele mint aki holdvilágnál igen riasztónak talált egy tájat,
 80      10|          vajákos nő jőve hozzám egy igen nehéz kérdésben lelkét megnyugtatandó.
 81      10|           szabad. Kivált hajdanában igen sűrűen látogatták mindenféle
 82      10|    ragasztva. Egyszer jártam ottan; igen kedves, regényes hely. Ott
 83      10|         kastélya, láthatja nagysád, igen erős helyőrséggel van ellátva,
 84      11|           okozták; mikor még nem is igen engedte sebeit bekötözni,
 85      11|       eltávozásával a férfivendégek igen derülten kezdtek mulatni,
 86      11|          Henriette-re, s Clementine igen természetesnek találta,
 87      11|            hagyni; amit Clementine, igen természetesen, megfoghatónak
 88      11|          völgy felé. Az út arrafelé igen rossz és veszedelmes. Szerencsémre,
 89      11|             sokáig.~– Itt járt ő?~– Igen; azt mondá, tehozzád siet.~–
 90      11|     lélegzetét elszorította; a kürt igen gyönge és szakadozott hangot
 91      11|         mint egy arasznyira tőle. Ő igen erős ember; csak még egy
 92      11|            ordítása volt.~Juon Táre igen erős ember; szerencsére,
 93      11|        ember; szerencsére, erejéhez igen csendes, félrevonuló természete
 94      11|        tudni, hogy ez nem igaz. Óh, igen sokan fognak énrám fogcsikorgatva
 95      11|          felőlem hallani. Nemsokára igen sokat.~A fáta szép szelíden
 96      12|       bőrére kenni.~Engedte magának igen sokba kerülni a gyógyítást.
 97      12|          nem cselekedte, sőt inkább igen nagy rábeszélésébe került
 98      12|            Csak nem gondolod?…~– De igen is, gondolom. Azt gondolom,
 99      12|         apádról maradt rád valamid? Igen, egy csomó fizetetlen adósság.
100      13|          megnyithatni.~Mert Aradnak igen elegáns közönsége van; Pest
101      13|         osztály,) kit míveltségeért igen dicsérnek, ki megyegyűléseken
102      13|      megyegyűléseken már egypárszor igen értelmesen meg is szólalt:
103      13|            vigyázzon magára; az egy igen csodálatos asszony; már
104      13|         szokás szerinti feszességét igen hamar megtörték a gróf bizarr
105      13|             mondanivalóm van önhöz. Igen sok, amit önnek meg kell
106      13|             öltözködni. A grófnőnek igen szép szemei voltak, és igen
107      13|         igen szép szemei voltak, és igen szépen tudott mosolyogni
108      13|       mosolyogni velük. A grófnőnek igen szép kis szája volt, s ha
109      13|    megszólalt, még szebb lett, mert igen elmésen tudott beszélni.
110      13|             s az nagyon, nagyon, de igen nagyon szerencsétlen …~Szilárdnak
111      13|    elmondani. Azoknak nagyobb része igen rossz. Henriette megtudva
112      13|          Pestről – monda Szilárd.~– Igen? Nos?~– Mindent megtudtam.
113      13|            hogy mindent még nem; de igen sokat.~– Szóljon kérem.
114      13|             hajdan főnököm volt, és igen derék, rokonszenvre méltó
115      13|             Henriette-nek ő ismerte igen jól!~– Összeüt ez esettel
116      13|            nagyon jól ismeri nejét. Igen jól érzi ő azt előre, hogy
117      14|  megcsalnálak, és mást szeretnék?~– Igen; akkor is szeretnélek Anica,
118      14|            ki kell venni a hasznát; igen sok emberünk van, aki sokat
119      14|            csak egy hétig várnod?~– Igen, igen – mondá a leány, és
120      14|           egy hétig várnod?~– Igen, igen – mondá a leány, és gondolta
121      14|        hízelkedéssel közelíte felé, igen ügyesen tettetve babonás
122      16|         elronták Hátszegi kedélyét. Igen mogorván tért haza, s Henriette
123      16|        fiatalembert a társaságokban igen nyíltan kitünteti.~Ez kezdett
124      16|         hitte – ő maga is.~A grófné igen szívesen látta, s amint
125      16|       jutott eszébe, hogy hiszen az igen tragikus eset, ami Szilárdot
126      16|     visszajött a szobából a grófnő, igen jókedvűnek látszott, egész
127      16|       ajkához érinté; ami tudvalevő igen bizodalmas pantomia.~És
128      16|          látszik, nagysádtok között igen mély és bizodalmas viszony
129      16|       viszony örvend magának.~– Óh, igen bizodalmas. Ez egy igen
130      16|             igen bizodalmas. Ez egy igen derék, becsületes ember.~–
131      16|         rendkívül ragaszkodik.~– Az igen szép tőle.~– Óh, kedves
132      16|              kedves barátom, én egy igen ostoba bajba keveredtem;
133      16|              mikor Bécsben laktunk, igen belejöttem a kártyázásba.
134      16|       belejöttem a kártyázásba. Ott igen nagyba ment. Egy este nemcsak
135      16|             nem akartam kérni; amit igen rosszul cselekedtem. Kaptam
136      16|            hogy rám nézve ő valóban igen kedves és szükséges ember,
137      16|         Mert uzsorát nem fizetek!~– Igen törvényes és keresztyéni
138      16|         Hátszeginének, tudatva vele igen barátságos módon, hogy sikerült
139      16|          járt fel s alá szobájában, igen természetesnek találva,
140      16|          mert azokban is bizonyosan igen becsületes lélek lakott.
141      16|            látta, hogy Gerzson urat igen rosszul választá neje lebeszélésére
142      16|           hogy az a derék csárdásné igen jóízűen, magyarosan tud
143      16|           itt, amíg értem jönnek.~– Igen, vén disznó, hogy azalatt
144      16|    egyet-mást a hintóból, s azontúl igen csendesen volt.~Henriette
145      16|           kaland után vágyó kedvből igen tekintélyes gazdag család
146      16|        aztán bizonyosan az a bor is igen erős. Hadd pihenjen. A múlt
147      17|            művészetet minden időben igen nagyra becsülte.~Dacára
148      17|        egyelőre el ne vadítsa –, én igen nagyra becsülöm a színészetet
149      17|          kedves Leánder, sőt inkább igen is nagyon keresik, s azon
150      17|        vagyok.~– Kedves Leánder, az igen szép, ha valaki azt mondhatja
151      17|             ön nekem itt elmondott, igen nagy fontossággal bírnak.
152      17|       vallomásom?~– A törvény előtt igen. De én szeretném, ha rokonaival
153      18|           egész nap pörlekedik, ami igen természetes: aki harminc
154      18|      nagyságos úr, ami csak kell.~– Igen, majd a nagyságos úr bolond,
155      18|             derült fel előtte, hogy igen ám, de azon a hintón Makszikát
156      18|  százforintjába szokott kerülni: ez igen költséges szenvedély. Éspedig
157      18|              Énrólam tud mindent?~– Igen, mindent tudok.~– Hát nem
158      18|             hogy én parancsoltam.~– Igen! Igen a nagys… maga parancsolta;
159      18|            én parancsoltam.~– Igen! Igen a nagys… maga parancsolta;
160      19|           felőle, mert ez rám nézve igen komoly dolog. Én semmi tréfát
161      19|          barátom, tudd meg, hogy te igen rosszul viselted magadat;
162      19|                ez nem tréfa. Ez egy igen tragikus eset, ami énvelem
163      19|            ti itt velem tesztek, az igen rossz elmésség, és azt kikérem
164      19|             maradni; meglehet, hogy igen sokáig tart. Te addig ne
165      19|             első kínálásra mindjárt igen szívesen hozzálátott, olyanformán,
166      19|           készíteni, ugyebár?~– Óh, igen, hiszen nincsen feleségem.~–
167      19|             utazott külföldön is?~– Igen, uram, mégpedig saját alkalmatosságomon,
168      19|          kimegyek a méhesbe, ott is igen jól tudok alunni; van egy
169      19|              Ha éppen tudni akarja, igen.~– Erősen megsértette?~–
170      21|     Satrakovics Gerzson egy idő óta igen sajátságos időtöltést talált
171      21|            akarsz lenni, vagy mi?~– Igen, az akarok lenni, országos
172      21|       élethosszig tartó fogságra.~– Igen, a Lúcsia-barlangi pénzverőket.~–
173      21|            ki az eleven emberből?~– Igen, én azt hiszem.~– De ha
174      21|             csárdát, s azon esetben igen erélyesen tudták volna magukat
175      21|           látva; hanem azt az egyet igen jól tudhatták előre, hogy
176      21|         Senki sem követte. A rablók igen okosak voltak azt belátni,
177      22|           hogy senki más ne hallja. Igen sürgetős tudatnivalói vannak.~
178      22|          Még az sincs meg.~– No, én igen sok jó adattal tudnék önnek
179      22|             a kardalnoknőket; hanem igen meg lesz lepetve, majd ha
180      22|        kacagott.~– Becsületemre, ez igen jó ötlet! Én magam is azt
181      22|       reggel Szebenbe rándulok, nőm igen szívesen látandja önöket.~
182      22|          ura kard nélkül nem jár.~– Igen; de pisztolyaim is vannak.~–
183      22|           Fatia Negra bal kézzel is igen jól tud hajítani; ha jókor
184      22|            s futott odább. Most már igen egyenlő erővel haladtak,
185      24|             volt a kalapja mellett; igen szomorú arcot iparkodott
186      24|              én magam jöttem. Pedig igen fontos ügyben akarok kegyeddel
187      24|            a nevét, az el fog dőlni igen rövid idő alatt, s annak