Fezejet

  1       1|            ez panaszkodni, ha olyan jó titoktartásra nem volna
  2       1|             teszi senki, úgyé? Mert jó mégis az öreg Lapussa szeme
  3       1|          egyéb szót nem hall, mint „jó reggelt” és „jó éjszakát”,
  4       1|         hall, mint „jó reggelt” és „jó éjszakát”, akik soha se
  5       1|           béreltem magamnak.~– Úgy? Jó mulatást.~A delnő vállat
  6       1|           sírni.~Mint mondják, igen jó, gyöngéd anyja volt; egy
  7       1|        elsőbbséget; s egyúttal igen jó mulatságot szereznek neki
  8       1|       kezdett töprenkedni, hogy nem jó lenne-e neki elmenni a szobából
  9       2|           hozza ide nekem. Kap érte jó ajándékot.~– Igenis, mindjárt,
 10       2|            példálózott, hogy bizony jó lesz sietni mindenféle tanulnivalóval,
 11       2|             Azzal nevetve, mint aki jó szíve túlbuzgalmával nem
 12       4|           ad el búzát együtt, mikor jó ára van. Ez a legbiztosabb
 13       4|         akarta mondani, mikor olyan jó partit csinálhatna).~– Igen
 14       4|        egyszerre mind a kettő.~– De jó, hogy egyszerre engemet
 15       4|         Utoljára is, hetek múlva, a jó isten meg az áldott természet
 16       4|          vágynám a sírban feküdni – jó mélyen.”~– Unom magamat
 17       4|              azok nem izgatók.~– Az jó lesz.~Mindjárt utasítást
 18       4|    kisasszony magára ne maradjon.~A jó lélek azt gondolta magában,
 19       4|               Az istenre kérem önt, jó Margari. Egy nyugtalanságom
 20       4|             ugye, megteszi ön, édes jó Margari, amire kérem önt?~
 21       4|           parancsoljon.~– Én nagyon jó fogok önhöz lenni, egész
 22       4|            alássan, eddig is nagyon jó volt a kisasszony hozzám
 23       4|       titkot árulni; majd egy olyan jó, kedves teremtés titkát
 24       4|            ismernie; ki tudja, mire jó az embernek egynémely dolgot
 25       4|             ő számára állt ott, egy jó puha karosszékbe süllyeszté
 26       4|         valakivel.~– Könyörgök, nem jó lesz minden ember kezébe
 27       4|        tőlük. Különben, ha mindjárt jó egészségben, és itthon lett
 28       4|          ezeket tartom túlnyomóknak jó tulajdonai felett. Mert:~
 29       4|       ügyvéd úr, hogy Henriette-nek jó lesz a báróhoz nőül menni?
 30       4|             át rajta minél elébb.~– Jó! Ne fáradj. Mondottnak veszem.
 31       4|          légy helyettem édesapja.~A jó öregúrnak elborította a
 32       4|       másikba, ahol nem válnak el a jó barátok többé egymástól,
 33       4|           ott összetalálkozom az én jó kedves Istvánommal, s ha
 34       4|  rézkrajcárokat egy üvegszelencében jó erős sós ecet közé tesznek,
 35       4|           készíts azt te is… Óh, én jó istenem! Miről gondolkoznak
 36       5|         állhatá tovább; odaborult a jó öregúr keblére, kezét ajkához
 37       6|            Pesttől Erdély belsejéig jó egy hétig lehetett utazni,
 38       6|            Clementine-nek mindenütt jó, ahol urak laknak.~Végre
 39       6|       szerencsém van nagysádtokhoz. Jó, hogy előre megírta Lénárd
 40       6|        fogja tanulni, nekem van egy jó, szelíd paripám, olyan mint
 41       6|         kezdett, már akkor a hajtók jó közel jártak; őz, farkas
 42       6| veszélyekkel tudnak játszani, s azt jó mulatságnak nevezik.~– Az
 43       6|          mindig gondoskodott a sors jó mulatságáról, ha néha ő
 44       6|             férje oda utasítá, hogy jó lesz korán lepihenni, mert
 45       6|          jutott eszébe, hogy milyen jó volna abban ottan elmaradni!
 46       6|           körítve, a házberendezése jó ízlésről, a gazdaságé jó
 47       6|            jó ízlésről, a gazdaságé jó tiszttartóról tanúskodott.~
 48       6|       nagyon unalmas emberek!”~Ez a jó fennhangon adott vágás Hátszeginek
 49       6|         amint a férfiak eltávoztak, jó éjt kívánva átkarolá, s
 50       6|         megszólalása.~– Bizony csak jó földe van ennek a pusztának.~
 51       6|           ennek a jámbornak azzal a jó földdel? Nem mindegy-e az
 52       6|         hogy két ember, aki egymást jó barátnak nevezi, ilyen hidegvérrel
 53       6|          neki? Szalonnás tarhonyát, jó paprikás tokányt, vagy jobb
 54       6|          jó-e a bor?~– A bor mindig jó.~– Van-e elég?~– Elég soha
 55       6|          szellőztetni visznek, héj, jó lesz télen, úgyis rossz
 56       6|        konyhájába, s elkészítenem a jó gulyáshúst, ahogy ismertem
 57       6|              felkeltek helyükből, s jó éjszakát kívánva, elhagyták
 58       7|             rajta hasznuk évenkint, jó időben, rossz időben 150-
 59       7|           léptettek tovább.~Ez igen jó út azoknak, akik nem óhajtják,
 60       7|            az világított!~Valóságos jó, tiszta arany, tűzben folyóvá
 61       7|        valaki. Aztán ez már tanú!~– Jó helyen van. Anica kezén:
 62       7|         pénz olvasva, asszony verve jó; légy jelen a kiszámolásnál.~–
 63       7|            azt, kedves lyánkám, nem jó volna megtudnod, hogy én
 64       7|         maradj te apád házánál, ott jó helyen vagy magadnak is,
 65       7|            közel? Ezen a szíven nem jó feküdni két ilyen veszedelmes
 66       7|            ismernie a barlangnak, s jó tolvajkulcsokkal ellátva
 67       8|            szép tiszta magyarsággal jó napot kívánt neki, s azáltal
 68       8|            félbeszakítá a beszédet, jó éjt kívánt a pópának, s
 69       8|           völgyben.~Csakhogy ami út jó az öszvérnek és a poroszkának,
 70       8|           ide.~– Norok bun, domna! (Jó estét, asszonyom.)~(Még
 71       8|            neki abban az állapotban jó estét köszönni.)~– Egy kicsit
 72       8|           gúzzsal mind a négy lábát jó erősen összekötözé. Akkor
 73       8|             csak játékbul; – az nem jó volna, ha mink egyszer haragbul
 74       9|      egyszer az jutott eszébe, hogy jó volna neki tán Mariórától
 75      10|            azok között van egy régi jó ismerősöm, nálam négy évig
 76      10|        ajándékba, szükséges, hogy a jó öregnek írjak, és megnyugtassam,
 77      10|      ameddig sírnia jólesett.~Olyan jó hely a férj keble az asszony
 78      10|             különböző rangosztályok jó egyetértésben élhetnek egymás
 79      10|           legtöbb havasi pásztorral jó ismeretségben él; azokat
 80      10|           féltették egymást. Nagyon jó ott abban a magányban lenni:
 81      10|     akarnának tőle elvenni? Mariára jó helyen van, ahová hógörgetegek
 82      10|            lakik abban az emberben. Jó tőle óvakodni, de ujjat
 83      10|             túróval; Clementine-nek jó étvágya szokott lenni, az
 84      11|             friss dér is hullott rá jó sűrűn, ami által az oly
 85      11|          medvét közelebb nem éri, s jó szerencsére célba vette
 86      11|         azonban, amint észrevette a jó szándékot, egyikéhez azon
 87      11|        valahol elmaradt, vadászkése jó, hogy saját testébe nem
 88      11|             Ha önkényt velem jössz, jó helyre viszlek gyermekeddel
 89      11|            a hold reá sütött, olyan jó célpont volt egy nehézkesen
 90      12|          bizton remélem.~– Tehát te jó embernek ismersz engem?
 91      12|          hogy bocsásson meg, ezután jó fogsz lenni; borulj oda
 92      12|          ura akar lenni. Rokonainak jó hírt, nevet szerezni! Ez
 93      12|         volt hozzá hízelgő …~– Az a jó! – felelt rá kegyetlenül
 94      13|             alispán mindkettőjüknek jó ismerősük volt, ott megbarátkoztak.
 95      13|             legyen; eszébe jussanak jó tanácsaim, s mihelyt idejét
 96      13|       idejét találja, lásson valami jó parti után, mert addig ezer
 97      13|          meg az is igaz, hogy nincs jó parti a világon, mert minden
 98      13|           képpel azt viszonzá, hogy jó lesz, tehát holnap reggel
 99      13|           félreismerhetlen.~– Édes, jó Szilárd – szólt a grófnő
100      13|             játékot űzni. Nekem egy jó, áldott férjem van, akit
101      13|          irányában alkalmazni; de a jó szívet mindig tisztelem,
102      14|    egyetlenegy leányom, szép leány, jó leány is; de hát mit használ? –
103      14|           akkor kezdődnek majd a mi jó napjaink.~Az öreg Onuc szívét
104      15|       Hídvártól Gyulafehérvárig egy jó napi járóföld van, még a
105      15|          olyan olcsón utazni, olyan jó bort inni, olyan tiszta
106      15|         hanem félig szívességből és jó barátságból; számadásai
107      15|          még állítani, úgy feldűlt. Jó, hogy magam a lovakat hajtottam,
108      16|         mind a két asszonyra!~S még jó képet kellett csinálnia
109      16|             fogja sejteni?~– No, ez jó gondolat.~Hanem azért mégsem
110      16|            találta Hátszegi annyira jó gondolatnak neje ötletét,
111      16|            egyedül utazik.~Szegény, jó öregúr, olyan büszke volt
112      16|           gondolod? No hát jól van. Jó lesz, ha korán indulunk.~–
113      16|  Gondoskodtam számotokra egy kulacs jó hegyaljairól – szólt Lénárd
114      16|         Dombegyháza körül különösen jó feldűlni való utak vannak.~–
115      16|        megköszönte neki, hogy ilyen jó volt hozzá, s Gerzson úr
116      16|             gyorsítani futást, ahol jó az út, lassítani, ahol döcögős,
117      16|            az állatra! Itt van, ni. Jó szerencse, ha éjszakára
118      16|             akkkasztófára való! – S jó, hogy a lovak túlsó felén
119      16|      ismerem a csaplárosnét; nagyon jó asszony, egész éjjel mesélt
120      16|          Eszem a lelkit! – De drága jó szíve van. – No jó, hát
121      16|            drága jó szíve van. – No jó, hát maradjunk annál. Ha
122      16|        magyarosan tud főzni; majd a jó vacsora kárpótolni fogja
123      16|   tarisznyában, ősi szokás szerint, jó sonkát és marhapecsenyét
124      16|          ijedünk meg az éhségtől.~A jó öregúr azzal kiszedte az
125      16|            becsülettel. Különben is jó étvágya volt, a nemebédelés,
126      16|       kanyarított a kenyere mellé a jó piros sonkából, hogy gyönyörűség
127      16|    megőrülnék bele.~– Észem a drága jó szívét; de minden szavából
128      16|       mondjunk egymásnak meséket.~– Jó lesz; majd én mesélek Gerzson
129      16|         dohányfüstöt? Óh, be áldott jó teremtés. S nem fájdul meg
130      16|             a szerencsémmel. Így is jó lesz.~Henriette azután megint
131      16|            tudni, hogy mi történt …~Jó kora reggel volt már, mikorra
132      17|             el talált aludni, s már jó késő reggel volt, midőn
133      17|       egészen új darab. Néha vannak jó napjaik is: mikor vásár
134      17|           gyermeke lehetne, s olyan jó ember; megosztja az utolsó
135      17|             elfogadok ajándékba egy jó kalapot azzal a föltétellel,
136      17|      szeretik.~– Megbocsásson, régi jó barátom: megbocsásson. Önt
137      17|        melyre az volt írva:~„Kedves jó barátom. Köszönöm önnek
138      18|         hanem ő. Óh, a Margarit nem jó megharagítani. A Margari
139      18|       szertelenül örült, hogy ilyen jó üzletet csinált. Egy alkalmatlan
140      18|         legtöbb szerencsés utazást, jó mulatást, s egyéb afféle
141      18|      pihentette a fejét, hogy ugyan jó, hogy ez a Margari valahára
142      18|             amit ígértem. Lássa, én jó ember vagyok. Még majd többet
143      18|        ismerős hangon megszólítá:~– Jó reggelt a tekintetes úrnak.~
144      18|           úgy meredt meg János úr a jó reggelt kívánó tekintetétől.
145      18|           mondott neki:~– Uram, nem jó az embernek piszkos eszközöket
146      19|    szenvedhetett. Az útját állta.~– Jó estét kívánok, nagyságos
147      19|           uram.~– Mit kívánsz nekem jó estét, ostoba szamár? Szólítottalak
148      19|             én arra fel, hogy nekem jó estét kívánj? Mintha én
149      19|        estét kívánj? Mintha én a te jó estéd kedveért jöttem volna
150      19|         irigyelhetné tőlem.~– Tehát jó éjt, uram.~– Jó éjszakát.~
151      19|               Tehát jó éjt, uram.~– Jó éjszakát.~A pitvarajtóban
152      19|      Gerzson azt hitte, hogy nagyon jó lesz neki megvárni, hogy
153      19|           levélben ez volt:~„Kedves jó Gerzson bátyám! Az isten
154      19|         hangzott belülről.~– Minden jó lélek dicséri az Urat.~–
155      21|           ijedten a gyeplűkbe, hogy jó idején félretérjen az imperatu
156      21|              amazoknak „válogatott” jó lovaik voltak.~A főhadnagy
157      22|       összegyűjtött vizet, mely itt jó mély volt, s mely fölött
158      22|            Ketten vagyunk. Mi kell, jó ember?~– Köszönöm, hogy
159      22|             ember?~– Köszönöm, hogy jó embernek nevezett, domnule;
160      22|    szabadulna ki azok közül élve.~– Jó ember, bizonyos vagy afelől,
161      22|        egymásnak, hogy „adjon isten jó napot”.~Hátszegi hamarább
162      22|        sincs meg.~– No, én igen sok jó adattal tudnék önnek szolgálni
163      22|               Becsületemre, ez igen jó ötlet! Én magam is azt hiszem,
164      22|         pisztolyaidból. Kisütni nem jó lesz, mert vadálláson vagyunk,
165      22|           figyelmeztetésnek, és két jó vontcsövű pisztolyából kiszedte
166      22|            eléggé ki van-e fenve.~– Jó kard, nagyon jó kard, domnule;
167      22|            fenve.~– Jó kard, nagyon jó kard, domnule; ne félj semmit;
168      23|        inkább, minthogy nem egészen jó barátságban él Lénárddal.~
169      23|          belépjen, aki férjével nem jó barátságban él. Kalandozó
170      23|      eszméletét veszteni, ami olyan jó lett volna rá nézve. Kiáltani
171      24|         bele ne keveredtem volna.~– Jó. Én tudok egy módot önt
172      24|          Azon alul nem alkuszunk.~– Jó, azt mondtam, hogy mindenbe
173      24|           amint Sipostól kicsalta a jó tanácsot, rögtön postakocsit
174      24| szívességtételét még meg is kellett jó erősen fizetni, ahogy azt
175      24|            fizetni, ahogy azt Sipos jó előre tudta.~Henriette nem
176      25|           érdemelt nagynénjétől egy jó szót sem. Hinné-e valaki,
177      25|          nem iparkodik mellé jutni, jó parti volna ám az; ő ezt
178      25|      mentheté? Ki tudja, miért volt jó Szilárdnak úgy kerülni minden