Fezejet

  1       1|     ököllel és csizmasarkkal, hogy mind elijednek rá.~Ah, ez a kis
  2       1|            volt tizenkétféle étel: mind hideg étkek, mert a meleget
  3       2|            diákul és tótul, azt is mind a hármat egymással keverve,
  4       2|            francia regény van, azt mind sorban felolvassa Demeter
  5       2|         volt, vagy pedig azt, hogy mind a ketten megölték már egymást,
  6       3|           ordító hanggal támadt rá mind a kettő, duettben kiáltva:~–
  7       4|    spekulációja volt; a határnapon mind az ezer részvényt elhozta
  8       4|          magaviseletéből, kik most mind olyan hangon beszélnek vele,
  9       4|        inni a kisasszony, azt neki mind elő kellett hordani, megmutogatni.
 10       4|            cukor, hol a kanál? Azt mind meg kellett neki látni.~–
 11       4|            pohárból enni, inni, az mind veszedelmes. Legegészségesebb
 12       4|      mérgezési eset egy időben, és mind a kettő gondatlanság, edények
 13       4|      Ugyebár? Azok az ezüstmívesek mind csalnak.~– Nem csalnak,
 14       4|      különös, hogy ilyen egyszerre mind a kettő.~– De jó, hogy egyszerre
 15       4|            leánykánkat.~– Remélem, mind a kettőt megszabadítandom;
 16       4|       ennyi. Az iratokat ott lelte mind szépen összekötve.~És most
 17       4|    csomagot, azt gondolva, hogy őt mind a kisasszony, mind az öregúr
 18       4|         hogy őt mind a kisasszony, mind az öregúr valami szörnyű,
 19       4|     mármost elolvasta a penzumokat mind, végtül végig. És azután
 20       4|         olvasott bennük?~– Igenis, mind végigolvastam.~– Azt én
 21       4|           ezután, és hogy mi ennek mind az oka. Ezt én mind tudom:
 22       4|          ennek mind az oka. Ezt én mind tudom: itt van nálam a zsebemben.~
 23       4|    elkezdte olvasni. A családtagok mind lornyont ragadtak, úgy hallgatták,
 24       5|            való az!~A dorgált ifjú mind e percig hallgatott, most
 25       5|            tiszta hangon mondta:~– Mind igaz, úgy van.~– Rosszul
 26       5|          más férfival; de én ennek mind ne higgyek, amíg ő egy szót
 27       5|               kiálta fel Sipos úr, mind a tíz ujjával gyér hajába
 28       5|          hitte, hogy ezek a szemek mind szívén szúrnak lassan keresztül.~–
 29       5|         igen sok galibát csináltál mind saját magadnak, mind más
 30       5|     csináltál mind saját magadnak, mind más embereknek is. Ülj le,
 31       5|      nagyatyám ismer, adják vissza mind annak, akit azok legjobban
 32       6|            időkben, a tanult ember mind kevély.~A delet vendéglőben
 33       6|         vendéglőben töltötték; ott mind a négyen nagyon keveset
 34       6| rókavadászatot rendeztem; ezek itt mind rókavadászok; reményljük,
 35       6|           dohányzacskó, acél, kova mind nálam van; megint csak megyek
 36       6|            éppen annyit ér, mintha mind az öt megvolna. Igaz, hogy
 37       6|            s egymásután belelőttem mind a kettőt. Erre irtózatos
 38       6|      egyenesen rám rohant, s nekem mind a két lövésem kárban; most
 39       6|       oláhok megsebzették, s miket mind el tudott vinni. Valóban,
 40       6|         felelt rá Hátszegi, s arra mind a két férfi nevetett.~Henriett-nek
 41       6|            a körülfekvő puszta itt mind a nagyságos úré, hogy attól
 42       6|            be fognak szállni, azok mind a nagyságos úr jószágain
 43       7|            Zalatnától Verespatakig mind viselős azzal a nemes érccel,
 44       7|          kőhányások fedik, amikben mind arany volt valaha.~Még a
 45       7|            kettős.~Az öreg Onucnak mind a tízszer a nyelve hegyén
 46       7|           Fatia Negra ölébe, kinek mind e néma csodák szót fogadnak
 47       7|            kettősen volt meg rajta mind a Szűz Mária-kép, mind a
 48       7|       rajta mind a Szűz Mária-kép, mind a fejedelmi alak.~A vén
 49       7|   holdtölte, utolsó negyed; ezt én mind végignéztem, és egyszer
 50       7|             s az aztán rossz volna mind a kettőnkre nézve. Csak
 51       7|        tárgynak; nesze, neked adom mind a kettőt.~– Miért teszed
 52       7|            találta már felakasztva mind a hibás aranyat, mind a
 53       7|  felakasztva mind a hibás aranyat, mind a keresztet, amit két órával
 54       8|          illendő honoráriumért; és mind ez a nemes emberbaráti szenvedély
 55       8|      találkozik vele úton-útfélen, mind kezet csókol neki.~Ismét
 56       8|          elfogdosá, azután gúzzsal mind a négy lábát jó erősen összekötözé.
 57       8|         mely még mindig reszketett mind a négy lábán; lemosta fejéről
 58       9|          alant – felelt ő –, és az mind be van zárva.~Képzelni,
 59      10|      szoktak alakulni: azokban önt mind várják; előre örülnek jövetelének,
 60      10|        családja bírta bérben, akik mind igen nagy kitüntetésnek
 61      10|         karjaiba, akit úgy gyűlölt mind ez ideig, s aki a legirtóztatóbb
 62      10|           felé: mintha megtámadnák mind egy távollévő nevében.~–
 63      10|          mondtam rá, hogy az nekem mind nem kell: azzal én meg nem
 64      11|       ismét újra kezdődött a tusa; mind a két férfi erejét megfeszítve
 65      11|      ellenfelén, s azzal egyszerre mind a ketten hanyatt-homlok
 66      12|            félsz tőlem? – Pedig az mind nem használ semmit. Nem
 67      12|            azokat szidni.~Hanem ez mind nem használt semmit. Demeter
 68      13|            pusztáin levő kastélyok mind úgy egy csoportban vannak
 69      13|          leánya. Hanem hát ez most mind csekély baj: férjhez adták
 70      13| nagyatyjának levelet nem írt; hogy mind ő, mind férje odahaza az
 71      13|      levelet nem írt; hogy mind ő, mind férje odahaza az öregúr
 72      14|          bohó szád! Ki győzne arra mind felelni, amit te kérdezgetsz? –
 73      14|            leány.~– Várj, pedig ez mind meg fog történni, amit én
 74      14|  megesküdni, és akik jelen vannak, mind erre fognak esküdni örök
 75      14|         fölfelé állt.~A jelenlevők mind elszörnyedve bámulának oda.
 76      14|   vízirányosra emelte.~Mikor aztán mind a leány, mind az arany a
 77      14|          Mikor aztán mind a leány, mind az arany a levegőben libegett;
 78      14|            Fatia Negrát.~– Ez most mind a tied.~A kalandor odafutott
 79      14|       kezeit, okosabban teendé, ha mind a kettővel felkap egyet
 80      14|         lassankint lesznek százan; mind fegyveres férfiak, mind
 81      14|            mind fegyveres férfiak, mind egyformán öltözve, a fegyver
 82      14|          gépek, olvasztó műhelyek, mind a régi rendben voltak hagyva,
 83      15|              Hüh, domnule! – szólt mind a két kezével tarkójához
 84      15|               húzd föl a sárkányát mind a két csőnek, s tartsd a
 85      15|     kulccsal az ajtót.~Pável gazda mind ezt engedte történni; a
 86      15|            a feje fölött lőttél el mind a kétszer.~– Akkor meg kellene
 87      16|          Szerette volna összetépni mind a kettőt.~Milyen szép bolondot
 88      16|          érte. – Óh, hogy dühödött mind a két asszonyra!~S még jó
 89      16|           gyönyörű társaságok; azt mind elmulasztani. Csak legalább
 90      16|   rosszkedvében találkozott, annak mind reszketőssé lettek a kezei.~
 91      16|             ha nem látom.~Ez ugyan mind nem volt igaz, de annál
 92      16|           egy negyedórát haladtak, mind a négy ló, ki jobb, ki bal,
 93      16|          nélkül az odábbmehetésre. Mind a négy lovunk megsántult;
 94      16|   szegénylegények is ismernek már, mind kezet csókolt sorba, mikor
 95      16|            cselédek a temetés után mind elillantak, hogy tanúbizonyságul
 96      16| megiszogasd.~– Úgy segéljen, uram, mind megecetesedett az, amint
 97      16|         meg. El ne lopd őket, mert mind a négy sánta, elfognak rajta.
 98      16|           nem történt volna; elébb mind a négy lovunk fele úton
 99      16|           mert az jegygyűrűm!~– Ez mind semmiség – suttoga a Fatia
100      17|           is félig gyerek, a többi mind asszonyság és kisasszony,
101      17|           meg **; „azok tudniillik mind asszonyságok”, magyarázá
102      17|        hangoknak, hogy a szereplők mind nőneműek férfiruhában.~–
103      17|            nők vele maradtak, mert mind nagyon szeretik. Egyen kívül
104      17|            akkor aztán elfordultak mind a ketten, hogy könnyeiket
105      18|             tán azért hogy az esze mind a fejében gyűljön össze,
106      18|           Gondolja maga, hogy erre mind rá lehet venni a nagyságos
107      18|         Margari a gesztikulációval mind szétszórta a szobában a
108      18|    mindannyian boldogok.~Nem! Neki mind a három millió kellett; –
109      18|      cselédség fogta körül, akiket mind meg fognak esketni ellene,
110      18|            helyen! Kiesett a fogam mind, odavagyok. Sohase látok
111      18|          nyöszörgött, és sántított mind a két lábára, s valami kis
112      18|  bizodalmas embere vagyok.~Eközben mind szorosabban igyekezett János
113      18|           sem adhatná vissza, mert mind a két fél egyszerre elkezdett
114      19|           itt volt. Az ablaktáblák mind be voltak téve a háznál,
115      19|        hogy bizonyosan kinn vannak mind a lóversenyen. Ez volt a
116      19|            sántítva; anélkül, hogy mind e látvány elvonná figyelmét
117      19|   valamennyien, akik megpillanták, mind elkezdtek nevetni, és ujjaikkal
118      19|             először is Hátszeginek mind a négy lovát megsántítottad,
119      19|     lornyettemmel. De valamennyien mind láttuk. No, ugyebár?~Többen
120      19|           Azontúl, amit látott, az mind álom volt. Henriette visszatért
121      19|       akkor zsemlyéket és kulacsot mind elzárta útitáskájába. Azután
122      19|        hallatára – hisz ezek nekem mind új emberek.~– Előre tudtam,
123      19|          Egy kicsit nevettek rajta mind a ketten. Azután a pópa
124      19|         Ezek valóságos élő emberek mind; pedig nem mindegyik érdemli.~–
125      19|         angyalnak hittem benne, az mind ördög volt. Ő itt valóságos
126      19|          egy szögletszobában, azon mind a kettőn keresztülsütött:
127      19|            a halál küszöbén állunk mind a ketten.~Gerzson nem volt
128      19|             szólt Gerzson úr –, ez mind szentül van, amit elmondtál,
129      20|           órában találkozik, annak mind megreszketősödik a keze.~
130      20|       hogyan került ismét haza, ez mind örök titok marad. A nő soha
131      20|        adtam fel a törvénynek őket mind, hogy egy emberen bosszút
132      20|          házát, bányáit, érctörőit mind. Engemet odahívattak. Azt
133      21|      erőszakoskodásoknak; azokat ő mind összefüggésbe bírta hozni
134      21| büszkeséget is.~Persze, hogy ideát mind kinevették vele. Eddigi
135      21|        húsz ember vallomásai, akik mind bizonyítják, hogy Onuc,
136      21|   huszonötödik volt a Fatia Negra.~Mind a huszonnégynek fekete fátyol
137      21|      bélésükkel kifelé fordítva és mind ellátva karddal, csákánnyal
138      21|            terve, hogy a lovasokat mind a hídra csalja, s akkor
139      21|     törődött azzal, hogy ellenfele mind erőre, mind ügyességre túlnyomó
140      21|         hogy ellenfele mind erőre, mind ügyességre túlnyomó fölötte,
141      21|   megérkező cimboráinak, mire azok mind leugráltak lovaikról, nem
142      22|           szavaiért, őt nevezte ki mind a hat vármegye a furfangos
143      22|             emiatt a szálfák kérge mind fölrepedezett, és az egész
144      22|        férfi esküdt cimborája volt mind. Titkos összejövetelük volt
145      22|            szoktak sokat tréfálni. Mind azt mondták, hogy pandúrokat
146      22|          lett volna egymásra.~– Mi mind a ketten vadászni járunk,
147      22|         Hídvárt meglátogatni, ahol mind saját magam, mind nőm részéről
148      22|             ahol mind saját magam, mind nőm részéről a legszívesebb
149      22|            A visszarablott aranyak mind meg voltak keresztezve,
150      22|        arról az ajánlatomról, hogy mind kastélyom, mind egyéb birtokomban
151      22| ajánlatomról, hogy mind kastélyom, mind egyéb birtokomban levő úri
152      22| megrettenve.~– Ugye ahogy alusznak mind, s nem ébred föl egy sem?
153      22|            ki nem dördült. Azok is mind gyalázatosan meg voltak
154      22|            tartozik a csodák közé.~Mind a két fél egyszerre támadt;
155      23|        találjam őket.~Henriette-et mind nem nagyon látszott ez az
156      23|     bízhatta volna magát; cselédei mind férjétől fizetett kémek
157      23|         amilyeneket ő ismert, azok mind frakkban, kabátban jártak; –
158      23|            fűtől, fától!~De biz az mind hiába volt már; a szökevény
159      23|        úrnőt, s a később érkezőket mind azzal a hittel várták, hogy
160      23|     holdvilág besütött az ablakon, mind a három szobán végiglátott.~
161      24|       eszébe fognak jutni.~– Annak mind Lángainé volt az oka. Arra
162      25|            meg kell neki törni, ha mind a ketten tönkremegyünk is
163      25|         meg ennyi jutalmat.” Ez is mind sikertelen volt; mintha
164      25|        megsárgult és lehullt, azok mind el vannak téve, imakönyvbe
165      25|       Kálmán halálhíre; ez a többi mind kínzó ábránd, teljesülhetlen