Fezejet

6501      23|                   hogy azalatt kijátszva a cselédség őrködő figyelmét,
6502      23|             veszthessen.~Mit fog mondani a báró úr, ha ezt megtudja?
6503      23|                 lő, akit elől-utol talál a kastélyban. Utána rögtön
6504      23|                  az mind hiába volt már; a szökevény több mint kétórai
6505      23|                tért nyert üldözői előtt, a hegyek, erdők között úgy
6506      23|                tikkadtan érkeztek vissza a kastélyba inasok, vadászok,
6507      23|                csatlósok; mindenki azzal a reménnyel, hogy talán a
6508      23|                  a reménnyel, hogy talán a másik találta meg az úrnőt,
6509      23|                  találta meg az úrnőt, s a később érkezőket mind azzal
6510      23|              később érkezőket mind azzal a hittel várták, hogy talán
6511      23|             hozni …~– – Henriette, amint a kertészleánynak megmondá,
6512      23|           nótáját dalolni, egyet kerülve a park kígyóútjain, a fácányos
6513      23|              kerülve a park kígyóútjain, a fácányos kert ajtaján át
6514      23|                mindenütt az út mentében, a fák között haladva, sietett
6515      23|               melyet felismerni segített a barátságos holdvilág.~Senki
6516      23|                  olyan messziről elkezdé a csörömpölést, hogy elég
6517      23|               magát elrejteni szem elől.~A félelem erőt adott idegeinek.
6518      23|                   hogy alig sétált végig a parkon, már kimerültnek
6519      23|               dombtetőről visszatekinte; a hídvári kastély tornyát
6520      23|                kastély tornyát látta még a völgyben, de a távol ködeitől
6521      23|                 látta még a völgyben, de a távol ködeitől kéken, s
6522      23|         valamelyike azon ablakoknak, mik a hídvári kastélyból, mint
6523      23|        elárulhatná, sietve igyekezett le a völgybe, melynek összeboruló
6524      23|               összeboruló rengetegei még a holdvilág elől is eltakarták.~
6525      23|            robogó csörtetések hangzottak a targally között; éjjel járó
6526      23|                 küldött kém volna az is: a gyönge teremtés szíve reszketett;
6527      23|                 Azért mégis nagyobb volt a félelem, mit Hídvárról elhozott,
6528      23|                  százszorta nyugalmasabb a rémséges erdő, álmukban
6529      23|                  mellé, mikor ezen járt. A vadászlaknak itt kell már
6530      23|               nemigen találni rá. Jobbra a rózsabokroktól rejtik azt
6531      23|                 ajtaja előtt állt.~Amint a kilincsre tevé kezét, akkor
6532      23|                Csak el kellett fordítani a kilincset, hogy ez aggodalma
6533      23|                ajtó most is nyitva volt.~A küszöbön megállva, reszkető
6534      23|                  az ajtót maga mögött, s a másik szobáét nyitá fel.
6535      23|                fel. Ott sem felelt senki a felhívására. A harmadik
6536      23|              felelt senki a felhívására. A harmadik szoba szinte nyitva
6537      23|             rendesen, sőt még egy ablaka a gyümölcsös felé is kitárva;
6538      23|             kitárva; különben minden úgy a maga helyén, ahogy rendesen
6539      23|            találni: fegyverek, nyugágy s a vizeskorsó az asztalon.~
6540      23|                  vizeskorsó az asztalon.~A ház öreg gazdája bizonyosan
6541      23|                  öreg gazdája bizonyosan a leshelyen, s reggelig nem
6542      23|               hogy az nem volna illendő, a ház gazdáját kizárni saját
6543      23|          munkában tartá, akkor elkezdtek a felszabadult képzelem zsibbasztó
6544      23|                 még alatta látható volna a vérfolt a padlón?~Talán
6545      23|                  látható volna a vérfolt a padlón?~Talán éppen e szobában
6546      23|          rohanták meg őket? Itt hangzott a nő halálsikoltása, itt küzdött
6547      23|              halálsikoltása, itt küzdött a férj irtózatos tusát gyilkosaival;
6548      23|                 könyörögtek térden állva a gyermekek a véres kezű embereknek,
6549      23|                 térden állva a gyermekek a véres kezű embereknek, hogy
6550      23|               bántsák őket; itt feküdtek a véres hullák egymásra hányva,
6551      23|                 azoknak van igazuk, hogy a túlvilággal nincs megszakítva
6552      23|                  átjár innen oda, akként a halott onnan visszajárhat?~
6553      23|               akik már meghaltak, s akik a vendéget elfogadják, akik
6554      23|                 akik tán mellette ülnek, a láthatlan házigazdák és
6555      23|              akkor otthontalan lélek van a szobában, annak a lehelete
6556      23|              lélek van a szobában, annak a lehelete veti az üvegre
6557      23|                  lehelete veti az üvegre a párafoltot.~Olyan félve
6558      23|                  nézett az ablakok felé.~A magányban vissza kezde térni
6559      23|               ezt sem folytathatta soká; a hosszas sietős útban ki
6560      23|           kénytelen volt ledűlni pihenni a nyugágyra.~Néhányszor végigborzadt
6561      23|                  keresett szívének abban a gondolatban, hogy mégis
6562      23|                ismeretlen puszta lakban, a meggyilkolt ember kísértetes
6563      23|            otthon; s inkább jöjjenek fel a föld alul a hideg rémvilág
6564      23|                 jöjjenek fel a föld alul a hideg rémvilág nyugtalan
6565      23|              megátkozott éjszakát. Ennél a gondolatnál elnyomta az
6566      23|          gondolatnál elnyomta az álom, – a kín. –~Mintegy félóráig
6567      23|                 álmodott, oly félelmetes a hang, amit hallott, hogy
6568      23|             nesznek.~Azt képzelé kivenni a mély csendben, hogy sebesen
6569      23|              hallá. Látta, hogy hol van! A holdvilág besütött az ablakon,
6570      23|                besütött az ablakon, mind a három szobán végiglátott.~
6571      23|            szobán végiglátott.~Egyszerre a kert felőli ablakon, honnan
6572      23|              kert felőli ablakon, honnan a hold bevilágított, egy sötét
6573      23|              sötét alak jelent meg, mely a holdvilágot egy percre elfogta.~
6574      23|                ablakon, s lihegve futott a két szobán keresztül, be
6575      23|                 két szobán keresztül, be a harmadikba, ahol a fegyverek
6576      23|         keresztül, be a harmadikba, ahol a fegyverek álltak. Henriette
6577      23|               megismerte azt.~-– Ez volt a Fatia Negra! Ez a Fatia
6578      23|                Ez volt a Fatia Negra! Ez a Fatia Negra háza.~S még
6579      23|                  még ez nem volt minden.~A Fatia Negra nyomában rohant
6580      23|               néhány lépésnyire történt.~A Fatia Negra beugrott a fegyverterembe,
6581      23|                   A Fatia Negra beugrott a fegyverterembe, s lekapott
6582      23|                 s lekapott egy pisztolyt a falról.~Szilárd az ajtó
6583      23|               szólt ekkor halkabb hangon a Fatia Negra, csaknem rekedten,
6584      23|             utolérni. Én önnek, esküszöm a halálra, holnap húszezer
6585      23|                nyomorult féreg! Homlokod a pisztoly szája előtt, egy
6586      23|            ellenem mersz törni. Akarod-e a fejedet megtartani?~– Én
6587      23|                 fejedet megtartani?~– Én a te fejedet akarom elvinni –
6588      23|                   és még egy lépést tett a kalandor felé.~– Az én fejemet?
6589      23|                  én fejemet? Hahaha! Ezt a fejet, te? Ezt a fejet itt?
6590      23|             Hahaha! Ezt a fejet, te? Ezt a fejet itt? No, hát nesze! …~
6591      23|               átható sikoly rezzenté meg a két halálra küzdő ellenfelet,
6592      23|                halálra küzdő ellenfelet, a mellékszobában egy fehér
6593      23|                  fehér alak omlott végig a földön.~A másik percben
6594      23|              alak omlott végig a földön.~A másik percben eldördült
6595      23|                  másik percben eldördült a fegyver, s a Fatia Negra –
6596      23|           percben eldördült a fegyver, s a Fatia Negra – élettelenül
6597      23|                   élettelenül hanyatlott a szőnyegekre vissza.~Amikor
6598      23|                   hát nesze!”, amikor az a sikoltás hangzott: akkor
6599      23|               sikoltás hangzott: akkor ő a pisztoly száját hirtelen
6600      23|                érzett magára aláhullani.~A Fatia Negra csakugyan nem
6601      23|                csakugyan nem adta fejét. A lövés semmivé tette azt.~
6602      23|                  meg senki, hogy ki volt a Fatia Negra.~
6603      24|                 meg, s mindannyiszor azt a választ kapta vissza, hogy
6604      24|                  minden összeköttetésről a Lapussa-családdal ama fatális
6605      24|                 egyig abban álltak, hogy a pörös felek mennyi rosszat
6606      24|                  többé sem az egyik, sem a másik félnek, kik a kíméletlenséget
6607      24|                  sem a másik félnek, kik a kíméletlenséget oly tökélyre
6608      24|              ügyvédeik kezdték restellni a dolgot.~Legjobban bántotta
6609      24|               dolgot.~Legjobban bántotta a puritán érzelmű férfiút
6610      24|                 érzelmű férfiút az, hogy a legtöbb botrány a meghalt
6611      24|                   hogy a legtöbb botrány a meghalt Lapussa Demeter
6612      24|           ellenfele, mint maga Lángainé.~A hetedszer hasztalan kéretés
6613      24|                  úr Siposnál.~Gyász volt a kalapja mellett; igen szomorú
6614      24|                 már hallani.~– Látja ezt a kalapom mellett? – szólt
6615      24|               szólt János úr érzékenyen, a felkötött gyászra mutatva.~
6616      24|              gondolta, hogy János megint a megholt Demeter urat kezdi
6617      24|               Nos mi történt?~– Hátszegi a Marosba fulladt.~– Lehetetlen!
6618      24|                 hogy paripája elragadta, a zablája kettétörött, nem
6619      24|               mikor Hátszegi látta, hogy a ló a magas partról akar
6620      24|                Hátszegi látta, hogy a ló a magas partról akar leugrani
6621      24|              magas partról akar leugrani a vízbe, le akart ugrani a
6622      24|                 a vízbe, le akart ugrani a nyeregből; azonban sarkantyúja
6623      24|              sarkantyúja szerencsétlenül a kengyelbe akadt, s a ló
6624      24|     szerencsétlenül a kengyelbe akadt, s a ló magával rántotta őt a
6625      24|                 a ló magával rántotta őt a magasból a folyóba. Ott
6626      24|           magával rántotta őt a magasból a folyóba. Ott a vízben fejjel
6627      24|                  magasból a folyóba. Ott a vízben fejjel lefelé, lábbal
6628      24|                erőködött magán segíteni; a megbőszült paripa átúszott
6629      24|          megbőszült paripa átúszott vele a túlpartra, szüntelen maga
6630      24|             szüntelen maga után hurcolva a szerencsétlent, s mire a
6631      24|                 a szerencsétlent, s mire a túlsó partra ért, úgy összerugdalta
6632      24|            partra ért, úgy összerugdalta a fejét, hogy arcára sem lehetett
6633      24|              többé. Ma egy hete temették a hídvári családi sírboltba;
6634      24|                 kegyelmednek nem küldtek a halotti jelentésből.~– Hm,
6635      24|                  akar ez most.~– Igazán, a szívem hasad meg érte, tessék
6636      24|                pénzviszonyok minket abba a sajnálatos helyzetbe hoztak,
6637      24|            öregúr végrendelete dacára is a kerekvári domíniumot átengedem
6638      24|                 húgomnak.~– Mert több rá a költség, mint a jövedelem.~–
6639      24|                  több rá a költség, mint a jövedelem.~– No, ne tréfálózzék
6640      24|                képes. Engemet félreismer a világ. Engemet fukarnak
6641      24|            hisznek, kapzsinak; pedig, ha a szívembe láthatnának.~–
6642      24|                  tettem?~– Olvassa végig a perét ellenük, s eszébe
6643      24|              hogy őrült volt.~– Bámultam a hidegvért, amivel ezt tudta
6644      24|                 kimondanom – mindazokban a vétségekben ártatlanok,
6645      24|            egyetértésem lett volna azzal a rossz emberrel, aki őt ebbe
6646      24|                  őt ebbe belevitte?~– Az a rossz ember önnek megbízottja
6647      24|               tagadom.~– Tudom. Csakhogy a mi bizonyítékaink erősebbek
6648      24|              földönfutó, szegény Hisz ön a bírák megvesztegethetlenségében?~–
6649      24|      megvesztegethetlenségében?~– Hiszek a világos igazság kényszerítő
6650      24|           hatalmában.~– Ha én akarom, ez a per elhúzódhatik húsz esztendeig.~–
6651      24|       elhúzódhatik húsz esztendeig.~– Az a per, amit Lángainé kezdett
6652      24|           kezdett ön ellen, elhúzódhatik a világ végeig, ahhoz énnekem
6653      24|                nem az én bajom, hanem az a másik per, mely az én védencemnek,
6654      24|     vándorkomédiás, tisztára fogja mosni a nevét, az el fog dőlni igen
6655      24|                    Tudja ön, mit? Dobjuk a tűzbe ezt az egész pert.
6656      24|                  hogy cudarul benne ülök a tintában. Kénytelen vagyok
6657      24|                ellenfelemhez folyamodni. A váltó ügye bíróság előtt
6658      24|               ügye bíróság előtt van, az a semmirekellő rám vall; maholnap
6659      24|                merre meneküljek ki ebből a kelepcéből, amiből szívesen
6660      24|       jószántából azt fogá mondani, hogy a sokféleképpen vitatott váltó
6661      24|                 helyéből. – Hogy megenné a szurkot az az átkozott Margari!~(
6662      24|            legjobban.)~– És most halljam a kegyednek részéről való
6663      24|            részéről való feltételeket.~– A föltétel csupáncsak egy:
6664      24|                 föltétel csupáncsak egy: a harmadik testvér gyermekeinek „
6665      24|                   Henriette-nek és annak a rossz fiúnak legyen meg
6666      24|                  rossz fiúnak legyen meg a maga szerencséje. Mit kell
6667      24|                tennem?~– Legelébb is azt a negyvenezer forintot elküldeni
6668      24|           negyvenezer forintot elküldeni a bárónénak.~– Micsoda negyvenezer
6669      24|         negyvenezer forintot?~– Amivel ő a váltót be fogja váltani,
6670      24|                hogy én kifizettetem vele a váltót, miután aláírását
6671      24|            atyjukról maradt uradalmakból a zöldhalmit és a ökörvárit
6672      24|             uradalmakból a zöldhalmit és a ökörvárit átbocsátja.~–
6673      24|                     Köztünk mondva, ezek a legjobban jövedelmezők.~–
6674      24|                 meggondolom.~Azzal vette a kalapját János úr, és eltávozott.~
6675      24|                 feléje sem jött. Egyszer a bírósághoz ment tudakozódni,
6676      24|                 megérkezett afelől, hogy a beperelt váltón az ő saját
6677      24|                  amint Sipostól kicsalta a jó tanácsot, rögtön postakocsit
6678      24|          személyesen beszélt e tárgyról. A szegény nőnek sokkal ziláltabb
6679      24|              nőnek sokkal ziláltabb volt a lelke, mint hogy arra tudott
6680      24|                venni mindenre; elfogadta a János által ajánlott uradalmakat;
6681      24|                  írásban ismeré el, hogy a kérdéses váltó az övé.~Sipos
6682      24|                  mikor egyszer csak jött a megbízás a báróné jószágigazgatójától,
6683      24|             egyszer csak jött a megbízás a báróné jószágigazgatójától,
6684      24|            jószágigazgatójától, hogy azt a kérdéses negyvenezer forintot
6685      24|             üzérnek.~Tehát Henriette-nek a saját szívességtételét még
6686      25|            nagyon megharagítá Lángainét. A háládatlan teremtés! Én
6687      25|                   De még nincs bevégezve a számadás. Ő elismerte a
6688      25|                  a számadás. Ő elismerte a váltó érvényességét, s ki
6689      25|      érvényességét, s ki is fizette azt; a törvényszék nem üldözi tovább
6690      25|                 micsoda? Nem elismerte-e a fiú bíró előtt, hogy Margari
6691      25|              kevéssé. Majd elő fog jönni a földönfutó, ha egyszer meghallja,
6692      25|         osztoznia kell, ott fogja hagyni a falusi ponyvakomédiázást,
6693      25|                 kell neki törni, ha mind a ketten tönkremegyünk is
6694      25|         tönkremegyünk is miatta.~Azonban a legvalószínűbb pontban csatlakozott.
6695      25|                 és ne tudná, hogy mi van a hírlapban?~A név szerinti
6696      25|                 hogy mi van a hírlapban?~A név szerinti utánajárás
6697      25|              nagyon áldatlan munka volt; a színpadon nem donáció útján
6698      25|            akadna fel rajta?~Következtek a hivatalos köröztetések: „
6699      25|                  sikertelen volt; mintha a színész nem tudna magából
6700      25|             hónapban más alakot növelni?~A sok sikertelen keresés után
6701      25|             keresni, és jutalmat kitűzni a fejére, aki megtalálja,
6702      25|               nekie fizetni hét forintot a szállásért, nyolcat az ebédért,
6703      25|               nyolcat az ebédért, hármat a mosásért, váltócédulában,
6704      25|                váltócédulában, ugyancsak a patikakontót is én fizettem
6705      25|      harminckilenc krajcárt, mint szinte a papnak és a sírásónak is,
6706      25|                  mint szinte a papnak és a sírásónak is, meg a szemfödélért
6707      25|            papnak és a sírásónak is, meg a szemfödélért és koporsóért,
6708      25|          fájdalom, meghalálozott, és még a keresztfát is én tétettem
6709      25|                 Kispércsre elutazik, ott a földönfutó rokont okvetlenül
6710      25|                  fogja találni, mégpedig a legjobb egészségben.~Nem
6711      25|               egészségben.~Nem restellte a hosszas utazás fáradságát;
6712      25|                  meg volt lepetve, midőn a vendéglőben legelső kérdezősködésre
6713      25|      kérdezősködésre azt tudta meg, hogy a kérdéses színházigazgató
6714      25|              Gyűriné asszonyomnál, hanem a korcsmában is mindenféle
6715      25|           spirituosumok árában.~Ugyanezt a választ hallotta mindenkitől,
6716      25|               mindenki megegyezett abban a válaszban, hogy az úrfi
6717      25|               neki is adós maradt. Végül a pap és legvégül a sírásó
6718      25|                  Végül a pap és legvégül a sírásó is ezt bizonyíták:
6719      25|                  Lángainénak meg kellett a szomorú tényben nyugodnia:
6720      25|                sem. Hinné-e valaki, hogy a gézengúz oda kvalifikálta
6721      25|          kvalifikálta magát, hogy még ez a meghalása is csak komédiából
6722      25|              kísérlete dugába dőlt, mert a cerberusok éjjel-nappal
6723      25|          koporsóba belefeküdt, s mielőtt a koporsó fedelét rászegezték
6724      25|                 kiosontott belőle, s míg a hitelezők sírva kísérték
6725      25|              hitelezők sírva kísérték ki a temetőbe, azalatt ő a város
6726      25|                 ki a temetőbe, azalatt ő a város másik végén nevetve
6727      25|                  és dúdolva ballagott ki a széles világba.~Meglehet,
6728      25|               nem maradt más hátra, mint a hosszadalmas örökösödési
6729      25|              Lángainé annyit költött már a perre, hogy férjéről öröklött
6730      25|                  járt sehova, és viselte a negyedévi divatot; csak
6731      25|                 lett.~János úr vesztett. A hétszemélyes tábla megerősíté
6732      25|               rosszat nem beszélnek, míg a gazdag embert meg nem óvta
6733      25|               gazdag embert meg nem óvta a carrarai márvány, mellyel
6734      25|      lenyomtatták, hogy fel ne hurcolják a sírból; halottan a törvény
6735      25|             hurcolják a sírból; halottan a törvény elé ne állítsák,
6736      25|                kétrét görnyedve járt; ez a per, ez a csapás egészen
6737      25|             görnyedve járt; ez a per, ez a csapás egészen kiszárítá;
6738      25|                  sok szomorúságára volt, a nagy kényeztetéstől elcsenevészült,
6739      25|    elcsenevészült, nyomorék lett belőle, a birodalom minden orvosi
6740      25|                  azért János úr soha sem a maga, sem a fia betegségéről
6741      25|                  úr soha sem a maga, sem a fia betegségéről nem panaszkodott.
6742      25|                   tönkre vagyok téve, az a bajom; hogy is volna bennem
6743      25|             Mennyire haldoklóvá tette az a gondolat, hogy most már
6744      25|             semmi panasza; kivált, mióta a huszártiszt nyugalmaztatta
6745      25|          állandóul Aradon vette lakását. A cselszövény olyan finomul
6746      25|                  illetőnek mindeddig még a nevét sem tudtuk meg.~Szilárd
6747      25|            házasodott meg. Kengyelesy és a hozzá hasonlók gyakran évődtek
6748      25|        kegyetlenség tőle annyira kerülni a szegény asszonyt, akkor
6749      25|                 aztán nem hozta neki elő a grófné Henriette-et.~És
6750      25|            közöttük olyan szent akadálya a sorsnak, ami alól semmi
6751      25|                    Ő maradt mindenesetre a legboldogtalanabb. Huszonhat
6752      25|                  rajta ébren és álmában, a legkisebb zörejre reszketés
6753      25|                már akkor nagyon sok volt a fehér!~Az emberek társaságában
6754      25|                nem találta szórakozását, a közmulatságokat kerülte;
6755      25|               otthon ült bezárkózva abba a félreeső szobába, melynek
6756      25|                  fél falát már befutotta a sokáig élő asclepias. Ez
6757      25|            legalább van egy lény, akihez a milliók birtokosnéja így
6758      25|             imakönyvbe zárva, rájuk írva a lehullás napja; s a kínzott
6759      25|                 írva a lehullás napja; s a kínzott képzeletnek rettentő
6760      25|             emlékezete van visszavezetni a lelket azon napok gondolataira.
6761      25|              azon napok gondolataira. Ez a levél az öngyilkosság; –
6762      25|              levél az öngyilkosság; – ez a visszaadott szerelmi jelszó; –
6763      25|        visszaadott szerelmi jelszó; – ez a kártyán elnyert kastély; –
6764      25|            kártyán elnyert kastély; – ez a fekete ékszer; – ez a nagyapa
6765      25|                 ez a fekete ékszer; – ez a nagyapa átka; – ez a Kálmán
6766      25|                  ez a nagyapa átka; – ez a Kálmán szökése; – ez a Fatia
6767      25|                ez a Kálmán szökése; – ez a Fatia Negra; – ez az elítélt
6768      25|                   ez az elítélt nő; – ez a vadászlaki találkozás; –
6769      25|              vadászlaki találkozás; – ez a Kálmán halálhíre; ez a többi
6770      25|                ez a Kálmán halálhíre; ez a többi mind kínzó ábránd,
6771      25|               járja az országot, keresve a nyomort, és küzdve azzal,
6772      25|                sohasem alkalmatlankodtak a világnak vágyaik kifejezésével.
6773      25|                  Legtökéletesebb ideálja a szegénységnek: a gazdag
6774      25|                 ideálja a szegénységnek: a gazdag ember fiából válik.~