Fezejet

  1       1|           én kiállhatatlan vénember vagyok, akire nem érdemes a szót
  2       1|           az öregúr.~– Mikor mérges vagyok! Mikor haragszom! Mikor
  3       1|      haragszom! Mikor magamon kívül vagyok.~– Hát miért haragszol?
  4       1|        megint sétálni kezd.~– Dühös vagyok.~– Ki bántott? – kérdi aggódva
  5       1|       akarom mutatni, hogy gavallér vagyok; azzal pisztollyal fogok
  6       4|      mondhatom ki, milyen nyugtalan vagyok miatta. Azt szeretném, ha
  7       4|          hogy azt felelte rá – „nem vagyok”. – Arra aztán csak ki kellett
  8       4|           van a hét óra? Órásmester vagyok én? Harangozó vagyok én?
  9       4|     Órásmester vagyok én? Harangozó vagyok én? Azért van a nagyságos
 10       4|             összevetjük –~kénytelen vagyok végül azon őszinte nyilatkozatomat
 11       4|             azért ne félj, pártodon vagyok”.~– Kedves öcsém, Szilárd;
 12       4|             kiknek családi ügyészök vagyok, kiengeszteltem iránta.
 13       5|            vertek magukra!~– Én nem vagyok ellene, hogy kedves bátyám
 14       5|           mondani, hogy tisztán meg vagyok bolondulva. Meglehet. Az
 15       5|             mindössze is csak annyi vagyok, mint apád, s mint apád,
 16       5|             én egyúttal prókátor is vagyok: ebben ez ügyben ellenfeled
 17       5|  viszonyaikat ismerve, érdekelt fél vagyok; hogy ravaszul útjába állok
 18       5|           bizodalmad hozzám. Én nem vagyok az a tigris, aki a kis gyermekeket
 19       6|       különb embert kapott, mint én vagyok, hanem azóta nem volt kedvem
 20       6|          szemem hiányzik, kénytelen vagyok a ballal célozni; s ilyenkor
 21       6|        húzhatván összébb, kénytelen vagyok a jobb kezemmel elrántani
 22       6|          zúzódtam én már, mégis itt vagyok.~– De ha én önnek leánya
 23       6|             ízre széttépni, mint én vagyok? Két lábra állva jött rám,
 24       6|           minthogy akarom, tehát az vagyok. Ha csak úgy rábíznám magamat
 25       6|    mókuskájának. Mondja, hogy medve vagyok. Ne tömjön engem: nem vagyok
 26       6|        vagyok. Ne tömjön engem: nem vagyok én kisgyermek! Maradjon
 27       6|         gondolja, hogy én játékbábu vagyok olyan gyermekek számára,
 28       7|          Olyat nem talál ő, mint én vagyok – szólt kevélyen a leány,
 29       7|           és tegnap. Két nap óta én vagyok a soros.~– Látod, hogy nincs
 30       7|    szemvillogással a leány. – Kinél vagyok azért rosszabb?~– No, csak
 31       7|     kibeszél, amit meglát.~– Készen vagyok rá! – szólt merészen a leány.~–
 32       7|          hogy én olyan szenes tuskó vagyok, akin rajtad kívül senkinek
 33       7|          látod, én nagyon féltékeny vagyok – szólt, midőn szóhoz jöhetett. –
 34       7|             te szerelmedről. Én nem vagyok soha sem éhes, sem szomjas,
 35       7|              csak szerelmes; én nem vagyok soha fáradt, s észre sem
 36       7|           közbeszólalt:~– Én már ki vagyok fizetve, domnule, hát te
 37       8|       válogatom a szót, mert én pap vagyok, és tudok koplalni. Aki
 38       8|             mely közt lakunk. Olyan vagyok itt közte, mintha süketnéma
 39       8|         mennyire szófogadó szolgája vagyok, még csak le sem beszélem
 40       8|             asszonyom, avval én nem vagyok nagyon adakozó, de kénytelen
 41       8|        nagyon adakozó, de kénytelen vagyok önt e néven nevezni: én
 42       8|         Hiszen tudod, asszonyom, én vagyok az erős Juon: – Juon Táre!~
 43       8|        tudod még, domna, hogy én ki vagyok, de én tudom, hogy te ki
 44       8|            ember a világon, mint én vagyok. Sokszor birkózott velem
 45       9|           eltolta őt magától:~– Nem vagyok én még kendnek felesége.~–
 46       9|          senki sem vagy; de én Juon vagyok egy baltával a kezemben
 47      10|             is félek tőle. Bizonyos vagyok felőle, hogy megtudná, s
 48      10|             egy idő óta oly rémülős vagyok, minden zörgés megijeszt;
 49      11|             addig, míg én az ágyhoz vagyok kötve; nekem csupán nyugalomra
 50      11|          Marióra, alszol-e?~– Ébren vagyok, mit akarsz? – felelt neki
 51      11|          férjem nincs honn, egyedül vagyok.~– Éppen azért bocsáss be,
 52      11|         csalni általuk magát.~– Itt vagyok mármost fegyvertelenül,
 53      11|         nagyságos asszonyom. Gyönge vagyok; azt mondják, azért, mert
 54      11|         mondják, azért, mert némber vagyok. De meg fogják tudni, hogy
 55      11|        felfedezte előttem, hogy meg vagyok csalva; ezt én önnek meg
 56      11|              Én ugyan szerencsétlen vagyok: de azért az isten áldja
 57      12|          hiszed, hogy olyan rosszul vagyok már? Kedveskedel most, ugye,
 58      12|       férjem után tisztességesen el vagyok látva, hanem megholt húgom
 59      12|         rosszul; fekszem, halálomon vagyok; te ezt bizonyosan megírtad
 60      12|           én kemény és száraz ember vagyok. Engem nem lehet könnyhullatásokkal
 61      12|            mint a szivacsot, én nem vagyok spongyia. Tőlem nem lehet
 62      12|            jövök vissza. Koldus fia vagyok: magam is az lehetek. Koldulni
 63      12|            tartani? Óh, én vén róka vagyok már ahhoz, hogy ilyen világos
 64      12|             hogy én feledékeny eszű vagyok? – Ne áltasd magadat azzal;
 65      12|    hidegvérű ember vagy; – én is az vagyok. Te nem szereted a komédiajátszást; –
 66      12|      hidegvérű ember vagy; én is az vagyok; – te azt mondod, hogy régóta
 67      13|          hogy ön kilesse, mikor nem vagyok otthon, s akkor egy látogatójeggyel
 68      13|          akarom, hogy tegye. Én nem vagyok tolakodó; nem akarom önt
 69      13|         könnycsepp ragyogott.~– Oka vagyok én annak? – kérdezé keserűn.~–
 70      13|    Henriette azt hiszi, s én is meg vagyok felőle győződve, hogy ha
 71      13|             tudósítani fog; mert én vagyok a közös posta kettőjük között.~
 72      14|       kalandor.~– Eredj! Hiszen nem vagyok himlőhelyes! Csókolj meg.
 73      14|          tudod majd meg, hogy az én vagyok; akkor aztán nem lesz több
 74      14|    fenyegető terhünkre marad; ezért vagyok kénytelen az álarcot tovább
 75      14|          föld alól jöttem, ördöggel vagyok ismerős; félnek tőlem, és
 76      14|              felelé:~– Bizonnyal az vagyok.~– Atyafiak! – kiálta most
 77      14|           ha tudni akarod.~– Készen vagyok. Mondd el az esküt előttem.~
 78      14|             akár alszom, akár ébren vagyok; s ahogy Achab vérét felnyalták
 79      16|         Hanem hogy ezúttal én is be vagyok meszelve, az már világos.”~
 80      16|        tudja, hogy nagyon érdekelve vagyok bennük; ha magam itt nem
 81      16|            bennük; ha magam itt nem vagyok, könnyen megverik a lovaimat.~–
 82      16|             tudod, milyen nyugtalan vagyok szegény öcsém miatt.~– Csakhogy
 83      16|       teszek. A legrosszabbra is el vagyok készülve. Ha rablók támadnak
 84      16|             azt hiszem, mindig elég vagyok, akár az ördög ellen is;
 85      16|             hiszem, ha én szerelmes vagyok valakibe, az senkire nézve
 86      16|             volt.~– Magam is vendég vagyok én itt; héj!~– „Hej” az
 87      16|            nem foghatom, hogy miért vagyok olyan álmos. Majd leragadnak
 88      17|         élni kell valahogy; én kész vagyok két garasért bukfenceket
 89      17|       tetszik a produkcióm; én kész vagyok az utcaszegleten koldulni
 90      17|  mindenekelőtt egyre kérjem: én nem vagyok Kálmán; nekem nincs családi
 91      17|       nevezni: én Babérossy Leánder vagyok; ezt a nevet magam szereztem
 92      17|        szereztem magamnak; ez alatt vagyok büszke, ez alatt pirulok;
 93      17|           hogy ha én fedetlen fővel vagyok, elfogadok ajándékba egy
 94      17| elhajítottak, azt teszem fel. Idáig vagyok a gazdag emberekkel: torkig!
 95      17|            Óh, én most olyan boldog vagyok. Semmim sincs! Nem is kell
 96      17|           lakjék; én különb cinikus vagyok, mint athéni Timon, mert
 97      17|        kincseik kedvéért. Én boldog vagyok, azt tudva, hogy elfeledtek.~–
 98      17|          megosszam; Én magam embere vagyok.~– Kedves Leánder, az igen
 99      17|            semmit, mert még kiskorú vagyok, hanem ha a néném neve is
100      17|              én törvényes bizonyság vagyok, ön pedig vádlott, ki előttem
101      17|         amiknek feloldásában én nem vagyok húgom öccse.~Nem vittem
102      17|             miknek feloldásában nem vagyok húgom öccse”.~A vándor komédiásnak
103      18|        énhozzám bizodalmad? Hát nem vagyok e én hitvestársad? Hát nem
104      18|            én hitvestársad? Hát nem vagyok e én veled egy test, egy
105      18|     Bocsánat. Én nem látogatóképpen vagyok itten, hanem hivatalos kiküldetésből,
106      18|             esküdni soha. Én kvéker vagyok, metodista, azok nem esküsznek.~–
107      18|        tizenegy órától tizenkettőig vagyok otthon található a városban;
108      18|      Sohasem érdemeltem ezt. Én nem vagyok a nagyságos úrnak kutya.~–
109      18|         képéről a vért.~– De én nem vagyok kutya – ordította Margari,
110      18|         ígértem. Lássa, én jó ember vagyok. Még majd többet is adok.
111      18|          Margari János elfogatására vagyok kiküldve, s megtudva azt,
112      18|        elfogni? Én becsületes ember vagyok, én igaz járatbani ember
113      18|             én igaz járatbani ember vagyok; én nem vagyok sem gyilkos,
114      18|      járatbani ember vagyok; én nem vagyok sem gyilkos, sem haramia,
115      18|          János úr bizodalmas embere vagyok.~Eközben mind szorosabban
116      18|            vasra verni? Én ártatlan vagyok, mint a napvilág. Ne higgye,
117      18|            Én csak kicsiny gazember vagyok.~– Adjatok egy botot, hadd
118      19|   hozzászámítva. Én uram, mizantróp vagyok, és van okom rá. Tenger
119      19|           doktori vizsgát, most itt vagyok e rongyos lakban, hat nap
120      19|       odamenni éjszakára; én szokva vagyok a szabad ég alatti éjszakázáshoz;
121      19|             Én nagyon szerencsétlen vagyok, de még szerencsétlenebb
122      19|         dicséri az Urat.~– Amen. Én vagyok az ajtón; bocsásson be,
123      19|       helyről. Én egészen tisztában vagyok a báróné üzenetével.~– Hogy
124      20|            ne futhasson előle. – Én vagyok, Anica.~Henriette bámulva
125      20|          lett volna, mint most. Jól vagyok én ezzel így: megbüntetett
126      20|           el magától, én nagyon meg vagyok alázva; nem vagyok olyan
127      20|       nagyon meg vagyok alázva; nem vagyok olyan kevély többé, mint
128      20|            Nem bánt az, hogy koldus vagyok, egy elátkozott teremtés,
129      20|           nyomorulttá tettem, őrült vagyok, ugyebár, nagyságos asszonyom?
130      20|        megijesszem. Alázatos bolond vagyok én, aki messziről letérdepel,
131      21|             neki onnan túlról:~– Én vagyok a Fatia Negra. A kincs,
132      22|         melyben azt írta: „Bizonyos vagyok felőle, hogy az egész cselszövény
133      22|          nevezett, domnule; mert az vagyok, és az is leszek. Én vagyok
134      22|         vagyok, és az is leszek. Én vagyok a híres Juon Táre, a híres,
135      22|     elejétől fogva. Látod, hogy vak vagyok, koldus vagyok, az a mesterségem.
136      22|             hogy vak vagyok, koldus vagyok, az a mesterségem. Amíg
137      22|              hogy azt mondja, ébren vagyok, látok! Hanem hát elővettem
138      22|              uram, én már ebéd után vagyok.~Aznap csak egy hamuban
139      22|              mert én most „vérbíró” vagyok, akinek joga van bármely
140      22|         munka volt; de én elég erős vagyok hozzá.~– Miért teszed azt?~–
141      23|            felült; azt gondolta, én vagyok a nagyságos asszony.~A kertész
142      24|           elidegenedtünk; de nem én vagyok az oka; – azt tetszik tudni,
143      24|          tetszik tudni, hogy nem én vagyok az oka.~Sipos úr köhögött,
144      24|       ilyesfélét, hát hiszen én sem vagyok tigris, az én szívem sincsen
145      24|            ön, hogy én gazdag ember vagyok.~– Tudom; én nem törődöm
146      24|          ülök a tintában. Kénytelen vagyok önhöz mint ellenfelemhez
147      24|        irigy rám azért, mert gazdag vagyok.~– No, én nem.~– Nem is
148      24|        házakat.~– Azokra meg büszke vagyok.~– Hát akkor gondoljon ki
149      25|              mert én szegény özvegy vagyok, és nem tehetek róla, hogy
150      25|          hanem azt felelte: „Koldus vagyok, tönkre vagyok téve, az
151      25|               Koldus vagyok, tönkre vagyok téve, az a bajom; hogy is
152      25|          Egy milliót. Végem van, el vagyok pusztulva. Csodálom még,
153      25|           felelte Szilárd:~– Én nem vagyok az, akit ma elvetnek, és