Fezejet

  1       1|    izgágát. – Tudom én azt nagyon jól, hogy unalmas dolog énkörülöttem
  2       1|         vesztegetni. Tudom én azt jól, hogy nem is azért vagytok
  3       1|          szólani.~Pedig az öregúr jól látta az átelleni tükörből,
  4       1|         míg Clementine-nek nagyon jól esett egy csomóra fulladt
  5       1|          az én igazi vérem!~Tudta jól, hogy a többieket mennyire
  6       1|          rendes napi parancsot, s jól elzár minden étket; tudva,
  7       1|       tudna adni.~Az öregúr tudja jól, hogy nincs olyan cselédje,
  8       1|      vonított, s otthagyta. Tudta jól, hogy e perctől fogva egy
  9       1|     Hászeginél a vendégfogadóban! Jól van. Vártam. Jelents be
 10       2|    nagyságos úr, ezt nem értek.~– Jól van, folytassa.~Valahányszor
 11       2|          viszonyban sem állott.~– Jól van, együgyű ember; olvassa
 12       2|           és hogy megvan-e még?~– Jól van, maga nagy ostoba, olvasson
 13       2|   valakinek, aztán megtudom, hogy jól van-e fordítva, hogy mire
 14       2| engedelmeskedés az első erény egy jól rendezett státusban.~– Méltóztatja
 15       2|           procul negotiis” stb.~– Jól van, no. Elég, elég már.
 16       2|          hogy „arbitratus sum”.~– Jól van. Adja vissza Kálmánnak
 17       2|        fürtöket, mikor azok olyan jól illenek az arcához, az angol
 18       2|        felelt helyette az öregúr, jól összeszidta Jánost.~– Te
 19       3|         senki, hanem azért nagyon jól mulatta magát.~Mikor Hátszegi
 20       3|          szereti az apját, nagyon jól érzi magát itthon.~– Óh,
 21       3|            hamarább meghalok én … Jól van, János, jól van.~– De
 22       3|     meghalok én … Jól van, János, jól van.~– De én meg nem foghatlak! –
 23       3|           te sem ismersz.~– De én jól tudom…~Itt már Demeter úr
 24       4|      ezüstpohárból, ha csak belül jól meg nincs aranyozva, nem
 25       4|          engedhetem másnak.~– No, jól van, doktor úr; hát csak
 26       4|           összevágó kóresetnél. Ő jól ismerte az emberi életműszerek
 27       4|    honorárium nélkül. Tudja ő azt jól, hogy majd ha a kisasszony
 28       4|   visszajő! Nem, az a titok olyan jól el lesz ásva nála, mint
 29       4|           valami jutott eszébe.~– Jól van. Jól van, Margari. Meglesz.
 30       4|         jutott eszébe.~– Jól van. Jól van, Margari. Meglesz. Szavamat
 31       4|           ismét szabadon ereszté, jól tudjuk, hogy az orosz arany
 32       4|         báróhoz adjuk nőül. No: – jól van –; amíg mi a mellékleteket
 33       4|        szólt bele a vitába, tudta jól, hogy ezek sohasem békülnek
 34       4|       mulatságot óhajt.~– Én elég jól érzem magamat így. Köszönöm
 35       5|       mást; én ismerem embereimet jól. A leányt fogják azzal ijeszteni,
 36       5|       azért azt fogom rá mondani, jól van. És azontúl senki sem
 37       5|         sem kísértem meg többé.~– Jól van, ne beszéljünk rólad.
 38       5|      foltjait lemoshatta volna.~– Jól van, kedves leánykám, látom,
 39       5|          szobádba, és fontold meg jól, hogy mit tégy. Két óra
 40       5|           akarja; az ügyvéd tudta jól. Írhatott oda akármi nevet,
 41       5|          aki szereti magát otthon jól találni.~– No, kedves öcsém.
 42       6| lelógázzák róla a lábaikat, mikor jól akarnak mulatni; egypár
 43       6|        ment valami szolgabíróhoz. Jól tette, különb embert kapott,
 44       6|         azért a bal kezemmel igen jól tudom kormányozni a lovat,
 45       6|         vadember lettem. Nem esik jól az álom, ha reggeltől estig
 46       6|           hogy tízet tesz egyre. „Jól van, én száz aranyat fizetek
 47       6|           vissza, mint késő este, jól kifáradva, átázva, átizzadva;
 48       6|          homlokáról: „így nem áll jól; tegye fel a házisipkát;
 49       6|         megtudod egy óra múlva!~– Jól van! – felelt rá Hátszegi,
 50       6|     markolva össze, mintha nagyon jól esnék neki valami, amit
 51       6|          a menyecske –, nagyon is jól ismertem. Híres dalos volt!
 52       6|          hogy a nagyságos úr igen jól hegedül?~Ezt Henriette valóban
 53       7|          Aztán tudja ő azt nagyon jól, hogy én megölném őt, ha
 54       7|          ami engem sem kötelez.~– Jól van, domnule – szólt az
 55       8|           önt e néven nevezni: én jól tudom, hogy engem nem azért
 56       8|   találkozott már velem, az ismer jól. Az még csak olyan erős
 57      10|       annak is az ideje. Én tudom jól, hogy mindezeknél kegyednek
 58      10|          volt kertész; azzal igen jól fogunk mulatni. Ön ott kétségtelenül,
 59      10|  valakivel fog találkozni, akinek jól fog esni, ha őt nem látja
 60      10|       volt. A fekete függők olyan jól illettek öltözetéhez, valamint
 61      10|    ünnepeltnek érzé magát; érezte jól, hogy ezek itt nem imádói,
 62      10|   társalgás. Egyik sem érzi magát jól a másik közelében; a különböző
 63      10|  teljesítem. – Én azt mondtam rá: jól van, inkább legyek agyonlőve,
 64      10|       jutott, hogy ez a nő nagyon jól meg van védve. A medve csak
 65      10|         Negra előtt. Óh, én tudom jól, mi lakik abban az emberben.
 66      11|            fülébe súgtam, mindent jól tudok; az átkozott hűtelen
 67      11|     fölfelé van hajtva, ha valaki jól tudja fúni, mérföldnyire
 68      11|           ajtaját. Óh, én ismerem jól a Fatia Negrát (Isten legyen
 69      11|         velem, Fatia Negra? Ez is jól van.~Azzal csendesen körülfoná
 70      11|      ligetet; mi benn a kunyhóban jól láttuk, hogy közelednek
 71      12|    szorgalmatoskodik, mert nagyon jól tudja, hogy Demeter úr új
 72      12|     viselje magát, szájába rágtad jól, hogy mit mondjon, vettél
 73      12|       lompos parókát a fején. No, jól van: nem bánom, ereszd be,
 74      12|        azt, amit én hónapok alatt jól elzártam, s amit én föltettem
 75      12|          gondolom, amit te nagyon jól tudsz. Akarom, hogy akik
 76      12|          közül így szóla hozzá:~– Jól van tehát, kegyes uram.
 77      13|          az.~– A grófnénak minden jól illik – válaszolt rá –,
 78      13|      össze a szemöldeit; az önnek jól áll, de én nem akarom, hogy
 79      13|          még csak nem is utánzott jól.~Itt Szilárd félbeszakítá
 80      13|      Henriette-nek ő ismerte igen jól!~– Összeüt ez esettel a
 81      13|           Nagysád nem sejti? – Én jól tudom. Hátszegi nagyon jól
 82      13|        jól tudom. Hátszegi nagyon jól ismeri nejét. Igen jól érzi
 83      13|     nagyon jól ismeri nejét. Igen jól érzi ő azt előre, hogy amint
 84      14|   átgázolt az égő borszeszlángon; jól tudva azt, hogy ez nem gyújtja
 85      15|           ostoba rablókapitányod? Jól van hát, itthagyom neked
 86      15|        magában elmélkedve. Az nem jól járna, aki most ővele ki
 87      16|           hogy mindent tud. Tudja jól, hogy Henriette egy naplopó
 88      16|        mennyire rá volt szorulva!~Jól tudta már, hogy öccsét mivel
 89      16|         csak ezután várt reá.~Azt jól sejtette, hogy Kengyelesynének
 90      16|           volna benne játszani.~– Jól van, Henriette – szólt nyugalmát
 91      16| kétségbeesését, azt mondá neki:~– Jól van, báróné; én el fogom
 92      16|           A legnagyobb örömmel.~– Jól van. Akkor hát legalább
 93      16|        benne a kocsisod. A báróné jól teszi, ha most lefekszik
 94      16|             Csak gondolod? No hát jól van. Jó lesz, ha korán indulunk.~–
 95      16|         alkalmatlanságul szolgál.~Jól is illett kezébe a gyeplű
 96      16|      észre, hogy annak az ajtaján jól csukódó zár van. Azt bezárta.
 97      17|        takácsot adná nekik, aztán jól kicifrázná a cédulát; de
 98      17|        vissza az interpellálónak, jól tudva, hogy csupa ingyenjegyes
 99      17|       meghalni nem engedik. Aztán jól is esik; – ha bor nem volna,
100      17|          ez a gondolat betakar és jól tart. Örömem telik egyik
101      17|           mint halottat; lakjanak jól, mikor én éhezem, büszkélkedjenek
102      17|        tetemes összegnek nevezik. Jól van, uram. Nem tudtam, hogy
103      17|      színésznek; azt mondta, hogy jól teszem, ne maradjak ott.
104      18|          annak nyolcvan forint?~– Jól vagyon – szólt Monori úr,
105      18|     ezúttal lerázni a nyakáról.~– Jól van, jól van; de most nem
106      18|    lerázni a nyakáról.~– Jól van, jól van; de most nem érek rá;
107      18|        Margarit nem akarja látni; jól van, nem is fogja látni,
108      19|           Én nem hallok semmit.~– Jól van, fiam; itt látom, hogy
109      19|             Nem fog küldeni, mert jól mulat.~– Olyan dolgok vannak
110      19| elhíresztelni, amit neki írtam.~– Jól van. Amiatt lefekhetik kegyed.
111      19|   kimegyek a méhesbe, ott is igen jól tudok alunni; van egy hárságyam.~–
112      19|       készakarva lehet sérteni.~– Jól van; csak úgy tudnivágyból
113      19|           méhest választom.~– No, jól van. Igaz, hogy nekem már
114      19|           Érteni fogja azt kegyed jól.~Gerzson keveset értett
115      20|      ilyen lett volna, mint most. Jól vagyok én ezzel így: megbüntetett
116      20|        Fatia Negra volt az; Isten jól látja, hogy az volt!~Henriette
117      21|       karabinokkal, pisztolyokkal jól el voltak látva; hanem azt
118      21|           hanem azt az egyet igen jól tudhatták előre, hogy mihelyt
119      21|       vissza Szeben felé.~Azonban jól kellett sietniök. Előre
120      22|          akár paraszt. Huszonnégy jól kipróbált pandúrt adok melléd,
121      22|     jövő-menővel szóba állt, hogy jól visz-e az út erre meg amarra;
122      22|           Szilárd azt hitte, hogy jól megérté a koldus idejövetelének
123      22|       Akkor hát bújjatok el olyan jól, hogy rátok ne találjanak”,
124      22|        egymásról álmodni sem esik jól, összevetődik egy puszta
125      22|           foglyokat kiszabadítsa. Jól van ez kicsinálva, uram.~
126      22|        huszonnégy közül az áruló. Jól van. Megkötözzük valamennyinek
127      22|          Negra bal kézzel is igen jól tud hajítani; ha jókor félre
128      22|         lefelé ellenfele is olyan jól haladhatott, mint ő maga;
129      23|         elébe.~Bizonyára ő nagyon jól ismerte nejét; Henriette-nek
130      23|         most már Henriette nagyon jól emlékezett rá, találkozott
131      23|        adni a kastélyba vissza, s jól hallá, hogy ura asszonya
132      23|  vadászlaknak itt kell már lenni. Jól rejtve van az, nemigen találni
133      24|   gondoljon ki valami mást.~– No, jól van, majd holnap meggondolom.~