Fezejet

 1       1|          nem evett egy asztalnál. Soha senki abba az ételbe belé
 2       1|            és „jó éjszakát”, akik soha se kéréssel, se panasszal
 3       3|       megmondja neki, hogy többet soha be ne tegye lábát ehhez
 4       4|            mindig kész fizető, és soha zavarba nem jön, ahogy más
 5       4|  részvényeket egyik fél sem látja soha. Ezúttal azonban a bankárnak
 6       4|      önhöz lenni, egész életemben soha el nem felejtem, ami jót
 7       4|          hisz azt el nem felejtem soha. Parancsolja velem, én megyek
 8       4|         lehetne azt megint kötni, soha sem venné rajta észre senki,
 9       4|        még nem vesztette el perét soha. Lángainé még ostromolni
10       4|       egyszer ki találod mondani, soha ez életben többet nem szólunk
11       4|           el nem tudnak felejteni soha. Égő szenvedély minden vonásban,
12       4|          cselédek, akik szemeiket soha le nem vették a leányról,
13       4|          egy holt nyelvet, aminek soha semmi helyzetben hasznát
14       5|        olyan dolgokat, amikre más soha nem gondolt. Mi gondoltunk
15       5|           nyugodt leszek. Azontúl soha egy összehúzott homlokredőrül
16       5|         nem engedték meggyógyulni soha; éppen annak a birtokában,
17       5|     nejévé tegyünk, és arról, aki soha nem fog emelkedhetni, lemondj,
18       5|           hullatják el leveleiket soha; amiken az évszak nem változtat,
19       6|        Havasokon, akit nem bírnak soha kézre keríteni.~Henriette
20       6| ellenkeznek, hanem azért egymásra soha meg nem haragusznak, s egymást
21       6|        ágyán sem. Neki is van egy soha le nem törölhető arckép
22       6|         hogy írást nem ád magáról soha; mindent lehet dezavuálni:
23       6|         felírva. Ő maga sem tudja soha, mi nap van ma; oda pedig
24       6|   alfabetjét sem fogja megtanulni soha.~Még lefekvés után is sokáig
25       6|          jó.~– Van-e elég?~– Elég soha sincs.~– No, hát adjon isten,
26       7|           nem fedezték őket, hogy soha nyomukba nem jöttek, hogy
27       7|         csak a képét sem láthatod soha.~– Ismerem a hangjáról,
28       7|       szerelmére kedveséhez, hogy soha, a kínpadon sem fog elárulni
29       7|       szerelmedről. Én nem vagyok soha sem éhes, sem szomjas, csak
30       7|          szerelmes; én nem vagyok soha fáradt, s észre sem veszem
31       7|        dalolok; én nem is álmodom soha egyébről, mint terólad;
32       7|       mint terólad; s nem kívánom soha tudni, mi történik az egész
33       7|        gondolj. Velem nem viszlek soha.~– És miért nem? – kérdezé
34       8|      pénzébe került; de aki azért soha szót nem tett miatta.~–
35       9|       nincs négy fal közé bezárva soha.~– Vannak a síkon is emberek –
36      10|        mézeshetekben a férj és nő soha egy félórát sem töltött
37      10|          csak ide nem fog tévedni soha. Vajon mi kifogása lehet
38      10|         De azért őt mégsem akarja soha látni; csak közel akar hozzá
39      10|      egyéb, mint gyöngéd, ki tőle soha nem követelt, ki talán csak
40      10|        felől, nyilatkozatai, hogy soha e tájra nem akar jönni,
41      10|          teszi megfoghatóvá, hogy soha el nem árulják. A hely,
42      11|        nevet ne mondja ki előttem soha, mert a szemeim előtt egyszerre
43      12|       bírta állani. Éjjel-nappal, soha el nem hagyá a beteg szobáját.
44      12|           ez órában elhagyom – és soha vissza nem lépek bele.~Azzal
45      13|         csak árnyéka sem vetődnék soha.)~– Ön nagyon elgondolkozik
46      13|         sem lehetett unokáit, kik soha meg nem bántották, kik szégyenére
47      13|  Hátszeginé, amióta férjhez ment, soha nagyatyjának levelet nem
48      14|           is nagyon vigyázó, hogy soha bort nem iszik: nem lehet
49      14|     esküdtessük meg egymást, hogy soha egy szót nem fogunk mondani
50      14|           kell esküdni arra, hogy soha, semmi időben, sem józan
51      14|   szeretni fogom, és nőül veszem; soha el nem hagyom, és magamat
52      14|           engemet meg nem tagadsz soha, hogy kívülem senkit sem
53      16|        nagyidai veszedelem párja! Soha az öregapám sem hajtott
54      17|  lecsapoltatja, annyi mindenféle, soha nem látott csodálatos bogarat,
55      17|           között, amiknek azelőtt soha hírét nem hallotta, sem
56      18|            én nem szoktam esküdni soha. Én kvéker vagyok, metodista,
57      18|        bántottam a nagyságos urat soha; én hűséges szolgája voltam
58      18|      ennél ostobább helyzetbe még soha életében leszegezve nem
59      18|         keresnek. Én nem vétettem soha életemben semmit.~János
60      19|        koromban sem történt velem soha. Rejtély előtte, hogy hova
61      19|        nem látta még Gerzson urat soha senki.~A Hídvárra vezető
62      19|    állkapcájú öles fickóval, akit soha életében sem szenvedhetett.
63      19|    Gerzson úr, elszörnyedve ennyi soha nem is álmodott idegen név
64      19|           bár ezt se láttam volna soha.~– Kegyed utazott külföldön
65      19|     elmondtál, de efelől senkinek soha egy szót se szólj, mert
66      20|       mind örök titok marad. A nő soha el nem mondhatta azt senkinek.
67      20|         küszöbéről, nem éhezem én soha. Apámnak minden vagyonát
68      22|      tenni, senkinek. Fegyveredet soha el ne hagyd. Megnézd, hogy
69      22|         arccal üdvözlé őt, mintha soha semmi haraguk nem lett volna
70      22|         hőst lehetett bámulni, ki soha legyőző ellenfélt még nem
71      23|      különös esetek? Nem hallotta soha hírét ünnepelt, celebrált
72      23|  árnyékában nem fognak találkozni soha.~Hiszen hány gyönge szívnek
73      23|         senkit sem találni otthon soha.~A pópa is kitérőleg igyekezett
74      25|              hanem azért János úr soha sem a maga, sem a fia betegségéről