Fezejet

 1       1|      csónakon, amint egy gőzös rájuk jött, a csónakot felfordította,
 2       1|             baja: ne féltsd.~Az inas jött jelenteni, hogy a kocsi
 3       2|      tizenegy óra lett, János mégsem jött meg; ezalatt Monte-Cristo
 4       2|           jött-e meg? Egyszer sem az jött. A pitvarnok mindannyiszor
 5       2|             elment.~Demeter úr dühbe jött, káromkodott, föltette magában,
 6       2|          tudakozódjék. Még akkor sem jött haza. Erre elküldé a pitvarnokot
 7       2|          vannak régen temetve: későn jött a denunciáció.~Szerencsére
 8       2|            boszontásait, midőn hírül jött János úr hazajötte. Demeter
 9       2|           találgatok, ami az Irisben jött.~– Nem találod furcsának,
10       3|            nem házat, hanem háztüzet jött nézni.~– Igen. Olyasvalami.
11       3|              Hátszegi báró nem azért jött ide, hogy téged elcsábítson.~–
12       3|          irányodban. Egy családunkba jött ruinált báró neked nagyon
13       4|              aludt, mert éppen akkor jött haza valami betegtől, s
14       4|      felkeresse. Ez történetesen nem jött még haza; bizonyosan most
15       4|    elrejtette a zsebébe.~A komornyik jött kérdezni, hogy nem tudja-e
16       4|              mindig sáros csizmákban jött fel hozzájuk. Történetesen
17       4|          hangján, iskola után hozzád jött a fiú, akkor te diktáltál
18       6|              vagyok? Két lábra állva jött rám, a vadászkésemet egy
19       6|             vén Ripa is lelkesedésbe jött rá, s bele-beledanolt elbúsultan,
20       6|              azon táj felől, ahonnan jött, hogy oda vissza ne találjon,
21       7|              Ha itthon volna, hozzám jött volna elébb.~Az öreg vállat
22       7|         itthon volna, és énhozzám ne jött volna el! Énhozzám!~– Ki
23       7|            már az öreg egészen dühbe jött.~– Elment az eszed, hogy
24       7|              s azon az úton, amelyen jött, ismét visszajutott a malomba.~
25       8|        fölkeresé férjét; az fáradtan jött meg éppen akkor a vadászatról.~–
26       8|              csak lováról lesegíteni jött volna ide.~– Norok bun,
27       9|             nem!~Erre Tóbica méregbe jött.~– Jöjjön hát ide, ha szeret,
28      10|          abban. Szilárd Arad megyébe jött Sipos úr rokonaihoz; itt
29      10| kiválasztotta számára. Férje sohasem jött volna erre a gondolatra.~
30      10|              rejtélyes ajándék őtőle jött? Valóban, azt meg kellett
31      10|             a várkapun, ő tájára sem jött annak; most azonban sietve
32      10|          Tegnap tehát ez a nő hozzám jött, pedig nagy ritkaság őt
33      10|          eset után, szokatlan időben jött hozzám Juon Táre felesége,
34      10|          Marióra másnap kétségbeesve jött le hozzám, elmondva az egész
35      11|               midőn nagyságod hozzám jött e szókkal: „Anica, te szeretsz
36      12|              Hát miért nem beszél? Ő jött, nem én hívattam. Mit akar?~–
37      12|              Látjátok? Ő nem magáért jött könyörgeni. Ő nagy úr; ő
38      12|              A pitvarnok fütyörészve jött a lépcsőn alá, látni való
39      13|    társaságba, tartozott egy Pestről jött fiatalember, itt jelenleg
40      13|               hogy e legjobb szívből jött szavakért forrón meg ne
41      14|          azelőtt nem volt ott.~Éjjel jött hozzá a Fatia Negra, mint
42      14|          gyeplűt ereszt, amíg el nem jött az a főnök, akinek fekete
43      14|        cimborál a főnök, a föld alól jött elő.~És minő pompával jött
44      14|           jött elő.~És minő pompával jött elő! A bíbor ruha, amit
45      15|              udvarára lépett; gyalog jött, egy ládika a hóna alatt,
46      15|             Egy csinos kis menyecske jött ki e szóra a konyhából,
47      15|         Negra sértetlenül maradt, és jött egyre közelébb.~Ah, ezek
48      16| szerencsétlenség. Ez is, mintha híva jött volna. Mintha csak összebeszélt
49      16|         sporadice tűnt fel, akkor is jött, köszönt, leült, s mire
50      16|          Gerzson úr; – nagy robajjal jött be a terembe, mint aki azt
51      16|             meglát!~Azonban csak nem jött senki elő. Gerzson úr türelmetlen
52      17|          neve alatt, s másodszor nem jött volna megnézni senki.~–
53      18|    beszélgetésünk óta az a körülmény jött közbe, miszerint egy Arad
54      18|         fogja mondani: hát maga hogy jött ide, hogy magát az ördög
55      18|            kinyitni.~– Hát kend hogy jött ide? – (Olyan dühös volt
56      18|        mondom, nem akartam. De minek jött utánam? Lássa, nekem itt
57      18|           felőle, hogy az most utána jött a mindennapi nyolcvan forintot
58      19|           végre Kengyelesy elébe nem jött, s két kezét csípejére téve,
59      19|              rá, mintha csupán azért jött volna Hídvárig Aradról,
60      19|          miattam is veszélybe, bajba jött; de hiszem, hogy áldozatáért
61      19|             biztos helyen ült, akkor jött az a gondolatja, hogy ejnye
62      19|             pedig az, hogy senki sem jött a várból oltani a tüzet.
63      20|             midőn ismét a kápolnából jött vissza Henriette, egy rongyos
64      21|           oldaláról huszonnégy lovas jött rájuk szembe, s huszonötödik
65      21|            közepette megállt, és nem jött közelebb.~A főhadnagy bátor
66      21|          nyargalózni; néha oly közel jött hozzájok, hogy pisztolyait
67      22|             Azonban a harámbanda nem jött üldözői elé a találkozóra,
68      22|           könnyű, ruganyos léptekkel jött a holdvilág sütötte sziklán
69      23|              A komornyik éppen onnan jött, s tudta, hogy ott nincs
70      24|            iparkodott mutatni.~– Nem jött el, ügyvéd úr, hozzám, én
71      24|            még két hétig; feléje sem jött. Egyszer a bírósághoz ment
72      24|            rajta, mikor egyszer csak jött a megbízás a báróné jószágigazgatójától,