Fezejet

   1       1|             Senki sem felel.~A kérdező egy nyolcvan év felé járó öregúr,
   2       1|                Ott ül a kandalló előtt egy harminc-harmincöt év körüli
   3       1|             játszik.~Az egyik ablakban egy fiatal, tizenhat éves lyánka
   4       1|     hímzőasztalnál, vele átellenben ül egy veres képű hölgy, szörnyű
   5       1|             elkövetett bűnét; ez pedig egy élte delén túl járó kisasszony,
   6       1|         hajhurkákkal halántékai körül, egy kicsit szakállas állal és
   7       1|         kisasszony szörnyen iparkodott egy szál cérnával a tű fokába
   8       1|              beletalálni; mintha senki egy szót sem szólna.~A csengetésre
   9       1|            miután látta, hogy biz azok egy cseppet sem ügyelnek rá,
  10       1|        Clementine-nek nagyon jól esett egy csomóra fulladt cérnaszálat
  11       1|                a legilletlenebb dolog: egy fiatal leánynak az ablakon
  12       1|               fizetek neki úgy, mintha egy fejedelem leányát nevelné,
  13       1|              leányka arca úgy elpirult egy szemrehányó tekintetétől
  14       1|             Itt úgy látszik, hogy csak egy embernek van joga beszélni,
  15       1|               princ bebukott az ajtón; egy kis sápadt penész virág,
  16       1|      keservesen bömböl.~Szép kis alak! Egy síró ulánus katona.~– Mi
  17       1|               missz helyén találta itt egy szakértő észrevételt ejteni
  18       1|               elkészítette az asztalt; egy hattyúnyakú paliszander
  19       1|               már tíz év óta nem evett egy asztalnál. Soha senki abba
  20       1|         hétszámra sem szokott atyjával egy szót is váltani.~Az öregúr
  21       1|                másképp, ahogy kívánja.~Egy hónapig engedelmeskedett
  22       1|              jól, hogy e perctől fogva egy millióval kevesebb öröksége
  23       1|          mozdult onnan, amíg valakinek egy szó mondanivalója volt a
  24       1|               éktelen gazdagságuk híre egy nyomon jár sordidus fösvénységükével,
  25       1|             mindennap – kifésülni; ami egy nervőz német grófnétól elég
  26       1|          család bűneiért kiszenvedjen, egy harmadik testvérnek árva
  27       1|                átmenni csónakon, amint egy gőzös rájuk jött, a csónakot
  28       1|                jó, gyöngéd anyja volt; egy finom, mívelt teremtés,
  29       1|           egymást.~De mégsem! Még volt egy fivére is, Kálmán, kissé
  30       1|               borotválva, s éppen csak egy egérfarknyi van meghagyva
  31       1|            mivel a jámbor társalkodóné egy hétig kínlódott, diribről-darabra
  32       1|            haragja okát, levágja magát egy karszékbe, lábait egymásra
  33       1|             János megint levágja magát egy pamlagra, s egyik lábát,
  34       1|               az előszobájába; ott áll egy inas. Azt mondja, hogy várjak.
  35       1|               várjak? Én előszobázzak? Egy Lapussa János! És kinél?
  36       1|               Lapussa János! És kinél? Egy nyomorú semmiházi Hászeginél
  37       1|            kefével, meg csizmával. Én! Egy Lapussa János! Akkor visszajön
  38       1|           velem, jöjjetek délután. Én! Egy Lapussa János! Velem nem
  39       1|              pofon?~(Csakugyan eredeti egy gondolat, valakit két ajtón
  40       1|                Ezt nem hagyom magamon! Egy Lapussát elküldeni! Rögtön
  41       1|           utcán, vagy ne azt tedd, adj egy trágernek tíz forintot,
  42       1|           vérét; képes volna nekimenni egy ármádiának, ha megharagítják,
  43       2|               akadjon rá több annál az egy embernél, aki már benne
  44       2|                egész éjjel alig alszik egy órára való igazi álmot,
  45       2|       elkábította a fejét, akkor aztán egy kis időre elszenderül; de
  46       2|              minek hagyta el?~A fráter egy ötvenen túl levő vén diák,
  47       2|               azáltal keveredett, hogy egy szerkesztő megtudta, hogy
  48       2|               előtt anélkül, hogy maga egy szót értene belőlük. Demeter
  49       2|               olvasson tovább; de most egy pillanatra sem hagyott neki
  50       2|           kilökette magát halottképpen egy zsákba varrva a tengerbe.~–
  51       2|      felköltötte Margarit, hogy hozzon egy mappát, keresse meg rajta,
  52       2|       akadályozza meg. A feljelentésre egy biztos rögtön bérkocsiba
  53       2|        lóhalálában; félóra múlva aztán egy hajdú azt az izenetet hozta
  54       2|            hazaérkezett maga János úr, egy kissé olyan ámolygós állapotban,
  55       2|              leggazdagabb embertől is, egy második küldetésre egypár
  56       2|              missz Kleerri, távozzanak egy kissé a mellékszobába. No,
  57       2|        Királynéban. Mondhatom, famózus egy fickó! Derék, charmant gavallér.
  58       2|                Mit csinálsz, Matild?~– Egy rébuszt találgatok, ami
  59       2|           félig benyitotta az ajtót, s egy borzas fő bekukkantott rajta,
  60       2|               kalitjából kiszabadulva, egy perc alatt azt nézi, merre
  61       2|              elkapnivaló, vagy nincs-e egy macska, mely őt elkapja,
  62       2|          macska, mely őt elkapja, vagy egy nyilás, melyen kiröpüljön,
  63       2|                melyen kiröpüljön, vagy egy búvóhely, ahova eltűnhessen? –
  64       2|             vén kamasz! Nem szégyenled egy leánynak mutatni a leckédet,
  65       2|          engedelmeskedés az első erény egy jól rendezett státusban.~–
  66       2|          diurnumot kérni. Azonban csak egy oldal volt. Elmondá a tartalmát
  67       2|            aztán kapott Kálmán úrfitól egy olyan előre nem sejtett
  68       3|             olyat? Kastélya, vára van: egy dinaszta, egy valóságos
  69       3|                vára van: egy dinaszta, egy valóságos dinaszta a maga
  70       3|            kerületében; olyan úr, mint egy kis herceg, akkor én bolond
  71       3|                tudni ülni; hanem annak egy kis karakterének is kell
  72       3|               kérlek, nincs rólad szó! Egy szó sincs tefelőled. Ne
  73       3|           jönni a Lapussa-házhoz. (Itt egy éles oldaltekintetet vete
  74       3|          gondoskodom, ha megismertetem egy derék, gazdag, szeretetre
  75       3|               tegnap sehonnainak nevez egy embert, elmegy, hogy kihíja
  76       3|           unokahúga kérőjét; te, papa, egy óra előtt iskolába akarod
  77       3|          nyugalommal, minden szótagnak egy kimért fél másodpercnyi
  78       3|        követelései lesznek irányodban. Egy családunkba jött ruinált
  79       3|                ríva fakadt mérgében, s egy dühös oldalpillantást vetve
  80       4|         földesurak szoktak, kiknek, ha egy évben leszáll a termékek
  81       4|                pénztárának kell lenni. Egy bécsi bankár, Demeter úr
  82       4|               úr ügyfele, beszélt róla egy esetet, hogy egy ízben Bécsben
  83       4|          beszélt róla egy esetet, hogy egy ízben Bécsben járva, ő is
  84       4|                 csak Lángainé affektál egy kissé azzal, hogy ő fél
  85       4|            hangon beszélnek vele, mint egy leendő baronesse-szel. Aztán
  86       4|          beszédeket tart neki, hogy mi egy nőnek a hivatása általában,
  87       4|             általában, és mi különösen egy rangbeli nőnek, aki a családjának
  88       4|                Nagy önmegtagadás volna egy praktikus orvostól ilyen
  89       4|               ügyvédje, Sipos úr, csak egy fiskális, azért mégis ezen
  90       4|             adta elő magát. A segédje, egy derék fiatalember, talán
  91       4|             két hasonló mérgezési eset egy időben, és mind a kettő
  92       4|            egyszerre engemet hívattak. Egy másik orvos, ki negyedórával
  93       4|        visszafutok tens Sipos úrhoz, s egy óra múlva ismét itten leszek.~
  94       4|          hogyléte felől. Clementine és egy vén cseléd felváltva őrködtek
  95       4|          mindenkinek parancsolva, hogy egy pillanatra se hagyják Henriette-et
  96       4|            hogy milyen rossz az, mikor egy érdekes munkát félbeszakítanak,
  97       4|                 jöjjön közelebb hozzám egy szóra.~A jeles férfiú úgy
  98       4|         istenre kérem önt, jó Margari. Egy nyugtalanságom van, ami
  99       4|             Nézze ön – szólt a lyánka, egy kis fekete zsinórra akasztott
 100       4|             Nyissa ki azt; talál benne egy csomag írást, kék szalaggal
 101       4|           szemeibe, hogy e tekintettől egy őrült meggyógyult volna.~–
 102       4|               hogy ez iratokba nem fog egy pillantást is vetni, hanem
 103       4|               ezt úgy vegye ön, mintha egy halott jönne vissza önhöz
 104       4|            nagyon elborzadt e szókra: „egy halott, ki a túlvilágról
 105       4|              azt a titkot árulni; majd egy olyan jó, kedves teremtés
 106       4|                 kedves teremtés titkát egy olyan vén sárkánynak; hátha
 107       4|            egyezer forint, annyi, mint egy holtig való hivatal, és
 108       4|              óra, hát ajándékozzon meg egy szép cilinder-órával.~Ilyen
 109       4|        expressz az ő számára állt ott, egy jó puha karosszékbe süllyeszté
 110       4|          megszerzem a nagyságos úrnak. Egy forint, tíz forint, száz
 111       4|         mondani: nesze, fiam, Margari, egy húszas, igyál rajta egyet,
 112       4|  szekretáriusnak. Nagyságodnak az csak egy szavába fog kerülni.~Demeter
 113       4|           fordítással, mert a szövegen egy csepp oka sem volt örvendeni.~
 114       4|              alávaló provinciák végett egy másik lógós ügyvédet kelle
 115       4|              Ez ismét a bécsi udvarnál egy fiúsított lengyel grófné
 116       4|                el; Lénárd báró apjának egy eloláhosult magyar köznemes
 117       4|            valamit. Gyönyörvágyó, mint egy török, pompakedvelő, mint
 118       4|              török, pompakedvelő, mint egy hindú, könnyelmű, mint egy
 119       4|             egy hindú, könnyelmű, mint egy lengyel, legénykedő, mint
 120       4|              lengyel, legénykedő, mint egy magyar, s engesztelhetetlen,
 121       4|                engesztelhetetlen, mint egy oláh. Íme, jellemének sarkalatos
 122       4|            kiállítva;~aki ezek szerint egy férfinál egyebet nem keres,
 123       4|      nevetségig ínyenc;~hogy hiú, mint egy indus herceg, kinek a feleség
 124       4|  nyilatkozatomat kimondani, miszerint:~egy fiatalember, ki igazán szeretni
 125       4|               igazán szeretni nem tud, egy gazdag ember, ki senkinek
 126       4|          senkinek használni nem képes,~egy előkelő férfi, kiben semmi
 127       4|           magasabb nagyravágyás nincs, egy olyan gyöngéd, érzésteljes
 128       4|          legelébb.)~Demeter úr ezalatt egy csomagot húzott elő pamlagvánkosa
 129       4|               mulatságos ellentét volt egy harmadik nézőre nézve.~Mikor
 130       4|                   Báró Hátszeginek nem egy Lapussa Henriette kisasszonyt,
 131       4|              Henriette kisasszonyt, de egy jóindulatú cselédet sem
 132       4|               több harag rejlett, mint egy háborgó tengerben. – Már
 133       4|                s ha egyedül lennénk is egy börtönbe bezárva.~– Tehát
 134       4|           Minek fogod be magadat, mint egy teherhordozó; a fiatal kedély
 135       4|                fog.~Az ügyész lenyomta egy székre az ifjút, ki méla
 136       4|             törlé zsebkendőjével.~– Te egy gazdag család leányába voltál
 137       4|           szerelmes, és az is tebeléd. Egy táncvigalomban ismerkedtetek
 138       4|                 A gazdag leánynak volt egy elhanyagolt testvére, kit
 139       4|  kiengeszteltem iránta. Olyankor veled egy szobában hált, te viseltél
 140       4|                kívánni sem lehet, mint egy gyermek. Teelőtted kedvesedről,
 141       4|        aggodalma nélkül levelezhessen. Egy nő, egy gyermekleány megtanul
 142       4|          nélkül levelezhessen. Egy nő, egy gyermekleány megtanul egy
 143       4|              egy gyermekleány megtanul egy holt nyelvet, aminek soha
 144       4|            mégis rájöttek. Ma, ezelőtt egy órával az öreg családfő
 145       4|             Azonban mindezt meghiúsítá egy előkelő és gazdag kérő megjelenése,
 146       4|            volt semmi menekülés, akkor egy rettenetes sötét eszme fejlődött
 147       4|          magatokat megölni, egyszerre, egy napon, egy akarattal. Több
 148       4|         megölni, egyszerre, egy napon, egy akarattal. Több napon keresztül
 149       4|          kellett azt burkolni. A leány egy természettudományi könyvet
 150       4|                Úgy bölcselkedett, mint egy természetbúvár. Két napig
 151       4|             valamit. Ha rézkrajcárokat egy üvegszelencében jó erős
 152       5|               jöhettél; te nem akartál egy gazdag családba feltolakodni;
 153       5|            fekszik a te csalódásod. Ha egy szegény lányba volnál szerelmes,
 154       5|                rendben tartja a házat; egy garassal kettőt takarít
 155       5|        ölelgetésével megszaporítja. De egy leányból, aki gazdag volt,
 156       5|                találja az magát otthon egy szegényes udvarszobácskában,
 157       5|                szakadna meg bele, hogy egy leányt, akit szerettél,
 158       5|               bebizonyítom azzal, hogy egy év alatt takarítottam meg
 159       5|             annyi összeget, amennyiből egy másik évig meg lehet élni.
 160       5|          csekély összegből éltem, hogy egy koldus nem vállalkoznék
 161       5|               Naponkint meg tudok élni egy tízesből, csak azért, hogy
 162       5|             adott egyéb jutalmat, mint egy távol csillámló reményt.~
 163       5|            ember! Hát ilyenre is képes egy gyermek, aki most lépte
 164       5|                a huszadik esztendejét? Egy évig naponkint egy tízest
 165       5|        esztendejét? Egy évig naponkint egy tízest költeni magára, hogy
 166       5|         mindenesetre gavallér; ha neki egy nő azt fogja szemébe mondani,
 167       5|                eszközökkel, amik ellen egy gyönge gyermeknek nincsen
 168       5|                mind ne higgyek, amíg ő egy szót ki nem mond, vagy le
 169       5|              nem árulhatja. Amíg e szó egy harmadik birtokába nem jut,
 170       5|            tudják, minő végzetes dolog egy leányt férjhez adni, ki
 171       5|              férjhez adni, ki lelkében egy harmadik titkát hordja!~–
 172       5|             téged el hagylak pusztulni egy üres képzelődés miatt. Az
 173       5|               Azt a szót kérem, azt az egy szót. Akármit hoz vissza,
 174       5|           nyugodt leszek. Azontúl soha egy összehúzott homlokredőrül
 175       5|            magára idézett, mindig csak egy szavába fog kerülni, hogy
 176       5|             egymást. Te vesztére törsz egy szegény gyámoltalan leánynak,
 177       5|           útjába állok a kérőnek, mert egy rokonomat akarom helyébe
 178       5|            amíg élek, legyetek irántam egy kis elnézéssel. Ha pedig
 179       5|            vánkosom alá, találsz ottan egy csomag papirost, húzd ki
 180       5|                Ez ellen nincs védelem.~Egy percig az a mentő gondolat
 181       5|              nem tudják, mi van benne. Egy lépésre van a kandalló;
 182       5|              ki tanúskodnék? De azt az egy lépést megtagadták izmai;
 183       5|               nem akarsz férjhez menni egy kitűnő férfiúhoz, ki kezedet
 184       5|           hanem akarsz inkább elszökni egy semmi emberrel, aki maga
 185       5|       legelőször is tégedett elküldene egy apácakolostorba, s örök
 186       5|              dísszel és illendőségggel egy hozzád illő derék férfinak
 187       5|      eltávozott szobájába; ott megállt egy virágcserép előtt, és nézett
 188       5|            nézett annak zöld leveleire egy óráig megmozdulás nélkül.~
 189       5|              óráig megmozdulás nélkül.~Egy szép nagy példány viaszvirág
 190       5|             árasztanak.~Három év előtt egy jogászbálban kapott egy
 191       5|                egy jogászbálban kapott egy virágcsokrot Henriette Szilárd
 192       5|                egymással, aközött volt egy ilyen örökzöld levél, azt
 193       5|                sejthetetlen titkokkal.~Egy hosszú óráig állt e virág
 194       5|              senkije sincs, csak az az egy virág, akit magában „Szilárd”-
 195       5|              hasonlítanak is e levelek egy csukott emberi ajkhoz. Már
 196       5|             borzadás: „megyek már!” és egy perc múlva nem látszik arcán
 197       5|         beszélt a családtagokkal, mint egy meglett ember.~– Helybenhagyjuk –
 198       5|               iratok táblájára felírni egy bizonyos szót, azt a bizonyos
 199       5|                kegyeden kívül még csak egy ember tud; annak bizonyságaul,
 200       5|                a barbár hangzású nevét egy szép fényes csillagnak: „
 201       5|           elfeledni való iratokat. Azt egy cseppet sem hitte, hogy
 202       5|               lakja; nem kell senkinek egy miatt elveszteni a lelkét.~
 203       5|              ez igen derék, okos leány Egy könnyet nem ejtett előttünk;
 204       5|                elmegy, te itt maradsz, egy év múlva elfelejtitek egymást.~
 205       5|             ideírt e papírok hátuljára egy nevet; tekintsd meg.~Szilárd
 206       5|           vette, maga felé fordította, egy tekintetet vetett a leírt
 207       5|        embertársaidnak és hazádnak is. Egy derék férfinak mindig van
 208       5|              derék férfinak mindig van egy állandó kedvese, akit szeressen;
 209       5|             hogy nem Dunába dobni való egy asszonyszemély miatt; mert
 210       6|            Pesttől Erdély belsejéig jó egy hétig lehetett utazni, még
 211       6|          egészen a bárónak való ember: egy olyan írástudó, akit egyúttal
 212       6|            utaztak tovább: alkonyatkor egy faluban megálltak itatni,
 213       6|            beszólt hozzá az ablakon.~– Egy óra múlva megpihenünk. Egy
 214       6|             Egy óra múlva megpihenünk. Egy régi barátom kastélyában
 215       6|      mindenkiben, aki idegen.~Az ígért egy órából szinte kettő lett.
 216       6|        buckákat, mik a láthatárig mint egy hullámokat hányó homokóceán
 217       6|    kíváncsisággal tekint körül, amivel egy hosszú börtönre ítélt rab,
 218       6|            kerített udvar közepén állt egy régi modorú úri lak: elöl
 219       6|                 Legelső a kocsiajtónál egy sajátságos ember, kinél
 220       6|              van hasogatva, a szájából egy darab hiányzik, valószínűleg
 221       6|            tépve. Ugyanazon az oldalon egy szem is hiányzik, s a fél
 222       6|           vasból volna. Pfuj, Fecske! (Egy agár szörnyen iparkodott
 223       6|               fogja tanulni, nekem van egy jó, szelíd paripám, olyan
 224       6|          tetszeni fog.~A terembe érve, egy csomó tűrt csizmás, pitykegombos
 225       6|               sem tartotta meg a nevét egy percig sem; örült, mikor
 226       6|             nagyteremben volt terítve, egy széles, kerek asztalon;
 227       6|                mi az ott? Mondják hogy egy hiúzt szalasztottak ki a
 228       6|                Henriette természetesen egy falatot sem evett; máskor
 229       6|               nyargaltam, mint a szél, egy helyett valami angyalhullás
 230       6|             pedig csak a karomnak lett egy kicsit szokatlan formája,
 231       6|               keresztül, kivált ha még egy kis szakadó zápor is jön
 232       6|               erejére is van szüksége; egy olyan nap valódi szakaszt
 233       6|             nap egymás után vadásztunk egy vérmedvére. Tetszik tudni
 234       6|               fölött az emberi vérnek. Egy ilyen vén gonosztevő akadt
 235       6|        vadászokat megpofozta, utoljára egy hajtójának a fejéről lehúzta
 236       6|                hogy még holnap tegyünk egy kísérletet; hajtsuk meg
 237       6|                el; mi ketten Lénárddal egy vízmosásos hegyszakadékban
 238       6|           lépésnyi távolban tőlem volt egy szűk üreg nyílása, amilyen
 239       6|             olyan agyarai voltak, mint egy vadkannak. A fenevad egyenesen
 240       6|             kárban; most végem van! Mi egy ilyen pompás állatnak egy
 241       6|              egy ilyen pompás állatnak egy olyan nyomorult figurát
 242       6|              jött rám, a vadászkésemet egy ütéssel összetörte, s rettenetes
 243       6|                a következő pillanatban egy dördülés hangzott, s azzal
 244       6|              hogy ő kockáztatott értem egy lövést, amidőn, ha enged
 245       6|        medvebőrt, mely valódi drágaság egy vadászra nézve; huszonhat
 246       6|                Henriette kíváncsian.~– Egy híres rablóvezér a Havasokon,
 247       6|        keresztül úgy fénylett az égről egy csillag, úgy ragyogott szeme
 248       6|           átizzadva; Henriette azalatt egy elárvult könyvtárt fedezett
 249       6|                 Henriette valahányszor egy olyan kis tanyát látott,
 250       6|         tökéletes szatírarca van.~Neje egy fiatal, gömbölyű képű, eleven
 251       6|              szokott arccal, kit férje egy bécsi bal paré alkalmával
 252       6|      elszöktetett, mert a hölgy atyja, egy nyugalmazott tábornagy –
 253       6|                is szólt, amit a grófné egy oldalpillantással még inkább
 254       6|                s örök emlékül mindjárt egy szép nagy opálgyűrűt húzott
 255       6|         vezette: annak a falán függött egy szép nagy csatakép; bécsi
 256       6|          olajfestménye.~– Ugye, pompás egy kép? – kérdezé a grófné
 257       6|               nagyot nevetett rá.~– Az egy fiatal huszártisztnek az
 258       6|             megtudnának mindent, hanem egy csataképet festettem hozzá,
 259       6|         halálos ágyán sem. Neki is van egy soha le nem törölhető arckép
 260       6|                eszméje áll; – az egyik egy elárult csillag, aminek
 261       6|                neve Mesarthim; a másik egy el nem árulható név, aminek
 262       6|                már meg máskor is, hogy egy gróf, meg egy báró, meg
 263       6|          máskor is, hogy egy gróf, meg egy báró, meg egy titkár egy
 264       6|                gróf, meg egy báró, meg egy titkár egy asztalnál ebédeltek.
 265       6|               egy báró, meg egy titkár egy asztalnál ebédeltek. Csak
 266       6|         Kengyelesy –, hanem van Pesten egy fatális sérvkötőkészítő
 267       6|              Olyan keveset eszik, mint egy kismadár. Férje menti, hogy
 268       6|                  No, azt majd megtudod egy óra múlva!~– Jól van! –
 269       6|              nevetnek; el volt kábulva egy szó rejtélyétől.~Gépileg
 270       6|             alatt, hogy „majd megtudod egy óra múlva”?~– Ah! – szólt
 271       6|             kedélye meg volt gyógyítva egy kissé.~Még azután sokáig
 272       6|            cselédek árulkodásait, csak egy kézre került levél ellenében
 273       6|         mókuska Bécsbe megy, kezébe ad egy jegyzéket, mely egy ottani
 274       6|          kezébe ad egy jegyzéket, mely egy ottani bizonyos piperésznőnek
 275       6|                Semmit sem talál. Az az egy rendesen kikerüli a figyelmét,
 276       6|        megtörik a szíve, a másik abban egy életre elég örömöt találjon?~
 277       6| Kengyelesy-puszta?~– Szép – felelt ő – egy szótaggal.~– És a kastély?~–
 278       6|       Henriette elcsudálkozva, mialatt egy vékony molnárostyát (Hohlhippen)
 279       6|           vinni az ősszel, ott leszünk egy egész hónapig; én azalatt
 280       6|                 nagyon kérem: szeresse egy kicsit jobban Lénárd barátomat,
 281       6|               rá nézve?~– Kétezer hold egy tagban, csupa első klasszisú
 282       6|           példálózott, hogy „de azután egy kicsit jobban szeresse férjét,
 283       6|              tönkretegye egymást. Hogy egy ember beszálljon este vendégszerető
 284       6|                szakadatlanul játszanék egy óriás kéz. Akiket valaha
 285       6|             csak azt vette észre, hogy egy percre megáll a hintaja,
 286       6|               is, ahol semmi út sincs. Egy negyedórányi távolban látszik
 287       6|              kútgém, azon túl fehérlik egy kis hosszúkás tanya; oda
 288       6|                három csikóslegény, meg egy vén, ripacsos képű, ravasz
 289       6|            neki vánkosokból puha ülést egy karszékben, zsámolyt tett
 290       6|            zsámolyt tett a lába alá, s egy lélegzet alatt tízféle ételt
 291       6|           Henriette azzal felelt, hogy egy darabot kivett a cifra tálból,
 292       6|                süvegét, s ivott belőle egy kicsinyt; azzal továbbadta
 293       6|      siralomházba kitették, sem búsult egy cseppet is, csak annak örült,
 294       6|             vettek volna már mértéket, egy falat kevés, annyi le nem
 295       6|               hogy készüljön, odaadott egy húszast a porkolábnak: „
 296       6|               valakit ide a szomszédba egy ital borért; lehetetlen,
 297       6|                 erős hangja volt, akár egy káplánnak, – azután leszállt,
 298       6|           sajátságos felfogású meséjén egy olyan történetnek, amiről
 299       6|          leszek kedves rózsám a tiéd!” Egy szál rozmaring volt a kalapja
 300       6|             mégsem hagynék belőle csak egy ágacskát is letörni, ha
 301       6|                   gondolá Henriette. – Egy ilyen pusztai csárdában,
 302       6|               ilyen pusztai csárdában, egy pusztai betyárért, egy pusztai
 303       6|                 egy pusztai betyárért, egy pusztai árvaleány ugyanazon
 304       6|              változatot tud adni, mint egy pacsirta torka, s minden
 305       6|                első alkalomra mindjárt egy zsiványokkal tele csárdába
 306       6|                 Hát hol férne el ebben egy hegedű? Hát sosem látott
 307       6|             volt a hegedű, nem érte be egy nótával, egyik dallam a
 308       6|               hogyan találhatja örömét egy előkelő úr, ki a szalonok
 309       6|               nevelkedett, abban, hogy egy rongyos csárda ivószobájában,
 310       6|             érzé magát Henriette, mint egy kicsi gyermek, kinek dajkája
 311       6|                erdélyi havasok, estére egy kisded bányavárosban szálltak
 312       6|              az út mellett, amik közül egy sem bír olyan külsővel,
 313       6|              hinné őket az ember, csak egy szobára szabva mindegyik,
 314       6|             nem messze volt már; amint egy szűk völgykanyarulatnál
 315       6|        kúpjaival, egyedül, magányosan, egy halom tetején; dobogó hídja
 316       7|               nem sok idővel Erdélyben egy nagyon elterjedt hamispénzverő
 317       7|        olvasztásba, az sem lelt bennük egy fél szemernyi ezüsttel sem
 318       7|               sem lehetett.~A kincstár egy font poraranyért fizet a
 319       7|          hegyek felé haladni, az egyik egy őszhajú, öles termetű oláh
 320       7|            termetű oláh férfi, a másik egy fiatal, délceg nő.~Az öreg
 321       7|              ajkai felett. A nyeregben egy durva zsák van előtte keresztülvetve,
 322       7|          zsákon keresztbe fektetve van egy hosszú lőfegyver.~A lovagló
 323       7|                kalpag ül, míg elöl azt egy füzér aranypénz fonja át,
 324       7|               agya mosolyog elő.~Amint egy nagy fekete palaszirt tövében
 325       7|                Fatia Negrával?~– Éppen egy hónapja múlt; akkor is holdtölte
 326       7| nyeregszorítóját szűkebbre csatolva. – Egy egész hónap hosszú idő,
 327       7|             leány vagy. Szerelmes vagy egy emberbe, akinek még csak
 328       7|             Már ha én szeretője volnék egy embernek, vagy éppen esküdt
 329       7|             bele voltak tanulva, végre egy hirtelen mélyedésnél egyszerre
 330       7|           tűnik ki, hogy a hegyoldalba egy malom van építve, melynek
 331       7|         sebesen hajtja a kerekét, mint egy rokkáét, lehetetlen, hogy
 332       7|              leszállt lovairól, azokat egy kis száraz égerfás szigetbe
 333       7|              puskát vállára vetette, s egy merész ugrással a szigetből
 334       7|                 A malom ajtajában állt egy fiatal férfi, közönséges
 335       7|               malomba, melynek közepén egy rozzant gépezet őrült kalimpálást
 336       7|           birkózott. – Mennyi lehet?~– Egy mázsa nyolcvan font.~(Ez
 337       7|            megszólított szót fogadott; egy vasrudat dugva a gerendelyen
 338       7|      malomkővel vala összeköttetésben, egy vasláncot, mely a gerendely
 339       7|              csikorogva tekeredett még egy darabig utánuk. Egyszer
 340       7|                és Anica leszálltak, az egy roppant nagy föld alatti
 341       7|               ugyanazon hegyi pataknak egy része folyott keresztül,
 342       7|             olajlámpa fényétől, melyek egy kis vashíd két végénél lobogtak,
 343       7|                barlang hátterében állt egy sajátságos kőépület, minden
 344       7|            érezni.~A hídnál ismét állt egy fegyveres férfi, kivel az
 345       7|              kínpadon sem fog elárulni egy hangot, egy látott képet
 346       7|               fog elárulni egy hangot, egy látott képet is abból, amit
 347       7|                szegletében volt csupán egy henger idomú vaskemence,
 348       7|               annak tetejébe volt téve egy kerek grafittégely, felülről
 349       7|            guggolt.~Erre a Fatia Negra egy vasfogóval félrefordítá
 350       7|              tűzben folyóvá téve, mint egy pohár bor, s izzó fehér
 351       7|            kérdi tőle a Fatia Negra.~– Egy mázsa és nyolcvan font.~–
 352       7|             kevesebb ember kell hozzá.~Egy alacsony ajtón át, melyen
 353       7|        szomszéd szobába mentek át, ott egy roppant csavargép működött,
 354       7|               aminőnek éppen szükséges egy aranypénznek lenni.~– Látod,
 355       7|             viselt, s tízezer forintot egy furcsa hengergépért olcsóságnak
 356       7|                gőzerő; az egészet csak egy ember kormányozza, ki egy
 357       7|              egy ember kormányozza, ki egy forgantyú segélyével a gép
 358       7|            abban a munkában, amit most egy óra alatt elvégez ez a csoda.
 359       7|                 s azóta felszaporodott egy mázsa és nyolcvan fontra!~
 360       7|              másik géphez jutottak; az egy kis asztal volt, melynek
 361       7|               egyéb mozgató erőt, mint egy nagy kereket, mely körül
 362       7|       lejutottak magába a pénzverdébe.~Egy roppant csavarsajtó, Gengembre
 363       7|              alányomta a csavart, s az egy perc alatt odasajtolta a
 364       7|                 taszított ismét rajta. Egy kis acélgyűrű rögtön kilökte
 365       7|            amije van odafenn az égben.~Egy harmadik néha falapáttal
 366       7|           rajta úgy, hogy az arany még egy nyomást kapott, s mármost
 367       7|             hogy ilyesmit tudsz kérni? Egy hibásan nyomott aranyat,
 368       7|                Fatia Negra kezét, mint egy ajándékot kapott gyermek:
 369       7|             Erre bejött a próbamester, egy fekete palatáblán cifra
 370       7|         mialatt Anica és a Fatia Negra egy kis mellékszobába félrevonultak.
 371       7|                egymásnak.~– Hol jártál egy egész hónap óta? – kérdé
 372       7|            Tudod-e, hogy milyen hosszú egy hónap? Holdfogyta, újhold,
 373       7|               hogy elmondjam: hogy itt egy szép szőke fehér állát csipkedtem
 374       7|      csipkedtem meg jókedvemben; amott egy pár kék szem kacsintása
 375       7|         felejtettem magamat, meg emitt egy barna ölébe hajtottam le
 376       7|              leányomnak?~A Fatia Negra egy percig meglepetve állt,
 377       7|                hozzám intézni, a fejed egy órával hamarább fog hazaérni,
 378       8|             Hogy lehet az?~Laknál csak egy fedél alatt vele, aki ezt
 379       8|               fölfedezése a nőre nézve egy kis csendes mártírium. Az
 380       8|                körül, hanem mindketten egy képzelt központ körül forognak.
 381       8|                 egyszerű ruhában, mint egy szegény polgárnő, s maga
 382       8|             volt a templom, azon innen egy kis tisztás hely, karókkal
 383       8|            Henriette sokszor látta őt, egy magas, ősz szakállú férfit,
 384       8|             majd a harangláb törik ki; egy esztendeje már, hogy az
 385       8|           éppen akkor a vadászatról.~– Egy kérésem volna önhöz.~Hátszegit
 386       8|               erre.~Hátszegi szemöldei egy percre összevonultak.~–
 387       8|       havonkint. Száz pengőt havonkint egy olyan nyelvért, amit csak
 388       8|          védangyala, megmentője legyen egy elhagyatott népnek; s azontúl
 389       8|              társaságában, máskor csak egy csatlóstul kísérve; akárhányszor
 390       8|                szeretetre méltó ember.~Egy napon Henriette a szomszéd
 391       8|       Ravacselbe lovagolt át, hogy ott egy szegény beteg oláh asszonyt
 392       8|            magánkívül volt; mint mikor egy valódi orvos gyógyrendszerébe
 393       8|              Hídvárnak Ravacseltől van egy rövidebb útja, melyen öszvérek
 394       8|              az úrnője félelmét.~Végre egy gonosz helyre jutottak,
 395       8|                lábát letenni van hely.~Egy percre a paripa megállt,
 396       8|        leszakadtak a nyereg hevederei; egy percig valami kinyúló bokor
 397       8|             alátekintve, a holdfénynél egy sötét alakot pillanta meg,
 398       8|             lábujjhegyre felállt, hogy egy magasan feje fölött látszó
 399       8|                 új lépcső után nézett.~Egy ölnyire Henriette alatt
 400       8|          ölnyire Henriette alatt éppen egy jókora kiálló kőszeglet
 401       8|          kiálló kőszeglet volt, melyen egy egész emberláb bízvást elférhetett.
 402       8|         bízvást elférhetett. Henriette egy perc múlva azon a helyen
 403       8|                állni a pásztort. Éppen egy öl magas volt a férfi, fejével
 404       8|       állapotban jó estét köszönni.)~– Egy kicsit félrelépett a ló,
 405       8|                 s te nem vagy nehezebb egy kecskegidónál, én tudom.~
 406       8|             szakadtak, a férfi kezének egy csavarintására elválnak
 407       8|                a kitépett bokrot, mint egy paripát maga alá véve, s
 408       8|        szánkázás!~Szánkázásnak nevezte egy fenyőbokor segélyével öt
 409       8|             nyakába ölté az állatot, s egy hatalmas rántással kirántá
 410       8|           monda Henriette-nek:~– Derék egy úri ló! Kár lett volna ott
 411       8|              ismét lovára ülhet; innen egy negyedóra alatt kivezetheti
 412       8|           bocsátá el magától, még csak egy „multiemescut” (köszönöm)
 413       9|            élete nagyon regényes.~Csak egy esetet mondok el belőle.~
 414       9|               itt a vlaskucai határban egy gazdag pakulár, ki valami
 415       9|          kecskepásztort, Juont, akinek egy szűrén, egy baltáján kívül
 416       9|              Juont, akinek egy szűrén, egy baltáján kívül semmije sincsen.~
 417       9|           szerelemről, hanem volt neki egy hatalmas komája, Külső Fehér
 418       9|          egyszer, amint kecskéit őrzé, egy barlang szűk nyílásán át
 419       9|           megnézze mi az, s talált ott egy nagy anyamedvét, mit valami
 420       9|             vén medve mellett volt még egy kis szopós kölyök, mely
 421       9|              kis bocsot, s ölébe véve, egy szelíd kecskeeméhez vitte
 422       9|               hordta utána a gúnyáját, egy bundával több vagy kevesebb,
 423       9|            Marióra.~Van ezen a vidéken egy sajátságos népszokás: a
 424       9|              fű, mely esztendőben csak egy hétig zöld, azontúl vagy
 425       9|               jövet-menet ott találtam egy helyen állva.~– Milyen sok
 426       9|             Rab az, aki a rónán lakik.~Egy napján az esztendőnek nagyon
 427       9|              volna neki tán Mariórától egy csókot kapni.~A leány eltolta
 428       9|               ütöm agyon őt, ni.~Azzal egy hosszú kecskebőr zacskót
 429       9|               forgatá feje körül, mint egy csatacsillagot, s lekiabált
 430       9|               még a legjobb férfit is, egy perc múlva hanyatt-homlok
 431       9|          megcsóválva a levegőben, mint egy parittyát, utána hajítá
 432       9|                vagy; de én Juon vagyok egy baltával a kezemben is.~
 433      10|              hogy miután a kalugyerben egy igaz résztvevő tanácsadóra,
 434      10|           tanácsadóra, az erős Juonban egy hatalmas védelmezőre talált,
 435      10|                védelmezőre talált, még egy barátnét is kell szerezni
 436      10|              férj olyan büszkén mondja egy idegen nő szemébe, hogy
 437      10|          találta magát otthon, amikben egy özvegy papné vagy legföljebb
 438      10|           özvegy papné vagy legföljebb egy üzletétől visszavonult bányász
 439      10|         hordottam halomra; de én azért egy szóval sem kényszerítem,
 440      10|               meg is ígérkezett, és én egy szóval sem mondom, hogy
 441      10|             eszébe, hogy van kegyednek egy természetes védelmezője,
 442      10|               természetes védelmezője, egy igazi barátja: – férje.~
 443      10|        mézeshetekben a férj és nő soha egy félórát sem töltött négyszemközt
 444      10|                állt egész boldogságuk.~Egy időben Déván járt a kalugyer,
 445      10|        beszélni a nagyságos asszonynak egy derék fiatalemberről, aki
 446      10|          bányatisztek, azok között van egy régi jó ismerősöm, nálam
 447      10|                 Különös gondolat, hogy egy férj nejének udvaroljon
 448      10|              semmi díszítményt, csupán egy szál rózsát, egyszerű karika
 449      10|           függőket és nyaklánc helyett egy fekete bársonyszalagot.~
 450      10|           iparkodott úgy öltözni, mint egy leány.~Ez előkészületek
 451      10|           minden héten egyszer bement, egy kis lepecsételt csomagot,
 452      10|               kezdőbetű helyett csupán egy csillag volt a pecséteken.
 453      10|          leválasztá a pecséteket, hogy egy is össze ne törjék, s szívdobogva
 454      10|            nyitá fel a katulya tetjét. Egy kis maroken ékszertok volt
 455      10|        felnyitá azt is, s talált benne egy pár fülönfüggőt és egy nyakboglárt.
 456      10|           benne egy pár fülönfüggőt és egy nyakboglárt. A fülönfüggők,
 457      10|           halacskák, mindegyiknek volt egy pár kicsiny, de igen ragyogó
 458      10|       gyémántszeme. A nyakboglár pedig egy pillangót ábrázolt, szinte
 459      10|                édesen volt meglepetve.~Egy betű írás sem volt mellékelve
 460      10|                nem mindent megért-e az egy hieroglifből?~Ezt az ékszert
 461      10|              egész addig a napig, mint egy gyermeknek, kire az első
 462      10|            kastélya ugyan nem volt, de egy csinos emeletes háza, melynek
 463      10|        emeletes háza, melynek emeletét egy bányatiszt családja bírta
 464      10|             különösen emlékében maradt egy éltes asszonyság, kinek
 465      10|               mindig megijedt tőle. Ez egy unitárius özvegy papné,
 466      10|      reszketőzést több év előtt kapta, egy szomorú alkalommal, amidőn
 467      10|            betelni a bámulatával.~Csak egy félelmes pillanaton kellett
 468      10|                 annyi hódolat közepett egy gondolat tölté el szívét. –
 469      10|         táncszünet volt –, megpillantá egy oldalpamlagon ülve azt az
 470      10|        védtelenül ennyi idegen között, egy iszonyú vádlóval szemben,
 471      10|             mit felelni.~E pillanatban egy ismerős férfihang szólalt
 472      10|             körülállókhoz:~– Aki nőmre egy tiszteletlen pillantást
 473      10|               hogy kocsiban van. Férje egy percig sem állt meg vele
 474      10|       védelmezőjét tanulta megismerni.~Egy órai botorkázás után kijutottak
 475      10|       rémjelenete nem volt egyéb, csak egy álom, melyből jólesett felébredni.~
 476      10|                mintha megtámadnák mind egy távollévő nevében.~– Oka
 477      10|          virágnak, hogy erre a gyanúra egy csepp oka sem lehet.~De
 478      10|             nem volt semmi világosság.~Egy talány elzárta minden magyarázat
 479      10|            álarcot visel, hanem ez nem egy és ugyanazon ember; de miután
 480      10|                a környékben; itten van egy kedvese, akinél gyakran
 481      10|                ott elfogni?~– A köznép egy része egyetért vele; más
 482      10|           árulná el kedvese?~– Lehet-e egy nőnek elárulni valakit,
 483      10|           akarnak elriasztani, de mint egy ember, helytállnak minden
 484      10|             vált hűséggel ragaszkodnak egy el nem érhetett tárgyhoz,
 485      10|    holdvilágnál igen riasztónak talált egy tájat, s ugyanazt napvilágnál
 486      10|                vadkan a jelszó; előtte egy héttel már nem lehet velük
 487      10|        ábrándokból. Csak azután, midőn egy napon vadászok, pecérek,
 488      10|                lelkére nehezülni, mint egy régi fájó emlék súlya.~Nem
 489      10|                e veszteségen a báró úr egy hajszálnyit sem bánkódott,
 490      10|            annak tett; annak közelléte egy határszéli városban, tudakozódása
 491      10|       Henriette róla is megfeledkezett egy időre; most jólesett neki,
 492      10|           híres vajákos nő jőve hozzám egy igen nehéz kérdésben lelkét
 493      10|             valakinek az udvarában van egy harapós vadállat, melyet
 494      10|               megrabolhassanak.~– Nem. Egy hű állatot akarnak megölni,
 495      10|          állatot akarnak megölni, hogy egy szegény embernek egyetlen
 496      10|                Ott a patak mellett áll egy kis fakunyhó, melynek oldala
 497      10|              szelíd medve. Férjét néha egy hétig sem látja, kivált
 498      10|               S e tiszta örömet akarja egy gonosz kéz megzavarni.~–
 499      10|          háborgató legyek után kapkod. Egy ilyen csattintás elég volna
 500      10|            ilyen csattintás elég volna egy embert karjától megfosztani.