Fezejet

 1       1|             úri büszkeség válogatós. Emberek, kik a szalonbevezetés képességén
 2       3|      szorította már őket, közönséges emberek szokása szerint, azzal szerze
 3       4|           volt személyesen. A gazdag emberek az ilyesmit nagy tiszteletlenségnek
 4       4|            nem adta ki őket:~– Olyan emberek titkai, akikre nézve nagy
 5       5|            változatlanabbak, mint az emberek szívei; kért-e tőle kölcsön
 6       6|               A lelke elszorult ezen emberek közelében, akik oly nagy
 7       6|              szerint a legunalmasabb emberek a világon. Henriette-et
 8       6|          gondolt, hogy milyen boldog emberek lehetnek, akik azokban laknak.~
 9       6|             mert azok nagyon unalmas emberek!”~Ez a jó fennhangon adott
10       6|              ültetni. Hiszen azok is emberek, s talán történt már meg
11       6|               holta napjáig!” Furcsa emberek ezek!~A kisasszony mégis
12       6|         rajtam!~– Hát azok nem rossz emberek?~– Bánom is én, akármiféle
13       6|              Bánom is én, akármiféle emberek! – Azzal hidegvérrel kiment,
14       6|         azokat kiúsztassa; porontyos emberek voltak, neki meg senkije
15       6|         gyönyörű, mosolygó, hanem az emberek arca sötét, titkolózó. Henriette
16       6|           érze, midőn e haragos képű emberek között itt-ott meg kellett
17       7|     beleházasodtak, beleszülettek az emberek, örököltek benne, s azon
18       7|             magyarázata van.~Ezek az emberek aranyakat vertek.~Igazi,
19       8|             Pedig milyen derék, szép emberek; hogy lehet az, hogy mégsem
20       9|              felterítve, hogy vannak emberek a világon, akik nem tudják,
21       9|            soha.~– Vannak a síkon is emberek – mondám én neki –, akik
22      10|           gyönyörködhetik a bozontos emberek áldásaiban; az oláh a hálálkodásokkal
23      10|         hogyan fog öltözni e szegény emberek vigalmában; egészen egyszerűen,
24      10|    látogatták mindenféle bajban levő emberek és – különösen leányok.
25      10|            rejtett erőket tudatlanul emberek megrontására használja. –
26      10|               pedig nagy ritkaság őt emberek közt látni, s azt adá tudtomra,
27      10|          Negra esküje ellenére mégis emberek ellen használná azt a mérget.~–
28      11|              mindent értene, amit az emberek egymás közt beszélnek.~–
29      13|              szétosztani boldogtalan emberek között, akkor az ékszerét
30      14|              amíg más országban, más emberek előtt, igazi orcájával vezetheti
31      14|               Óh, dehogynem; ezek az emberek, ha azt hinnék, hogy égből
32      14|               tudományokban járatlan emberek azt hitték, az ördög futott
33      14|           pokol egyházában, ahova az emberek ötven esztendő óta nem járnak
34      15|            hisz az ő elődei is bátor emberek voltak hajdan. Nem hiába
35      15|              máskor.~Milyen hatalmas emberek lehettek azok, akiknek ilyen
36      16|         nagyon gúnyolódnotok: vannak emberek, akik azért, hogy szegények,
37      16|            akad.~– Kedvesem, azok az emberek nagyon leleményesek.~– Óh,
38      19|         bőgőhegedű szava.~– S miféle emberek volnának azok?~A pap húzódozva
39      19|            húzódozva felelt:~– Olyan emberek, akikkel én nem szeretek
40      19|              hisz ezek nekem mind új emberek.~– Előre tudtam, hogy nem
41      19| felderítésemre.~– Ezek valóságos élő emberek mind; pedig nem mindegyik
42      21|          mennykő miféle más vad nevű emberek.~– Úgy? Brinkó et compagnie.
43      22|         örökös nyugtalanításának; az emberek, bármennyire kinevették
44      22|            hogy ezek is csak halandó emberek.” Ez volt az utolsó szava
45      22|            tévút-e az? Ezek a ravasz emberek hamar rászedik az idegent.~–
46      22|              Szilárd künn volt, s az emberek aludtak. Akárki tette, gyors
47      23|       közeledett a ház felé.~Különös emberek lehetnek ennek a lakói,
48      23|        tárva-nyitva hagynak, a rossz emberek akármit ellophatnának belőle.~
49      25|          nagyon sok volt a fehér!~Az emberek társaságában nem találta