Fezejet

 1       1|        játszik.~Az egyik ablakban egy fiatal, tizenhat éves lyánka ül,
 2       1|            delnő vetette a kártyát, a fiatal lyánka öltögette tűjére
 3       1|             legilletlenebb dolog: egy fiatal leánynak az ablakon kinézegetni?
 4       1|            mit lehet és mit nem lehet fiatal leányoknak megengedni; én
 5       1|               hogy miért beszélek …~A fiatal leányka arca úgy elpirult
 6       3|              figyelmét az özvegy és a fiatal leány között, utóbb határozottan
 7       4|        betegek vannak, különösen az a fiatal ügyvéd.~– Hisz azt bízhatná
 8       4|              mint egy teherhordozó; a fiatal kedély mulatságot óhajt.~–
 9       5|             fiút, ki nem átallott oly fiatal létére testvérének ravasz
10       5|               elviselni. Én is voltam fiatal; én is mentem keresztül
11       5|            fekete kenyér után. Te még fiatal vagy, fiatal szíven ejtett
12       5|             után. Te még fiatal vagy, fiatal szíven ejtett seb begyógyul.
13       6|         egyetlen szenvedélyem. Nagyon fiatal koromba megverte ábrázatomat
14       6|               vezette nyomorék karján fiatal vendégnőjét, ismét felsegíté
15       6|             van felesége is, aki elég fiatal még, de aki a grófot nem
16       6|              szatírarca van.~Neje egy fiatal, gömbölyű képű, eleven hölgy,
17       6|          nagyot nevetett rá.~– Az egy fiatal huszártisztnek az arcképéről
18       6|      Elmondott előtte sok olyat, amit fiatal hölgyek csak legbizalmasabb
19       6| pálmavirágossal a dereka átkötve; nem fiatal már, de piros, egészséges,
20       7|               oláh férfi, a másik egy fiatal, délceg nő.~Az öreg férfi
21       7|        tetőled a Fatia Negra! – Azzal fiatal gyorsasággal veté fel magát
22       7|              malom ajtajában állt egy fiatal férfi, közönséges fekete
23       9|         hagyja azt látatlanul, kivált fiatal, gondtalan éveiben, mikor
24       9|             szomszédjához. Amellett a fiatal leányok otthon ülnek, a
25      10|           vonultak. A bányásztisztnek fiatal felesége volt, akivel Henriette
26      10|               szegény társaságukba; a fiatal nő mindenfelé ünnepeltnek
27      10|    kirándulások válták fel egymást; a fiatal nő megismerkedett Erdély
28      10|             el vele szentségtörést. A fiatal nő csábnak van kitéve.~–
29      13|         pallókon …~… Hanem, hogy az a fiatal huszártiszt ott a harmadik
30      13|              otthagyta őket.~Csak egy fiatal huszártiszt nem ügyelt rá;
31      13|             De mi vihette volna ezt a fiatal gyermeket ilyen tényre?
32      13|              Szép, nagyon szép! Nono, fiatal barátom, csak meg ne ijedjen
33      16|             lakomához Henriette-et.~A fiatal nő mosolyogva foglalt helyet
34      17|            vetemedik. Szegény, nagyon fiatal még, majd ha megvénül, és
35      17|             őket az igazgató. Persze, fiatal még arra, hogy egy agyafúrt
36      17|         mindnyájan megegyezve, hogy a fiatal igazgató valószínűleg bizonyos
37      17|             valamelyik társasághoz.~A fiatal gyermek keserűen mosolygott,
38      17|              ne találja.~– De kedves, fiatal barátom: ha ön minden évben
39      17|               Micsoda? – ordíta fel a fiatal bujdosó, s azzal kirúgta
40      17|         megrendítő hatást gyakorolt a fiatal fásultra.~– Most azonban
41      20|              Erdélyben tudták, hogy a fiatal Hátszeginé elméjében megháborodott.~
42      21|              és rögtön visszaadott; a fiatal tisztet zavarba hozta ellenfelének
43      22|            ilyen fontos feladatot oly fiatal emberre; hanem az öreg táblabíró
44      22|        kerülve meg, melyet később egy fiatal magyar költő szerencsétlen
45      25|        kegyetlen ötlet volt egy olyan fiatal szívtől.~Lángainénak nem