Fezejet

 1       4|            szóla közbe János úr. – Gróf vagy mesterember?~– Főhivatalnok –
 2       6|      hazáig, s hogy jövő éjszakára gróf Kengyelesy kastélyában fognak
 3       6|            az meg őneki. Hogy az a gróf Kengyelesy igen furcsa ember.
 4       6|            volt, akármit beszélnek gróf Kengyelesyről és a feleségéről.~
 5       6|            óra közt érkeztek meg a gróf kastélyába, mely a falun
 6       6|  tiszttartóról tanúskodott.~Hogy a gróf előre értesülve volt Hátszegiék
 7       6|          közben meghallani, amit a gróf mondott felőle Hátszeginek,
 8       6|            meg máskor is, hogy egy gróf, meg egy báró, meg egy titkár
 9       6|          be az embert! No, iszen a gróf is számíthat rá, hogy Margarinál
10       6|          grófné agacériáira, sem a gróf szarkazmusaira; nem látta
11       6|    kacsóját; már nem tudta, hogy a gróf volt-e az, vagy férje, vagy
12       6| hozzátartozói útra felkészülten.~A gróf megkérdezte ifjú vendégnőjétől,
13       6|        értette el nagysád, amire a gróf legutoljára példálózott,
14       6|     játékban; az éjjel a báró úr a gróf úrral együtt kártyázván,
15       6|             Mert tudja, nagysád, a gróf meg a báró úr régóta versenygenek
16       6|      pajtás – ezt szokta mondani a gróf a báró úrnak –, amíg egyikünkről
17      10|           úr is, a hős nyomorék és gróf Kengyelesy s számos ismerős
18      10|          légyottjuk szokott lenni.~Gróf Kengyelesy nem hozta magával
19      10|            a szerencse; Kengyelesy gróf visszanyerte tőle az egész
20      10|            kezdett rá hiú lenni.~A gróf pedig azt mondá, hogy még
21      11|       vakmerőség volt – veté közbe gróf Kengyelesy, olyan komoly
22      11|           hetykén a kis Kengyelesy gróf, amin az egész társaság
23      11|            a csontja állja azt ki, gróf uram! – szólt rá nevetve
24      11|     fájdalmak ki nem fognak rajta; gróf Kengyelesy pedig azt magasztalá
25      13|          aradi estélyek~Kengyelesy gróf csakugyan szerencsésen hazaérkezett
26      13|               Ebédelt már? – kérdé gróf Kengyelesy ijedten. – Ah,
27      13| feszességét igen hamar megtörték a gróf bizarr ötletei.~A grófné
28      13|          Szilárd barátom – szólt a gróf –, ez a ruha meg ez a coiffure
29      13|          volna, hán? – kiálta rá a gróf.~– Azok a kék szövetek,
30      13|           drága barátom! – szólt a gróf az ajtón belépő Szilárdot
31      13|            a figyelmét, azt maga a gróf sietett figyelmessé tenni,
32      13|         azt már nem tudja senki, a gróf legkevésbé; – hanem a grófné
33      13|       találkozott Kengyelesyvel. A gróf több sportsman jelenlétében
34      13|            ártatlan az egészben.~A gróf komikus szigorral megfogá
35      13|            egész hétig nem látta a gróf Vámhidyt; kereste mindenütt,
36      13|    tréfával ütötte el a kérdést. A gróf dühös kezdett lenni minden
37      13|            rikácsolá háta mögött a gróf. – Már ennyire vagyunk?
38      13|               kérdezé Szilárdtól a gróf. – Menjen, lásson hozzá,
39      16|    elfoglalva. Itt tudta meg, hogy gróf Kengyelesyné legújabb választottja
40      19|               Halljátok? – szólt a gróf a körülállókhoz fordulva. –
41      19|            nek nem történt baja.~A gróf összecsapta a kezeit, s
42      19|          üresen Aradra. Kengyelesy gróf úr majd aztán tudatja veled
43      25|         azelőtt volt.~            ~Gróf Kengyelesyné mindvégig megtartá